Banglades
Banglades vagy hivatalosan Bangladesi Népi Köztársaság [4] (bengáli: গণপ্রজাতন্ত্রী বাংলাদেশ) független ország Dél-Ázsiában, amely többnyire Indiával, emellett egy rövid szakaszon Mianmarral határos. A Föld egyik legsűrűbben lakott és egyik legnépesebb országa.
Banglades ma a történelmi Bengália keleti részét foglalja el, amely Brit India felosztása után 1947-ben a muszlim népessége miatt Kelet-Pakisztán néven Pakisztán keleti része lett, majd 1971-ben függetlenné vált.
A fővárosa és a legnagyobb városa Dakka, az ország gazdasági, politikai és kulturális központja. A második legnagyobb városa Csittagong, jelentős tengeri kikötő.
Zömmel egynemzetiségű állam, a lakosság kb. 98%-a bengáli. A régió egykor a muszlinszövet-kereskedelem központja volt, ma a világ egyik legfontosabb ruhaexportőre. A 21. században a gazdasága a Föld leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozott.[5] Gyorsan növekvő gazdaságának, népességrobbanásának és fiatal lakosságának köszönhetően a világ tíz „feltörekvő gazdaságának” egyike,[6] az ún. Next Eleven (következő tizenegy) csoportba sorolják.[7]
Bangladesnek a 21. században számos kihívással kell szembenéznie, köztük a túlnépesedéssel, az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység negatív következményeivel,[8] így a rendszeres árvizekkel, az egyre erősebb trópusi ciklonokkal, a tengerszint-emelkedéssel,[9] a súlyos környezetszennyezéssel,[6] továbbá a szegénységgel, az analfabetizmussal,[10] a korrupcióval és az autoriter politikai rendszerrel.[11]
Etimológia
[szerkesztés]A "Banglades" név (বাংলাদেশ ) "bengáliak országát" jelenti. A bengáliak az ország lakosságának körülbelül 98%-át teszik ki.[12]
Földrajz
[szerkesztés]Fekvése
[szerkesztés]A Bengáli-öböl partvidékén fekvő ország nevének jelentése „bengáli ország”. Területének túlnyomó részét a Gangesz a Brahmaputra és a Meghna folyók hatalmas deltája alkotja.
Domborzat
[szerkesztés]A Bengáli-öböl partvidékén fekvő ország területének túlnyomó részét a termékeny Bengáli-alföld foglalja el, amely a Gangesz, a Brahmaputra és a Meghna folyók hatalmas deltája. Az ország területének kb. fele víz alá kerülne, ha a tengerszint 1 métert emelkedne. Banglades területének 9/10-e csak pár méterrel emelkedik a tengerszint fölé.[13] Az alföldet északról a Khászi-hegység lealacsonyodó pereme szegélyezi.
Legmagasabb pontja a Keokradong az ország délkeleti végében, ami egyes adatok szerint 986 méter[14] más adatok alapján 1230 méter[15] tszf. magasságú.
Vízrajz
[szerkesztés]Legfőbb folyók: Gangesz (helyi neve Padma), Brahmaputra (fő ágának helyi neve Dzsamuna) és a Meghna. Mindezeknek számos mellékága van. Az ország határát 58 helyen keresztezi folyó.
Számos folyóág a torkolattól számítva 80–100 km távolságig tengerjáró hajókkal is hajózható.[16]
Éghajlat, környezet
[szerkesztés]Éghajlata trópusi monszun. Az enyhe, tavaszias tél decembertől februárig tart. A legforróbb hónapok – a monszun beállta előtt – április és május. Az esős monszun-évszak májustól októberig tart, ekkor esik a legtöbb eső az országban.
Majd' minden évben történik valamilyen természeti katasztrófa: árvíz, trópusi vihar, tornádó, cunami. A gyakori árvizek következtében számos település elpusztul és évente százezrek válnak földönfutóvá. Májusban, júniusban és októberben gyakoriak a Bengáli-öböl felől érkező, pusztító erejű ciklonok is.[13]
1970-ben egy hurrikán és egy szökőár együtt mintegy 300 000 embert ölt meg. 1991-ben egy hasonló másik 140 000 főt. A kormány ezt követően időjárásjelző rendszert létesített, hogy a lakosság időben elmenekülhessen. 1997 májusában 500 000 embert telepítettek ki lakóhelyéről egy hatalmas ciklon miatt.[17] Az 1998. szeptemberi árvíz idején az ország 2/3-a került víz alá, és 30 millió ember vált hajléktalanná.[18]
Környezetszennyezés
[szerkesztés]Bangladesnek meglehetősen súlyos problémái vannak a szennyezettségi szintjével, olyannyira, hogy 2020 táján sok téren a világ legszennyezettebb országai közül dobogós helyet foglal el.[19][20][21] Főbb problémák: víz- és levegőszennyezés, talajromlás és erózió; a vizes élőhelyek elpusztítása; hiányzó és nem megfelelő hulladékkezelés, súlyos túlnépesedés.[15]
A levegőminőséget tekintve 2021-ben a legszennyezettebb volt a világon.[21] Vízminőségben Ázsia és a csendes-óceáni 48 ország közül Banglades folyói a legszennyezettebbek.[22]
Levegőszennyezés
[szerkesztés]A rengeteg jármű környezetszennyezése az egyik probléma.[6] 2020 táján körülbelül egymillió autóriksa üzemelt az országban,[19] emellett temérdek motorkerékpár, busz, teher- és személyautó. Ugyanakkor a levegőszennyezés nagy részéért a tégla- [19] és a ruhagyárak a felelősek.[6]
