Indiai púposdelfin

Indiai púposdelfin
	A természetes élőhelyén
	A faj mérete az emberhez viszonyítva
	Természetvédelmi státusz
	Veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Cetancodontamorpha;
Alrend:	Whippomorpha;
Csoport:	Cetaceomorpha;
Alrendág:	Cetek (Cetacea);
Részalrend:	Fogascetek (Odontoceti);
Csoport:	Delphinida;
Öregcsalád:	Delphinoidea;
Család:	Delfinfélék (Delphinidae);
Alcsalád:	Delphininae;
Nem:	Sousa; J. E. Gray, 1866
Faj:	S. plumbea;
Tudományos név
	Sousa plumbea; (G. Cuvier, 1829)
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Indiai púposdelfin témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Indiai púposdelfin témájú kategóriát.

Az indiai púposdelfin (Sousa plumbea) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a delfinfélék (Delphinidae) családjába tartozó faj.

Rendszertani besorolása

Egyes biológusok és források szerint az indiai púposdelfin és a keleti delfin (Sousa chinensis) (Osbeck, 1765) ugyanabba a fajba tartozik. Ha ez így van, akkor az indiai púposdelfin alkotja a nyugati állományt, míg a keleti delfin - amint neve is utal rá - a keleti állományt.

Előfordulása

Az indiai púposdelfin előfordulási területe Dél-Afrikától és Madagaszkár vizeitől kezdve, északra a Vörös-tengerbe és keletre India keleti partmentéig tart.

Megjelenése

Kis és közepes méretű delfin, amelynek átlagos hossza 200-280 centiméter és testtömege 150-200 kilogramm közötti. Az indiai púposdelfinnek zsírt tartalmazó púpja van a tarkóján, míg a keleti delfinnek nagyobb a hátúszója és nincs zsírpúpja. Ez az állat általában sötétszürke színű.

Életmódja

Főleg a partok menti vizekben - a 20 méternél sekélyebben - él, de a folyótorkolatokba és az alsó szakaszokba is felúszik. Kevesebb, mint 10 fős csapatokban úszik. Főleg csontos halakkal és fejlábúakkal táplálkozik. Rákokat ritkán fogyaszt.

Szaporodása

A szaporodásáról igen keveset tudunk. A nőstény körülbelül 10 évesen válik ivaréretté. Az újszülött delfin körülbelül 1 méter hosszú.

Képek

Források

Mead, J.G.; Brownell, R. L. Jr. (2005). "Order Cetacea". In Wilson, D.E.; Reeder, D.M. Mammal Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed.). Johns Hopkins University Press. p. 732. ISBN 978-0-8018-8221-0. OCLC 62265494.
Reeves, R.R.; Dalebout, M.L.; Jefferson, T.A.; Karczmarski, L.; Laidre, K.; O’Corry-Crowe, G.; Rojas-Bracho, L.; Secchi, E.R.; Slooten, E.; Smith, B.D.; et al. (2008). "Sousa chinensis". IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.1. International Union for Conservation of Nature. Retrieved 10 October 2013.
Carwardine, M. (1995). Whales, Dolphins and Porpoises: The Visual Guide to All the World's Cetaceans. DK Publishing. pp. 174–175. ISBN 1564586200.
Wells, R.; Scott, M. (2002). "Humpback Dolphins". In Para, G.J.; Ross, G.J.B. Encyclopedia of Marine Mammals. Academic Press. pp. 576–581. ISBN 0-12-551340-2.
"Underwater World Singapore and Dolphin Lagoon". Sentosa. Retrieved 2013-10-11.
"Hong Kong Dolphin Watch". Hong Kong Dolphin Watch Limited. Retrieved 2013-10-11.
Perrin F.W., Koch C.C., 2007. Wursig B., Thewissen G.M.J, Encyclopedia of Marine Mammals. pp609. Academic Press. retrieved on 13-05-2014
WAM. 2017. Abu Dhabi has world’s largest population of humpback dolphins. Emirates 24/7. Retrieved on September 21, 2017
Gulf News. 2017. Abu Dhabi proves a haven for humpback dolphins. Retrieved on September 21, 2017
Sanker A.. 2017. Abu Dhabi leads world in humpback dolphin numbers. Khaleej Times. Retrieved on September 21, 2017

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap