Citromverbéna
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Aloysia citrodora Paláu | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Citromverbéna témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Citromverbéna témájú médiaállományokat és Citromverbéna témájú kategóriát. |
A Dél-Amerikából származó citromverbéna (Aloysia citrodora vagy Aloysia triphylla[1]) az ajakosvirágúak közé tartozó lombhullató, évelő cserje. Lándzsa alakú, világoszöld levelei hármas (innen ered a tudományos név: triphylla), négyes örvöket alkotnak. Apró, ibolyakék vagy fehér virágai fürtökbe rendeződnek, augusztusban vagy szeptemberben virágoznak. Termése csonthéjas. 1-3 méter magasra megnő, erőteljes, citromra emlékeztető illatot áraszt. Kedveli a sok napsütést, a sok vizet, az agyagos talajt. Érzékeny a hidegre.
Elterjedése
[szerkesztés]A 18. század-ban Dél-Amerikából Európába spanyol hódítók útján került. "Aloysia" botanikai nevét, a spanyol király akkori feleségének tiszteletére kapta, pármai Mária Lujza állítólag nagyon kedvelte az illatát. Spanyolországban a mai napig is "hierba luisa" (Lujza-növény) a neve.[2]
Argentína, Paraguay, Brazília, Chile és Peru területén őshonos.
Felhasználása
[szerkesztés]Kezdetben szappanok, parfümök és likőrök összetevőjeként használták. Gyógynövényként Franciaországban kezdték el használni, ahol szinte minden házi patikában megtalálható "Verveine" néven.[2]
A citromverbéna-levelek a menta leveléhez és a hárs virágaihoz hasonlóan, szabadon megvásárolhatók, mind gyógyszertárakban, mind élelmiszerüzletekben.
Gyógyhatása
[szerkesztés]A francia Maurice Mességué fitoterapeuta "a gyomor megbízható barátjaként" dicsérte. Főleg emésztési panaszok kezelésére javasolt, görcsoldó hatása miatt, de idegi problémák és alvászavar esetén is alkalmazzák.[2]
A citromverbénának mindeddig nem ismert semmiféle mérgező, illetve kóros mellékhatása.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Armada, J. & A. Barra. 1992. On Aloysia Palau (Verbenaceae). Taxon 41:88–90.
- ↑ a b c Rudi Beiser: ’’Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás’’. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 53. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
Források
[szerkesztés]- A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7