Az olyan milliós városok, mint Dakka, híresek nagy mennyiségű téglatermelésükről, és becslések szerint itt évente jóval több mint egymilliárd téglát állítanak elő.[21] A téglaégető kemencék, amelyeket gyakran kis léptékű, családi vállalkozások üzemeltetnek, olyan anyagok elégetésére támaszkodnak, mint a szén, a fa, de bármely más beszerezhető éghető tárgy szóba jöhet, például a gumiabroncsok vagy szintetikus anyagok, mint pl. műanyag, amely aztán nagy mennyiségben ontják az erősen mérgező fekete kormot.[21]
A bangladesi export közel 80%-át adó ruhaiparban gyakran elöregedett és nem megfelelően karbantartott gépekkel dolgoznak, amelyek szintén hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Mivel a ruhaipar nagy része a politikusok tulajdonában van, így többnyire nem lépnek fel ellenük.[6] A levegőszennyezés közel hét évvel rövidíti le egy helyi átlagos lakos várható élettartamát.[20]
Vízszennyezés
[szerkesztés]Egy 2020 környéki jelentés szerint Banglades városi és ipari szennyvizének 80%-a kezelés nélkül kerül a vizekbe.[22]
A Dakkát és Csittagongot körülvevő folyók, mint például a Buriganga, Turag, Shitalakhya és Karnaphuli folyók erősen szennyezettek kadmiummal (Cd), ólommal (Pb) és krómmal (Cr).[23] Dakka összes nagyobb folyója annyira szennyezett, hogy még a vizét sem lehet ivásra megtisztítani.[19]
A városi textiliparban a készruházat mosása és festése a szennyezés egy másik fő forrása. Egy tonna ruha előállításához 200 tonna szennyezőanyag kerül a folyókba.[22]
Bangladesben a talajvíz arzén szennyezettsége is jelentős közegészségügyi problémává vált.[23]
Talaj
[szerkesztés]A talaj állapota gyorsan romlik, az ipari szennyezés, a kezeletlen szennyvíz és a mezőgazdasági műtrágyák túlzott használata, a termőtalaj téglagyártáshoz való elhordása, az elektronikai és orvosi hulladékok nem megfelelő kezelése stb. miatt.[19]
Egy elemzés kimutatta, hogy a nagy forgalmú és ipari területek közelében lévő talajok nagy koncentrációban tartalmaznak nehézfémeket és félfémeket.[23] A mezőgazdasági területek és a zöldségfélék szintén nehézfém- és félfém-szennyezettnek bizonyultak,[23] a termények gyakran egészségkárosítók.[24]
A 2010-es évektől megszaporodtak a nehézfém- és félfémmérgezésekről szóló esetjelentések.[23]
Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés]
Képek az élővilágról
|
A délnyugati partvidék legnagyobb része mocsaras dzsungel, angol átírással Szundarbansz. Itt található a föld legkiterjedtebb mangrove-erdője, gazdag élővilággal. Itt él a bengáli tigris. 1997-ben a régiót veszélyeztetettnek nyilvánították.
Nemzeti parkjai
[szerkesztés]Banglades területének 2%-a védett terület.[25] Nemzeti parkok:
- Altadighi Nemzeti Park
- Baraiyadhala Nemzeti Park
- Bhawal Nemzeti Park
- Birgonj Nemzeti Park
- Himchari Nemzeti Park
- Kadigarh Nemzeti Park
- Kaptai Nemzeti Park
- Khadim Nagar Nemzeti Park
- Kuakata Nemzeti Park
- Lawachara Nemzeti Park
- Medha Kachhapia Nemzeti Park
- Madhupur Nemzeti Park
- Nababgonj Nemzeti Park
- Nijhum Dwip Nemzeti Park
- Ramsagar Nemzeti Park
- Satchari Nemzeti Park
- Shingra Nemzeti Park
Természeti világörökségei
[szerkesztés]A Szundarbansz rajta van a veszélyeztetett természeti világörökségek listáján.[26]
Történelem
[szerkesztés]A nagyobb bengáli régió civilizációinak emlékei négyezer évre mennek vissza, a régióban dravida, tibeti-burmai és ausztro-ázsiai népek laktak. A „bangla” vagy „bengal” név pontos eredete nem ismert, de a Bang nevezetű dravida nyelvű népre vezetik vissza, amelyik i. e. 1000 körül lakott a térségben.
Az indoárják érkezése után, az i. e. 7. században megalakult a Gangaridai Királyság, amely utóbb Bihárral együtt a Magadha, majd a Maurja Birodalomhoz tartozott. Bengália később a 3-6. században a Gupta Birodalomhoz tartozott. Ennek összeomlása után egy Shashanka nevű bengáli alapított egy rövid életű királyságot. Az anarchia időszaka után a buddhista Pála-dinasztia uralkodott a régióban négyszáz éven át, őket követte a hindu Sena-dinasztia rövid uralma. Az iszlám térítés a 12. században kezdődött meg szufita misszionáriusok által, aztán a muszlim hódítás következtében elterjedt az egész régióban. Bakhtiar Khilji, egy török hadvezér, legyőzte a hindu Sena-dinasztiába tartozó Lakshman Sent, és meghódította Bengália nagy részét. A következő néhány évszázadban a régiót szultáni dinasztiák és feudális urak uralták. A 16. században a Mogul Birodalom ellenőrizte Bengáliát, és Dakka a mogul közigazgatás fontos tartományi központja lett.
