Gangeszi folyamidelfin
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő pleisztocén - jelen, 0,55–0 Ma | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Régi rajz az állatról
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A faj mérete az emberhez viszonyítva
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Platanista gangetica gangetica (Roxburgh, 1801) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Sötétkék színnel a gangeszi folyamidelfin
míg világoskékkel az indusi folyamidelfin elterjedési területe van jelölve | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Gangeszi folyamidelfin témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Gangeszi folyamidelfin témájú kategóriát. |
A gangeszi folyamidelfin vagy gangeszi csőrösdelfin (Platanista gangetica gangetica) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a gangeszi folyamidelfin-félék (Platanistidae) családjába tartozó Platanista gangetica egyik alfaja.
1970 és 1998 között, ezt az állatot önálló fajnak és az indusi folyamidelfin (Platanista gangetica minor) testvérfajának vélték. A két cetet 1801-ben, két különböző helyen, két különböző biológus írta le, illetve nevezte meg, Lebeck és William Roxburgh.[1] Ennek ellenére a kettőt 1970-ig egy fajként tartották számon, aztán morfológiai és kémiai vizsgálatok következtében, a kutatók elhatározták, hogy két különböző fajról van szó.[2] 1998-ban, amikor is a mitokondriális DNS vizsgálatokat végeztek rajtuk, végre kitudódott, hogy ezek a folyami cetek valójában egy fajt alkotnak.[3][4] A két állomány körülbelül a késő pleisztocén korszakban, 550 000 évvel ezelőtt szigetelődött el egymástól, így kialakulva a két alfaj. A genetikai bizonyítékoktól eltérően, az eddigi legrégebbi talált fosszilis bizonyíték, csak 12 ezer éves.[5] Az ősük, nagyjából a középső miocén korszakban tért át a tengerből a folyókba.[6]
Előfordulása
[szerkesztés]Előfordulásai területe nagyobb, mint az indusi folyamidelfiné, előfordul a Gangesz, a Meghana és a Brahmaputra folyókban és vízgyűjtő rendszereikben, Nyugat-Indiában, Nepálban, Bhutánban és Bangladesben, valamint a bangladesi Karnaphuli folyóban. Valószínűleg él a Sangu folyóban (Banglades) és Kínában a Brahmaputra forrásvidékén is. Előfordulása a Himalája lábától kezdve a tengeri árapály zónáig nem összefüggő. Elterjedésének felső határa Sunamganj (Meghna), a Lohit folyó (Brahmaputra) és a Manao (Gangesz). Az árapály zónánál kijjebb nem merészkedik. A Farakka duzzasztógát kettéválasztotta állományát.
Megjelenése
[szerkesztés]A felnőtt mérete 1,5-2,5 méter, tömege 70-90 kilogramm. Noha földrajzilag elkülönültek, külsőleg azonosnak tűnnek élőhelyeik is hasonlóak. Mindkét alfaj egyedei magányosan és párosával fordulnak elő, a legnagyobb eddig látott csoportjuk példányszáma is 10 alatt volt, az együtt elő állatok száma függ a populáció nagyságától (a 19. századi beszámolók gyakran tesznek említést nagyobb "iskolákról"). Különlegessége, hogy nincs szemlencséje és gyakorlatilag vak. A fény irányát, és erősségét valószínűleg érzékeli, de táplálékukat kifinomult echolokációs rendszerükkel találják meg.
Eme állat egyedei néha az oldalukon úsznak, főként a sekély vizekben. Az állatok általában a jobb oldalukra fordulva a folyó aljzata közelében mozognak, a farkuk kissé magasabban tartják a fejüknél (amivel folyamatosan bólogatnak) és egyik mellúszójuk gyakran az iszapot szánja, táplálék után kutatva. Egyes beszámolók szerint esténként és főképp éjszaka úsznak oldalukon. Az állatok gyakran köröznek a víz alatt, általában az óramutató járásával ellentétes irányban.
A legfeltűnőbb jellemzője a hosszú, keskeny arcorr, amely az állatok teljes hosszának 1/5-ét is elérheti. Ez különbözteti meg őket ránézésre is a kúposfejű delfintől (Orcaella brevirostris) és a rücskösfarkú disznódelfintől (Neophocaena phocaenoides), melyeknek nincs jellegzetes arcorra (ezek elsősorban tengeri fajok, de gyakran felúsznak Ázsia nagy folyórendszereiben). Az indiai púposdelfin (Sousa plumbea) és a palackorrú delfin (Tursiops truncatus) szintén felúszhat néhány kilométerre a folyókban, de ezeknek feltűnő hátúszójuk van.
Életmódja
[szerkesztés]A folyami delfinek felszíni kilégzése nyugodt időben elég messzire hallható, nevük urdu nyelven susu (hindiül soosoo), a tüsszentésszerű kilégzésüket utánzó szó. Az indusi és a gangeszi folyamidelfin egyaránt gyakran emelkedik a felszínre lélegezni olyan szögben, hogy egyes helyeken ránézésre összetéveszthető a gangeszi gaviállal (Gavialis gangeticus). A delfinek teljes arcorra és feje, de néha csak a homlokzsírpárna és a fej felső része látható az arcorral.
Mindkét alfaj egyedei látszólag pihenő nélkül éjjel-nappal úsznak és "beszélgetnek". Többet mutatnak magukból a felszínen, mint más folyami delfinek és úszás közben néha arcorruk kiáll a vízből. Ha megriadnak, ugorhatnak is, ekkor majdnem teljes testük kiemelkedik a vízből és fejjel előre érkeznek vissza, általában egy hangos farkcsapás kíséretében. A nőstények a hátukon a felszínre emelhetik borjaikat. Általában 30-45 másodpercenként jönnek a felszínre, és gyakran hirtelen irányváltoztatás után tűnnek el a vízben. Többnyire lassan mozognak, de képesek gyors kitörésre is. Átlagos csoportmérete 1-2 egyedből áll. Tápláléka halakból és világító krillekből vagy egyéb rákokból áll.
Szaporodása
[szerkesztés]Az újszülött mérete 70–90 centiméter, tömege 7,5 kilogramm.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kinze, C.C. (2000). „Rehabilitation of Platanista gangetica (Lebeck, 1801) as the valid scientific name of the Ganges dolphin”. Zoologische Mededelingen 74, 193–203. o, Kiadó: National Museum of Natural History.
- ↑ Pilleri, G. (1982). „Speciation in the Platanistoidea, systematic, zoogeographical and ecological observations on recent species”. Investigations on Cetacea 14, 15–46. o.
- ↑ (2015) „One Species or Two? Vicariance, Lineage Divergence and Low mtDNA Diversity in Geographically Isolated Populations of South Asian River Dolphin”. Journal of Mammalian Evolution 22 (1), 111–120. o. DOI:10.1007/s10914-014-9265-6.
- ↑ Rice, DW. Marine mammals of the world: Systematics and distribution. Society for Marine Mammalogy (1998). ISBN 978-1-891276-03-3
- ↑ Platanista Wagler 1830 (toothed whale). Fossilworks . [2018. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 25.)
- ↑ (2014. november 4.) „One Species or Two? Vicariance, Lineage Divergence and Low mtDNA Diversity in Geographically Isolated Populations of South Asian River Dolphin”. Journal of Mammalian Evolution 22 (1), 111–120. o. DOI:10.1007/s10914-014-9265-6.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. augusztus 7.)
- Mark, Carwardine. Bálnák és Delfinek, Határozó Kézikönyvek sorozat 11. Panem-Grafo (1995). ISBN 963-545-052-4
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a South Asian river dolphin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
