Ugrás a tartalomhoz

1966-os Magyar Játékfilmszemle

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
2. Magyar Játékfilmszemle
Rendezvény
HelyszínPetőfi Mozi
Pécs
Dátum1966. szeptember 26–október 1.
ElnökDarvas József
Bogár József
Horváth Lajos
Nagy Gyula
Filmek száma10
NyitófilmHideg napok
ZárófilmAranysárkány
Díjazottak
A társadalmi zsűri fődíjaSzegénylegények
Fesztiválok
Előző1. MJFSZ (1965)
Következő3. MJFSZ (1967)

A II. Magyar Játékfilmszemlét (MJFSZ) 1966. szeptember 26. és október 1. között rendezte meg Pécsett és Baranyában a Magyar Filmművészek Szövetsége és a Baranya megyei Tanács VB. művelődési osztálya, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa és a Pécsi Városi Tanács közreműködésével, a Moziüzemi Vállalat támogatásával.[1][2]

A Magyar Filmművészek Szövetségének elnöksége titkos szavazással lefolytatott előzsűrizéssel választotta ki a szemle hat játékfilmjét az 1965 szeptembere és 1966 szeptembere között elkészült alkotásokból. Közülük kettő már az első szemlén is szerepelt (Gyermekbetegségek, Iszony). A szemle nyitó- és zárófilmje egy-egy ősbemutató volt (Hideg napok és Aranysárkány), zárt körű szakmai vetítésen lehetett megtekinteni Csurka István Amit szabad Jupiternek című forgatókönyvéből készült Fejér Tamás-művet, A férfi egészen más című drámát, valamint egy külföldi alkotást: a baloldali görög író, Níkosz Kazandzákisz Zorbász, a görög című világhírű regényének nagy sikerű filmes adaptációját Mihálisz Kakojánisz rendezésben, Anthony Quinn-nel és Alan Bates-szel a főszerepekben.[2]

A fő helyszín a pécsi Petőfi mozi volt. Emellett – az előző évhez hasonlóan – a versenyfilmeket további hat baranyai városban mutatták be: Bólyban, Komlón, Sásdon, Siklóson, Szentlőrincen és Szigetvárott, ahol a nézők a vetítések után találkozhattak az alkotókkal és a filmek szereplőivel. A megnyitó ünnepség felkonferálója Tamási Eszter bemondónő volt, a Pécsen kívüli helyszíneken Poór Klára tévériporter mutatta be az alkotókat.

A rendezvény szervezőinek nagy számát a költségek megosztásával indokolták. Emiatt a társadalmi zsűri is bővült, négy társelnökkel állt fel.[2] Emellett az egyes szemlefilmek felett nagy állami vállalatok és intézmények vállaltak védnökséget, amelyek a vetítések utáni közönség- és művész-eszmecserék mellett gondoskodtak üzemi találkozók szervezéséről.[3]

A második filmes seregszemlét megelőzően a nagyközönség érdeklődésének felkeltésére szeptember 5–21. között három pécsi moziban (Kossuth, Park, Petőfi) 21 magyar filmből álló visszatekintő vetítéssorozatot szerveztek a második világháború óta eltelt 20 év alkotásaiból.[4]

A szemle alatt Kovács András vezetésével kétnapos szakmai vitát folytattak le szűk körben, Almási Miklós Az egyéni mondanivaló kifejezésének problémája a magyar filmművészetben című vitaindító előadása alapján.[2] A szakmai vendégek részére a nézőkkel való találkozókon túl kirándulásokat szerveztek Siklósra, Harkányba és Villányba, valamint megtekinthették a Pécsi Balett, a Liszt Kórus és a Bóbita Együttes előadásait.[1] A Magyar Filmművészek Szövetsége huszonkét külföldi filmalkotót és kritikust hívott meg a filmszemlére főleg szocialista országokból, illetve olasz, francia, angol, norvég, finn és osztrák baloldali lapok munkatársait. Mivel igény mutatkozott rá, számukra a hat szemlefilmen felül külön vetítéseket is szerveztek a Kamaraszínházban, amelyeken 17 korábbi alkotást mutattak be német, angol és francia nyelvű kópiákkal.[5]

A díjazás tekintetében mindkét zsűri visszafogottabb volt: az előző évhez képest kevesebb díjat osztottak ki. Mint azt a szakmai zsűri elnöke elmondta, el akarták kerülni, hogy a díjak szaporításával egyenlőségjelet tegyenek a filmek közé; inkább az igazán kiemelkedő művészi eredményeket honorálták. Emiatt a társadalmi zsűri a fődíj mellett csupán egy különdíjat ítélt oda a közönségszavazatok alapján, a szakmai zsűri pedig nem díjazta a férfi színészi és a forgatókönyvírói teljesítményt. A legjobb operatőri munka díját a szakmai zsűri Hegyi Barnabásnak ítélte oda (Butaságom története, Iszony). Az év tavaszán tragikus hirtelenséggel elhunyt filmoperatőr helyett a díjat Révész Miklós, a filmgyár igazgatója vette át.[6] A játékfilmszemle díjai művészi kerámiák voltak, Nádor Judit, Gazder Antal és Török János munkái.[2]

A rendezvényt többnyire pozitív jelzőkkel illették, azonban számos kritika is érte. A kellő hírverés ellenére lanyhult mind a nagyközönség, mind a helyi értelmiség érdeklődése és aktivitása. Ennek elsődleges okaként jelölték meg – és ez a közönségtalálkozókon is megfogalmazódott –, hogy a közönség már mindegyik szemlefilmet látta, ismerte, a kritika szinte minden oldalról elemezte azokat. Míg a filmszakma szerint a szemlén nem a verseny és a díjazás a legfontosabb, hanem a visszatekintő összegezés és a jellemző értékek felkutatása, amit évről évre meg kell tenniük, a közönség a „lefutott” filmek helyett új, még nem vetített művek ősbemutatóit igényelte volna.[7]

Zsűrik

[szerkesztés]

Társadalmi zsűri

[szerkesztés]

Szakmai zsűri

[szerkesztés]

Játékfilmek

[szerkesztés]

Versenyfilmek

[szerkesztés]

Versenyen kívüli filmek

[szerkesztés]

Díjazottak

[szerkesztés]
A díj megnevezése A díjazott mű / alkotó
A társadalmi zsűri díjai
Országos társadalmi fődíj Szegénylegények (r.: Jancsó Miklós)
A társadalmi zsűri különdíja Butaságom története (r.: Keleti Márton)
A szakmai zsűri díjai
Legjobb rendező Jancsó Miklós (Szegénylegények)
Legjobb operatőr Hegyi Barnabás (Butaságom története, Iszony)
Legjobb színésznő Ruttkai Éva (Butaságom története)
Legjobb színész     A díjat nem osztották ki.
Legjobb forgatókönyv     A díjat nem osztották ki.

A filmszemle vendégei

[szerkesztés]

A filmszemle vendégei elsősorban a bemutatott filmek magyar alkotói és színészei, valamint szakírók és filmkritikusok, továbbá a filmgyártás és -forgalmazás szakemberei közül kerültek ki. A helyszíni tudósítások szerint a következő hírességek fordultak meg a szemlén:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b B. J: Magyar játékfilmfesztivál: Hat magyar filmet vetítenek — Pécs felvonultatja kulturális értékeinek gyöngyszemeit. Dunántúli Napló, XXIII. évf. 128. sz. (1966. június 1.) 3. o. Hozzáférés: 2025. február 23. PDF 1,2 MB
  2. ↑ a b c d e f A magyar filmművészet nagy seregszemléje Pécsett: Két ősbemutató. Dunántúli Napló, XXIII. évf. 227. sz. (1966. szeptember 25.) 3. o. Hozzáférés: 2025. február 23. PDF 1,1 MB
  3. ↑ Az üzemi találkozók helyszínei:
  4. ↑ A szemlét megelőző retrospektív vetítéssorozat filmjei:

    Lásd: Húsz év filmjei. Dunántúli Napló, XXIII. évf. 209. sz. (1966. szeptember 4.) 4. o. Hozzáférés: 2025. február 23. PDF 1,1 MB

  5. ↑ F.D: Jó úton haladunk: Interjú dr. Ranódy Lászlóval, a rendező bizottság elnökével. Dunántúli Napló, XXIII. évf. 233. sz. (1966. október 2.) 3. o. Hozzáférés: 2025. február 23. PDF 1 MB
  6. ↑ Kiosztották a játékfilmszemle díjait: Záró díszelőadás a Petőfi Filmszínházban. Dunántúli Napló, XXIII. évf. 233. sz. (1966. október 2.) 1. o. Hozzáférés: 2025. február 23. PDF 1 MB
  7. ↑ Bocz József: A második filmszemle után. Dunántúli Napló, XXIII. évf. 239. sz. (1966. október 9.) 9. o. Hozzáférés: 2025. február 23. PDF 923 KB
  8. ↑ Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa
  9. ↑ A BBS hat levetített kisfilmje: Lásd: Tegnap délután... Dunántúli Napló, XXIII. évf. 232. sz. (1966. október 1.) 1. o. Hozzáférés: 2025. február 23. PDF 1,1 MB
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=1966-os_Magyar_Játékfilmszemle&oldid=27962895”