Az európai kereskedők a 16. század végén érkeztek a tartományba, és befolyásuk annyira megnőtt, hogy végül a Brit Kelet-indiai Társaság a Plassey-i csata után 1757-ben ellenőrzése alá vonta. Az 1857-es véres szipojlázadás után a korona hatáskörébe került az igazgatás, brit alkirályt neveztek ki. A gyarmati uralom idején az indiai szubkontinensen többször volt éhínség, közte az 1943-as nagy bengáli éhínség, aminek hárommillió ember esett áldozatul.
20. század
[szerkesztés]1905 és 1911 között elvetett javaslat született Bengália tartomány kettéosztására, Dakka lett volna a keleti rész fővárosa. Amikor Indiát 1947-ben felosztották, Bengáliát vallási alapon választották ketté, nyugati része Indiához került, a keleti része Pakisztánnal egyesült, és az úgynevezett Kelet-Bengália (később átnevezték Kelet-Pakisztánra) központja Dakka lett.
1950-ben földreformot hajtottak végre Kelet-Bengáliában, és felszámolták a feudális zamindari-rendszert. A keleti rész gazdasági és demográfiai súlya ellenére a pakisztáni kormány és hadsereg vezetésében a nyugati rész felső osztálya volt szinte kizárólagosan képviselve. A bengáli nyelvmozgalom 1952-ben volt az első jele Pakisztán két része közötti szakadásnak. A következő évtizedben folytatódott a bengáliak elégedetlensége a központi kormánnyal, mert az közömbös volt Bengália gazdasági és kulturális ügyei iránt. Végül az Áojámi Liga adott hangot a bengáli nyelvű lakosság politikai szavának. A terület autonómiája mellett agitált az 1960-as években, aztán elnökét, Mudzsibur Rahmán sejket 1966-ban bebörtönözték; ez 1969-ben példátlan népfelkeléshez vezetett, ennek hatására szabadon engedték Mudzsibur Rahmánt.
1970-ben súlyos ciklon okozott károkat Kelet-Pakisztánban, a központi kormány csekély segítséget nyújtott. A bengáli lakosság dühe tovább nőtt, amikor a Mudzsibur Rahmán sejk vezette Áojámi Liga megszerezte a többséget az 1970-es választásokon, de megakadályozták, hogy hivatalba lépjen. A Mudzsiburral folytatott megtévesztő kompromisszumos tárgyalások után Jahja Khan bebörtönözte Mudzsibur Rahmánt 1971. március 25-én éjszaka, és megindította a katonai támadást Kelet-Pakisztán ellen. Jahja hadviselése rendkívül véres volt, és a háború következtében nagyon sok volt a civil halott. Fő célpont az értelmiségiek és a hinduk voltak, tízmillió ember menekült a szomszédos Indiába. A tömeggyilkosságok áldozatainak számát a különböző becslések háromszázezer és hárommillió közé teszik.
Az Áojámi Liga legtöbb vezetője elmenekült, és emigráns kormányt alakított Indiában, Kalkuttában. A bangladesi felszabadító háború kilenc hónapig tartott. A Mukti Bahini gerillákat és a reguláris bengáli erőket 1971. december 4-től az Indira Gandhi vezette India fegyveres erői támogatták. A J. S. Arora altábornagy parancsnoksága alatt álló indiai hadsereg döntő győzelmet aratott Pakisztán felett 1971. december 16-án és kilencvenezer hadifoglyot ejtett.
A függetlenség után Banglades parlamentáris demokrácia lett, Mudzsibur lett a miniszterelnök. Az 1973-as parlamenti választásokon az Áojámi Liga abszolút többséget szerzett. Az 1974-ben országszerte pusztító éhínség nyomán 1975 elején Mudzsibur egypárti szocialista uralmat kezdeményezett az újonnan alapított BAKSAL párttal. 1975. augusztus 15-én Mudzsibur Rahmánt és egész családját meggyilkolták középszintű katonatisztek.
A következő három hónapban véres puccsok és ellenpuccsok követték egymást, míg végül Ziaur Rahman tábornok került hatalomra, aki helyreállította a többpárti rendszert, és megalapította a Bangladesi Nemzeti Pártot (BNP). Ziaur uralma azzal ért véget, hogy 1981-ben katonák meggyilkolták. Banglades következő jelentős ura Husszain Muhammad Ersad tábornok volt, aki vértelen puccsal került hatalomra 1982-ben és 1990-ig maradt hatalmon, amikor a nyugati hitelezők lemondásra szorították, hiszen véget ért a kommunista veszély és már nem volt szükség az antikommunista diktatúrát fenntartani. Azóta tért vissza Banglades a parlamentáris demokráciához. Ziaur Rahman felesége, Khaleda Zia lett a Bangladesi Nemzeti Párt vezetője, és az 1991-es választásokat megnyerve Banglades első női miniszterelnöke. A következő, 1996-os választásokon az Áojámi Liga nyert, amelynek vezetője Sheikh Hasina volt, Mudzsibur túlélő leányainak egyike. De 2001-ben A Bangladesi Nemzeti Párt visszaszerezte a hatalmat.
21. század
[szerkesztés]2007 januárjában, széles körű zavargások után ügyvezető kormányt neveztek ki a következő általános választások végrehajtására. Az országot kiterjedt korrupció, rendetlenség és politikai erőszak jellemezte addig. Az ügyvezető kormány prioritásának a korrupció gyökeres felszámolását tekinti a kormányzat minden szintjén. Ezért sok fontos politikust és hivatalnokot, továbbá sok kevésbé fontos hivatalnokot és párttagot tartóztattak le korrupciós vádakkal. 2008. decemberében választást tartottak. A Hasina vezette Áojámi Liga elsöprő győzelmet aratott.
Politika és közigazgatás
[szerkesztés]
Képek
|
Alkotmány, államforma
[szerkesztés]Banglades egy Westminster-szerű, unitárius parlamentáris köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés]Vegyes jogrendszer, többnyire az angol és az iszlám jog.[27]
Jogállamiság
[szerkesztés]Papíron megtörténik a hatalmi ágak szétválasztása, a gyakorlatban azonban, a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatás közötti szétválasztás elmosódott. Az államágak közötti fékek és ellensúlyok, valamint a működő hatalommegosztás gyakorlatilag nem létezik.[28] Gyenge és nem hatékony ellenzékkel a kormányzó párt abszolút többséget élvez a parlamentben és teljes ellenőrzést a törvényhozás felett. A politikáról és a törvényalkotásról szóló viták helyett a parlament a kormány politikája dicséretének helyévé vált.[28]
A vitatott tisztaságú 2018-as országos választásokat követően a hatalmon lévő Áojámi Liga (Awami League - AL) kormánya továbbra is szorosan kézben tartja a hatalmat, és olyan súlyos emberi jogi sértésekhez folyamodott, mint a bíróságon kívüli gyilkosságok, kínzások és emberek eltűnése.[28] Az Odhikar, egy bangladesi székhelyű emberi jogi szervezet szerint 2008 és 2021 között 2757 törvényen kívüli emberölést követtek el a bűnüldöző szervek. A bíróságon kívüli gyilkosságok száma jellemzően megnövekszik a nemzeti választások előtt.[28]
Az elnyomó törvények kihasználásával az AL-kormány elhallgattatta a kritikusokat, újságírókat és még a kiskorúakat is, akik hangot mertek adni ellenvéleményüknek.[28] A 2018-as drákói digitális biztonsági törvény (DSA) felhatalmazást adott a bűnüldöző szerveknek, hogy elfogatóparancs nélkül végezzenek házkutatást és letartóztatást, miközben kriminalizálták az ellenzéki megnyilvánulás különböző formáit.[28]
Az etnikai kisebbségek és az őslakosok állampolgári jogai a vizsgált időszakban többször is sérültek. A rohingya menekülteket megfosztották jogaiktól, mivel a kormány szigorúan korlátozta a menekültek táborokon belüli mobilitását.[28]
Több támadás is történt a kisebbségi hindu közösség ellen, többnyire befolyásos helyi politikai vezetők részéről.[28]
2022 decemberében a rendőrség és a kormánypárti aktivisták véletlenszerűen ellenőrizték a mobiltelefonokat, hogy azonosítsák az ellenzéki aktivistákat, és megakadályozzák az ellenzék által szervezett gyűléseket.[28]
Az ország a demokratikus visszaeséstől és a fokozódó tekintélyuralmi tendenciáktól szenvedett, 2022 közepén az ellenzék nagyszabású gyűlésekkel és tiltakozásokkal újjáéledt a politikai színtéren.[28] Az ellenzéki aktivisták elleni kormányzati fellépés ellenére ezek a tiltakozások jelentős embert vonzottak.Sok fejlődő országhoz hasonlóan Bangladesben is aggodalomra ad okot az intézményi korrupció. 2023-ban 180 ország közül a 149. helyen állt a Transparency International korrupcióészlelési indexén.[29] A Transparency Int. felmérése alapján a háztartások többsége tapasztalt korrupciót a közszolgáltatások igénybevétele közben. A felmérés szerint a rendvédelmi szervek a legkorruptabbak, ezt követi az Útlevélkiadó Iroda és a Közúti Közlekedési Hatóság.[28]
Politikai pártok
[szerkesztés]Politikai pártok és vezetőik (2017-ben):
- Áojámi Liga vagy AL (Sheikh HASINA)
- Bangladesh Nationalist Front vagy BNF [Abdul Kalam AZADI]
- Bangladesh Nationalist Party vagy BNP [Khaleda ZIA]
- Bangladesh Tariqat Federation vagy BTF [Syed Nozibul Bashar MAIZBHANDARI]
- Jatiya Party vagy JP [Hussain Mohammad ERSHAD]
- Jatiya Party vagy JP [Anwar Hossain MANJU]
- Liberal Democratic Party vagy LDP [Oli AHMED]
- National Socialist Party vagy JSD [KHALEQUZZAMAN]
- Workers Party vagy WP [Rashed Khan MENON]
Közigazgatási beosztás
[szerkesztés]Az ország 2015-től nyolc fő közigazgatási egységre van felosztva. Mymensingh területe 2015 szeptemberében a Dhaka nevű közigazgatási terület északi részén jött létre.
Közigazgatási terület |
Székhely | Helyi név | Terület[30] (km²) |
Népesség[30] (2011-ben, fő) |
Népsűrűség[30] (2011-ben, fő/km²) |
---|---|---|---|---|---|
Barisal (Bariszal) |
Barisal | ||||
Chittagong (Csittagong) |
Csittagong | ||||
Dhaka (Dakka) |
Dakka | ||||
Khulna | Khulna | ||||
Mymensingh (Majmanszing) |
Mymensingh | ||||
Rajshahi (Rádzssahi) |
Rádzssahi | ||||
Rangpur | Rangpur | ||||
Sylhet (Szilhet) |
Szilhet |
Védelmi rendszer
[szerkesztés]Demográfia
[szerkesztés]
Képek
|
Általános adatok
[szerkesztés]Az ország népessége a legutóbbi népszámlálás szerint közel 160 millió, 2020-ban a becslések szerint 164-165 millió fő.[31][32] A Föld nyolcadik legnépesebb országa, ami méreténél fogva (Magyarország másfélszerese) óriási népsűrűséget jelent (közel 1270 fő/km²), ezzel – a mini- és városállamokat nem számítva – a legsűrűbben lakott ország.
