Endrevágása
| Endrevágása (Andrejová) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Bártfai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1355 | ||
| Polgármester | Milana Gerženiová | ||
| Irányítószám | 086 37 (pošta Šarišské Čierne) | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | BJ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 350 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 319 m | ||
| Terület | 11,66 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 20′ 00″, k. h. 21° 19′ 53″49.333333°N 21.331389°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 00″, k. h. 21° 19′ 53″49.333333°N 21.331389°E | |||
| Endrevágása weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Endrevágása témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Endrevágása (1899-ig Andrejova szlovákul: Andrejová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 6 km-re északkeletre, az Endrevágási-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Nevét 1355-ben említik először, amikor területe Makovica várának birtoka volt. A falu maga a 14. század végén keletkezett, ekkor már Szemelnye uradalmához tartozott. 1492-ben 10 ház állt a községben, ebből 3 lakatlan volt. A 15. század végén a lengyel sereg elpusztította. 1600-ban 15 jobbágyház, malom, templom és iskola is volt a faluban. A 17. században birtokosa halastavakat létesített itt, lakói főként erdőgazdálkodással foglalkoztak. 1711-ben a falu elnéptelenedett, majd ruszinokkal telepítették be. 1739 és 1742 között pestisjárvány sújtotta. 1787-ben 80 háza állt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ANDREJOVA. Andrinovka. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosa Gróf Szirmay Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Palocsához közel, mellynek filiája Bártfától mintegy más fél mértföldnyire. Határjának két harmad része nem terméketlen, legelője, és fája elegendő; de egyéb fogyatkozásaiért, a’ harmadik Osztályba számláltatott.”[2]
1812-ben kolerajárvány pusztított. 1828-ban 84 háza volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Andrejova, orosz falu, Sáros vgyében, Bártfához kelet-északra 1 1/4 mfd. 5 r., 648 g. kath. lak. Gör. paroch. templom. Hegyes, erdős, sovány határ. F. u. gr. Szirmay.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Lakói ma főként Bártfa és Kassa üzemeiben dolgoznak.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 401, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 306 lakosából 154 szlovák, 58 ruszin és 47 cigány volt.
2011-ben 362 lakosából 208 szlovák, 67 ruszin és 24 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szűz Mária tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1893-ban épült, kápolnája pedig 1925-ben. Berendezése a régi fatemplomból származik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]A Bártfai járás települései | ||
|---|---|---|
Bártfa (Bardejov) | ||
Ábrahámfalva (Abrahámovce) · Alsófricske (Fričkovce) · Alsópagony (Nižná Polianka) · Alsószabados (Nižná Voľa) · Alsótaróc (Nižný Tvarožec) · Aranypataka (Zlaté) · Bartosfalva (Bartošovce) · Bélavézse (Beloveža) · Bércalja (Janovce) · Biharó (Becherov) · Boglárka (Bogliarka) · Berezóka (Brezovka) · Borókás (Jedlinka) · Bucló (Buclovany) · Cigelka (Cigeľka) · Csarnó (Šarišské Čierne) · Endrevágása (Andrejová) · Erdővágás (Richvald) · Esztebnek (Stebník) · Esztebnekhuta (Stebnícka Huta) · Felsőfricske (Frička) · Felsőkomaróc (Komárov) · Felsőköcsény (Kučín) · Felsőpagony (Vyšná Polianka) · Felsőszabados (Vyšná Voľa) · Felsőtaróc (Vyšný Tvarožec) · Ferzsó (Sveržov) · Galbatő (Gaboltov) · Geréb (Hrabské) · Gerla (Gerlachov) · Hankvágása (Hankovce) · Hazslin (Hažlín) · Herhely (Harhaj) · Hertnek (Hertník) · Hervartó (Hervartov) · Hutás (Hutka) · Iványos (Vaniškovce) · Kavicsos (Livov) · Kiskereszt (Kríže) · Kiskohány (Kochanovce) · Kislankás (Lukavica) · Kolossó (Kľušov) · Komlóspatak (Chmeľová) · Kozsány (Kožany) · Kőtelep (Kružlov) · Krucsó (Vyšný Kručov) · Kurima · Kuró (Kurov) · Lapos (Lopúchov) · Lászó (Lascov) · Lénártó (Lenartov) · Livóhuta (Livovská Huta) · Lófalu (Kobyly) · Lukó (Lukov) · Magyarkapronca (Koprivnica) · Malcó (Malcov) · Margonya (Marhaň) · Miklósvölgye (Mikulášová) · Nyírjes (Brezov) · Ondavafő (Ondavka) · Orsós (Oľšavce) · Ortutó (Ortuťová) · Oszikó (Osikov) · Rabóc (Hrabovec) · Raszlavica (Raslavice) · Regettő (Regetovka) · Réső (Rešov) · Rokitó (Rokytov) · Sárosgörbény (Krivé) · Sasó (Šašová) · Szánkó (Snakov) · Szekcsőalja (Šiba) · Szemelnye (Smilno) · Tapolylengyel (Poliakovce) · Tapolylippó (Lipová) · Tapolynémetfalu (Nemcovce) · Tapolyortovány (Porúbka) · Tapolysárpatak (Mokroluh) · Tapolytarnó (Tarnov) · Tölgyed (Dubinné) · Trocsány (Tročany) · Váradka (Varadka) · Varjúfalva (Stuľany) · Végpetri (Petrová) · Zboró (Zborov) |  | |