- A népesség kb. 34%-a él városokban (2015-ben[33]).
- A születéskor várható élettartam (2017) a férfiaknál 71 év, a nőknél 75,5 év.[33]
- A népességnövekedés továbbra is gyors, 1,6%-os (2015-ös adat[33]).
- 2016-ban a lakosság közel 27%-a írástudatlan.[33]
Népességének növekedése
[szerkesztés]Bangladest intenzív népességnövekedés jellemezte a 20. század folyamán, növekedése azonban a sikeres kormányzati programoknak köszönhetően a 21. században csökkent.
Év | Népesség (millió fő) |
Népsűrűség (fő/km²) |
---|---|---|
1960 | 48 | 370 |
1970 | 64 | 493 |
1980 | 79 | 612 |
1990 | 103 | 793 |
2000 | 127 | 981 |
2010 | 147 | 1137 |
2020 | 164 | 1265 |
Legnépesebb települések
[szerkesztés]Legnagyobb városai a 2011-es adatok alapján: Dakka 8,9 millió, Csittagong 2,6 millió fő.[34][35]
Nyelvi megoszlás
[szerkesztés]Az országban a hivatalos nyelv a bengáli (vagy másképp a bánglá). Beszélt nyelv még az angol.
Etnikai megoszlás
[szerkesztés]A lakosság etnikailag szinte homogénnek tekinthető: 98%-a indoárja eredetű bengáli.[36] 1%-a bihári, 1%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.
Vallási megoszlás
[szerkesztés]A népesség 87-89%-a muszlim, 10-12%-a hindu, az elenyésző maradék buddhista, keresztény, egyéb.[37][38]
A kisebbségi felekezetek időnként vallási türelmetlenséggel szembesülnek. 2019-ben 153 támadást hajtottak végre kisebbségi imahelyek ellen, 2020-ban pedig 62 ember megsebesült, 58 templomot és kolostort pedig megtámadtak.[6] A muszlim eredetű ahmadijják szintén ellenségeskedéssel szembesültek.[6]
Szociális rendszer
[szerkesztés]Gazdaság
[szerkesztés]Általános adatok
[szerkesztés]
Képek
|
Agrárország. A Föld egyik legszegényebb állama. Az ország egész területét kisebb-nagyobb folyók hálózzák be, a termékeny iszap és a nedves trópusi éghajlat kétszeri, illetve háromszori betakarítást is lehetővé tesz. A nagy fokú túlnépesedés és az évről évre visszatérő árvizek és egyéb természeti csapások kiszámíthatatlanná teszik a termés beérését, ezért szinte kilátástalanná teszik az ország számára a szegénység felszámolását. Teljes falvak tűnhetnek el egyetlen éjszakán, ha a Brahmaputra kilép a medréből.[39]
A fővárosban a megélhetést kereső szegények tömegei zsúfolódnak össze. Sokan elhagyják az országot. [39] A szegénység előfordulása általában a mezőgazdaságban és a halászatban dolgozók körében magasabb, és még magasabb az írástudatlanok és földnélküliek körében. A szegénység gyakran arra kényszeríti az embereket, hogy elfogadják a nem biztonságos munkakörülményeket is, egész napon át dolgozva.[6]
A hivatalnokok alkotta sereg túl nagy ahhoz, hogy az valóban hatékonyan működjön. Az ország jövője függvénye annak is, hogy a mezőgazdaság milyen irányban fejlődik tovább és hogy sikerül-e jelentős mértékben csökkenteni a népszaporulatot.[39]
2010-ben a lakosság 47%-a a mezőgazdaságból, 13%-a az iparból, 40%-a pedig a szolgáltatásokból él.[40] A munkaerő nagy része munkanélküli.
A gyorsan fejlődő gazdaságában a textilipar és a ruhaipar a növekedés egyik fő forrása. A 21. század elejére a textil- és ruházati cikkek exportja az ország teljes áruexportjának 77%-át tette ki.[41]
Mezőgazdaság
[szerkesztés]A mezőgazdaság egyik fő ága a jutatermesztés – az ország Indiával osztozik a világpiacon. Ezen kívül a fő mezőgazdasági terményei a rizs, búza, gyapot, cukornád, tea, fűszerek.
A jutát általában kis gazdaságokban termesztik, s ugyanott a rizst is, a család saját szükségletére. A rizsföldek megművelése szigorúan a férfiak és fiúk feladata.[39] A delta vidékén a szántók 3/4-ét a rizs foglalja el. Évente két termést takarítanak be. Az elsőt a nyár közepén, július–augusztusban, a másodikat november–decemberben. Banglades a Föld egyik legnagyobb rizstermelője, de ennek ellenére még importra is szorul belőle.[42]
Az asszonyok többnyire gyümölcsöt, tököt, fűszereket (kurkuma, fokhagyma, csili stb.) termesztenek. [39] A táplálkozásban mindenhol elterjedt gumósok (burgonyafélék) és olajosnövények (földimogyoró, szezám, len) kiegészítő szerepet játszanak.
Az állattenyésztés (szarvasmarha, bivaly, baromfi) a kevés legelő miatt alárendelt jelentőségű.
Ipar
[szerkesztés]Ásványkincsekben szegény, csak földgázkészletei jelentősek.
Iparágai közül fejlettségével leginkább a textilipar emelkedik ki (juta- és pamutfeldolgozás). Nő a vegyipar (műtrágyagyártás), a cementgyártás és az élelmiszeripar jelentősége. Jelentősebb még a papír- és bőripar.
Kereskedelem
[szerkesztés]Az élelmiszer- és energiahiány, a gépgyártás fejletlensége, másfelől a jutaipar kiemelkedő szerepe erősen ráutalja Bangladest a világpiaci kapcsolatokra. [42]
- Exporttermékek: nyers juta és feldolgozott jutatermék, ruházat, kötöttáru, mezőgazdasági termékek, fagyasztott élelmiszerek (halak és a tenger gyümölcsei), bőr
- Importtermékek: műszaki berendezések, gépek, vas és acél, gyapot, élelmiszer, nyersolaj, olajtermékek, vegyi anyagok
- Főbb külkereskedelmi partnerek 2016-ban:[43]
- Export: USA – 13,1%, Németország – 12,7%, Egyesült Királyság – 8,6%, Franciaország – 5,1%, Spanyolország 5%
- Import: Kína – 24,3%, India – 13,4%, Szingapúr – 5,1%, Japán – 4,5%, – Malajzia.
Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés]Halászata jelentős.
Közlekedés
[szerkesztés]
Képek
|
Kevés faluba vezet országút vagy vasútvonal, a belföldi kereskedelem és közlekedés nagy részét a csaknem 120 000 km hosszú folyó- és csatornarendszeren bonyolítják le.
A vasúthálózat hossza 2706 km, a közúthálózaté 207 486 km. A kikötők száma 4, a repülőtereké 15. A fő árukikötők Csittagong és Mongla.
Telekommunikáció
[szerkesztés]Hívójel prefix | S2-S3 |
ITU zóna | 41 |
CQ zóna | 22 |
Kultúra
[szerkesztés]Hagyományos ruha férfiaknál a lungi (bokáig érő szoknyához hasonlító ruha) és a kurta, nőknél a szári. A fehér ruha a férfiaknál a foglalkozást szimbolizálhatja, hogy nem fizikai munkából élnek, ugyanígy az arany ékszerek a magasabb társadalmi szinten álló nőket jelzik. A motorkerékpár szintén státuszszimbólum, autót viszont nagyon kevés ember engedhet meg magának.
A fiatalok házassága leginkább elrendezett házasság, ami a szülők és leginkább a családfők megegyezése alapján történik. Sokszor újsághirdetés, ügynökség, rokonság útján keresnek párt a gyermekeknek. A műveltebb rétegeknél a hozomány gyakorlata (nagy összegű pénz vagy hasonló értékű ajándékok a vőlegény családjának) már nem jellemző. A muszlimoknak megengedett a többnejűség is, de a gyakorlatban ez igen ritka. Örökségnél minden gyermek részesedik a vagyonból, de a fiúk kétszer annyit kapnak, mint a lányok.[44]
Személyes kapcsolatoknál – muzulmánoknál – a leggyakoribb köszönés: Asszalam Alejkum (jelentése: „béke legyen veled”), amelyhez a válasz: Alejkum Asszalam („és veled”).
Képek a kultúráról
|
Oktatási rendszer
[szerkesztés]Bangladesben a gyerekek az általános iskolával kezdik meg a tanulmányaikat. Itt megtanulnak írni, olvasni és számolni, illetve a Koránt tanulmányozzák. A gyerekek mintegy 75%-a jár általános iskolába.
Ezt követően középiskolákban folytatják a gyerekek a tanulást. Utolsó tanév végén a tanulóknak vizsgát kell tenniük bengáli nyelvből, angol nyelvből, matematikából és két szabadon választott tantárgyból. Ezekre a tantárgyakra külön-külön százalékot kapnak. Majd a rész-százalékokat összevonják és egyetlen százalék-eredmény jön ki, amire minősítést kapnak. Ezt követően választhatnak, hogy szakmát tanulnak vagy egyetemre mennek. Minél magasabb egy család gazdasági helyzete, annál valószínűbb, hogy a fiatalok be tudják fejezni a képzéseket. A lányok leginkább hamarabb befejezik az iskolát, mint a fiúk.[44]
Világörökségi helyszínek
[szerkesztés]- Bagerhat (bengáli: বাগেরহাট সদর) történelmi mecsetegyüttese
- Szomapura Maháviára (সোমপুর মহাবিহার) buddhista kolostorromjai Paharpur mellett
Kulturális intézmények
[szerkesztés]Tudomány
[szerkesztés]Művészetek
[szerkesztés]Hagyományok, néprajz
[szerkesztés]Nemzeti szimbólumok
[szerkesztés]Nemzeti szimbólumok (hivatalos) | ||
Nemzeti állat | ||
---|---|---|
Nemzeti madár | ||
Nemzeti fa | ||
Nemzeti virág | ||
Nemzeti vízi emlős | ||
Nemzeti gyümölcs | ||
Nemzeti mecset | ||
Nemzeti templom |
- Nymphaea nouchali (tündérrózsa) a nemzeti virág
- A jákafa gyümölcse, a nemzeti gyümölcs
- Mangó (Mangifera indica) a nemzeti fa
- Bengáli tigris az ország nemzeti állata
- Tenualosa ilisha (heringféle) a nemzeti hal
- Dayal-rigó a nemzeti madár
- Gangeszi folyamidelfin, a nemzeti vízi emlős
- A nemzeti emlékművek:
- Shaheed Minar (শহীদ মিনার) Dakkában
- Jatiyo Sriti Shoudho (জাতীয় স্মৃতি সৌধ) Dakka közelében
- Martyred Intellectuals Memorial (বুদ্ধিজীবি স্মৃতি সৌধ)
- A nemzeti mecset: Baitul Mukarram (বায়তুল মোকাররম) Dakkában
- A nemzeti templom: Dhakeshwari hindu templom (ঢাকেশ্বরী জাতীয় মন্দির) Dakkában
- A nemzeti játék a kabaddi (কাবাডি) amely egyfajta indiai eredetű csapatjáték, a birkózás és fogócska keveréke
- A nemzeti viselet nőknél a szári, férfiaknál a kurta
- A nemzet atyja: Sheikh Mujibur Rahman (শেখ মুজিবুর রহমান, 1920 – 1975)
Gasztronómia
[szerkesztés]Banglades ételei változatosak. Ételeik jellemzően fűszeresek, csípősek, színesek. Sok ételük megtalálható az indiai konyhában is, illetve az indiai konyha is náluk.
Mivel a lakosság többsége muszlim, így kiemelt szerepet kap, hogy az étel „halal” legyen.
Az ételek gyakran tartalmaznak tojást, burgonyát, paradicsomot, padlizsánt, és a legkülönfélébb fűszerekkel vannak ízesítve. A legnépszerűbb étel a rizs és a porota (paratha, lapos kenyérféle), melynek számos fajtája létezik. Húsféléknél a tandori csirke, a bárány és a halfélék népszerűek. A tandori egy hagyományos dél-ázsiai főzési módszer.
Az emberek jellemzően kézzel esznek, evőeszközök nélkül.
Turizmus
[szerkesztés]
Képek
|
Főbb látnivalók
[szerkesztés]- Dakka, Bagerhat
- Szundarbansz, Lawachara Nemzeti Park (Sreemangal), Bisnakandi[45]
- Az ország kultúrája
Oltások
[szerkesztés]Javasolt oltások Bangladesbe utazóknak:
- Hastífusz ( magas a fertőzésveszély)
- Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
- Hepatitis B (közepes a fertőzésveszély)
Malária ellen gyógyszer van. (Bangladesben nagy a kockázata a betegségnek).
Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:
Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:
Sport
[szerkesztés]A legnépszerűbb sportok közé tartozik a krikett, a labdarúgás és a kabaddi , de kedvelt még a gyeplabda, a tollaslabda, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda, a tenisz, a sakk és a sporthorgászat is.
Krikett
[szerkesztés]Krikettben a bangladesi válogatott 2000 óta tesztmérkőzések játszására is jogosult, vagyis a világ legjobbjai közé tartozik.[46]
2020-ban Banglades nyerte meg az U19-es krikett-világbajnokságot.[47]
Olimpia
[szerkesztés]Eddig egyetlenegy bangladesi sportoló sem nyert még érmet az olimpiai játékokon.
- Bővebben: Banglades az olimpiai játékokon
Labdarúgás
[szerkesztés]A Bangladesi labdarúgó-válogatott még nem ért el kimagasló eredményeket.
- Bővebben: Bangladesi labdarúgó-válogatott
Ünnepek, fesztiválok
[szerkesztés]A bengáli naptárban | A Gergely-naptárban | Az muszlim naptárban | Helyi név | Magyar név | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|---|
Falgun 9 | Február 21 | শহীদ দিবস Shôhid Dibôs |
Az anyanyelv nemzetközi napja | ||
Choitro 3 | Március 17 | জাতির পিতার জন্মবার্ষিকী Jatir pitar jônmôbarshiki |
A nemzet atyjának születésnapja | Sheikh Mujibur Rahman születésnapjának évfordulója | |
Choitro 12 | Március 26 | স্বাধীনতা দিবস Shadhinôta Dibôs |
A függetlenség napja | ||
Boishakh 1 | Április 14 | পহেলা বৈশাখ Pôhela Bôishakh |
Bengáli újév | A bengáli naptár első napja | |
Boishakh 18 | Május 1 | মে দিবস Me Dibôs |
A munka ünnepe | ||
Boishakh | Máj. – Jún. | বুদ্ধ পূর্ণিমা Buddhô Purnima |
Buddha születésnapja | Buddhista fesztivál | |
Srabon 31 | Augusztus 15 | জাতীয় শোক দিবস Jatiyô shok dibôs |
Nemzeti gyásznap | Mudzsibur Rahmán sejk és családjának 1975-ös meggyilkolására emlékezés | |
Bhadro | Augusztus | জন্মাষ্টমী Jônmashṭômi |
Krisna születésnapja | Hindu ünnep | |
Ashwin – Kartiko | Szept. – Okt. | দুর্গা পূজা Durgá Púdzsá |
Durgá Púdzsá | A hindu Durga istennőhöz kötődő ünnep | |
Poush 2 | December 16 | বিজয় দিবস Bijôy Dibôs |
A győzelem napja | ||
Poush 11 | December 25 | বড়দিন Bôṛôdin |
Karácsony | ||
Muharram 10 | আশুরা Ashura |
Ásúrá | Muszlim emléknap | ||
Rabi' al-awwal 12 | মীলাদু নবী Miladu Nôbi |
Maulid | Mohamed próféta születésnapja | ||
Shawal 1–3 | রোজার ঈদ Rojar Eid |
A böjt megtörésének ünnepe | A ramadán végének ünnepe | ||
Dhul Haj 10–12 | কোরবানি ঈদ Kurbani Eid |
Áldozati ünnep | Muszlim ünnep |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://data.who.int/countries/050, 2024. november 22.
- ↑ World Population Review/
- ↑ World Population Review 2022
- ↑ https://delhi.mfa.gov.hu/page/banglades
- ↑ The World Bank In Bangladesh. World Bank. (Hozzáférés: 2022. május 30.)
- ↑ a b c d e f g h BTI 2022 Bangladesh Country Report (angol nyelven). BTI 2022. (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
- ↑ Jim O'Neill, Gatley közgazdász használta először a „következő tizenegy” kifejezést Bangladesre , Egyiptomra , Indonéziára , Iránra , Mexikóra , Nigériára , Pakisztánra , a Fülöp-szigetekre , Dél-Koreára , Törökországra és Vietnámra , azzal érvelve, hogy a világ legnagyobb gazdaságai közé tartoznak majd a 21. században. https://www.bloomberg.com/news/articles/2012-08-07/goldman-sachs-s-mist-topping-brics-as-smaller-markets-outperform
- ↑ Maxwell, David: Bangladesh, India Most Threatened by Climate Change, Risk Study Finds | National Geographic (blogs). [2016. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 10.)
- ↑ Az ország területének fele víz alá kerülne, ha a tengerszint 1 (egy) métert emelkedne. (Forrás: Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.)
- ↑ 1 in 4 illiterate in Bangladesh. Dhaka Tribune , 2019. szeptember 8.
- ↑ BTI 2022 Bangladesh Country Report (angol nyelven). BTI 2022. (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
- ↑ Поиск ответа. new.gramota.ru . [2020. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 13.)
- ↑ a b Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
- ↑ Archivált másolat. [2019. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 2.)
- ↑ a b CIA World Factbook
- ↑ Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
- ↑ Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1998.
- ↑ Haggett, Peter (2002) "The Indian Subcontinent". Encyclopedia of World Geography
- ↑ a b c d e Excessive pollution in Bangladesh leaves soil lifeless. www.aa.com.tr. (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
- ↑ a b Bangladesh (angol nyelven). AQLI. (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
- ↑ a b c d Bangladesh Air Quality Index (AQI) and Air Pollution information | IQAir (angol nyelven). www.iqair.com. (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
- ↑ a b c Bangladesh's Perilous Battle with Pollution, Pesticides and Plastics (angol nyelven). Earth Journalism Network, 2022. július 9. (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
- ↑ a b c d e National Library of Medicine: Heavy Metal and Metalloid Pollution of Soil, Water and Foods in Bangladesh: A Critical Review, 2018 (Hozzáférés: 2022)
- ↑ Három év Bangladesben. Határátkelő. (Hozzáférés: 2022. augusztus 4.)
- ↑ http://www.bangladesh.com/National-parks/
- ↑ http://whc.unesco.org/en/list/798
- ↑ http://www.indexmundi.com/bangladesh/government_profile.html
- ↑ a b c d e f g h i j k BTI 2024 Bangladesh Country Report (angol nyelven). BTI 2024. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
- ↑ 2023 Corruption Perceptions Index: Explore the results (angol nyelven). Transparency.org, 2024. január 30. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
- ↑ a b c 2011 Population & Housing Census: Preliminary Results. Bangladesh Bureau of Statistics. [2018. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 12.)
- ↑ http://countrymeters.info/en/Bangladesh
- ↑ a b http://www.worldometers.info/world-population/bangladesh-population/
- ↑ a b c d Archivált másolat. [2019. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 6.)
- ↑ Population and Housing Census 2011. Bangladesh Bureau of Statistics. August 2014. pp. 23–24.
- ↑ http://www.bbs.gov.bd/WebTestApplication/userfiles/Image/National%20Reports/PopulationHousingCensus2011.pdf[halott link]
- ↑ https://www.indexmundi.com/bangladesh/demographics_profile.html
- ↑ a b Archivált másolat. [2016. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 22.)
- ↑ a b http://www.bangladesh.gov.bd/site/page/812d94a8-0376-4579-a8f1-a1f66fa5df5d/%E0%A6%AC%E0%A6%BE%E0%A6%82%E0%A6%B2%E0%A6%BE%E0%A6%A6%E0%A7%87%E0%A6%B6%E0%A6%95%E0%A7%87-%E0%A6%9C%E0%A6%BE%E0%A6%A8%E0%A7%81%E0%A6%A8
- ↑ a b c d e Reader's Digest: Világjárók lexikona
- ↑ https://www.cia.gov
- ↑ Textiles on the WTO Website. WTO Secretariat. [2008. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 29.)
- ↑ a b Ázsia földrajza, ELTE, 1998
- ↑ CIA World Factbook https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/bg.html Archiválva 2021. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ a b http://www.everyculture.com/A-Bo/Bangladesh.html
- ↑ https://www.tripadvisor.com/Attractions-g293935-Activities-Bangladesh.html
- ↑ Bangladesh Cricket Board (angol nyelven). Nemzetközi Krikett-tanács. [2018. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 12.)
- ↑ Bangladesh celebrates maiden U-19 World Cup cricket victory (angol nyelven). Al-Dzsazíra, 2020. február 10. (Hozzáférés: 2020. szeptember 12.)
Források
[szerkesztés]- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
- Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1995.
- Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
- Ázsia földrajza, ELTE, 1998
- CIA World Factbook
Fordítás
[szerkesztés]- Gasztronómia: Ez a szócikk részben vagy egészben a Bangladeshi cuisine című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.