Ugrás a tartalomhoz

2007-es Magyar Filmszemle

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A 38. Magyar Filmszemle 2007. január 30. és február 6. között került megrendezésre. A vetítések a korábbi évekhez hasonlóan Budapesten, a Jövő Háza Központban, a Palace Mammutban és az Uránia Nemzeti Filmszínházban zajlottak. Az ünnepélyes megnyitó a Budapest Kongresszusi Központban volt, ahol a díjátadások után Sándor Pál Noé bárkája című filmjét vetítették le.

A 38. Magyar Filmszemle Fábri Zoltán emléke előtt tiszteleg: festményeiből és díszletterveiből kiállítás nyílik a Nemzeti Galériában, műsorra tűzik több filmjét a szemlén és a televíziókban egyaránt.

2007-ben két fődíjat osztottak ki: az év legjobb szerzői filmjét, és az év legjobb műfaji alkotását. A szemletanács elnöke, Janisch Attila elmondta: „szeretnék, ha megszűnne a zsánerfilmes és a szerzői filmes felfogás közti mesterségesen gerjesztett ellentét”.

Az előző évi filmszemlén bevezetett hagyomány szerint 2007-ben is részt vettek nemzetközi szaktekintélyek az értékelő bizottságban: Ulrich Gregor német filmtörténész, az egyik legismertebb filmtörténeti alapmű írója volt a játékfilmes zsűri elnöke, a további tagok: Ellis Driessen holland filmforgalmazási szakember, fesztiválszervező; Mike Goodridge, a Screen International szerkesztője, filmkritikus; Enyedi Ildikó filmrendező és Muhi András producer.

A filmünnep versenyprogramjában 95 alkotás, 17 játékfilm, 39 dokumentumfilm, 30 kísérleti- és kisjátékfilm, valamint 9 tudományos- és ismeretterjesztő film szerepelt. Versenyen kívül további 17 játékfilmet, 11 tévéfilmet, 96 dokumentumfilmet, valamint 51 kísérleti- és kisjátékfilmet nézhettek meg az érdeklődők a helyszíneken.

Költségvetés

[szerkesztés]

A szemle költségvetése összesen 155 millió forint (tavaly 145 millió forint) volt, amiből 120 milliót a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) állt, a további 35 milliót más szponzorok biztosították. A 2006-ban nevezett filmek összköltsége elérte a 12 milliárd forintot, melynek csaknem felét az állam folyósította különböző csatornákon, az MMKA az összeg negyedét finanszírozta.

Előzsűrizés

[szerkesztés]

A színvonal megőrzése érdekében minden kategóriában előzsűri válogatta ki a versenyprogramba kerülő filmeket.

Az előzsűrik döntése alapján 18 játékfilm, 40 dokumentumfilm, 30 kísérleti és kisjátékfilm, valamint 9 tudományos-ismeretterjesztő film került be a szemle versenyprogramjába.

Díjak

[szerkesztés]

Életműdíjasok

[szerkesztés]

Magyar Mozgókép Mestere

[szerkesztés]

A játékfilmes zsűri döntése

[szerkesztés]
  • A legjobb szerzői film: Iszka utazása (Bollók Csaba): „a lelki mélység realista és őszinte megközelítéséért, a meggyőző integritásért”
  • A legjobb műfaji film: Konyec – Az utolsó csekk a pohárban (Rohonyi Gábor): „ötletességéért, gazdag humoráért”
  • A legjobb rendező: Szász János (Ópium – Egy elmebeteg nő naplója): filmje „merész kísérletként elhatol az emberi tapasztalás végső határáig”
  • A legjobb operatőr: Máthé Tibor (Ópium – Egy elmebeteg nő naplója): az Ópium fényképezéséért, „a határozottság és gyengédség együttes megjelenítéséért”
  • Simó Sándor-díj a legjobb elsőfilmnek: Boldog új élet (Bogdán Árpád): „a személyes tragédia költői látomásáért”
  • A legjobb látvány díja: a Dolina című film alkotóközössége (díszlet: Árvai György, jelmez: Szűcs Edit, Breckl János, operatőr: Medvigy Gábor, rendező: Kamondi Zoltán)
  • A legjobb forgatókönyvíró: Elek Judit (A hét nyolcadik napja): „a számos eredeti karaktert felvonultató, valósághoz közeli komplex történetért”
  • A legjobb női alakítás: Kovács Kata (Kythéra): „folyamatos és határozott filmes jelenlétet nyújtó eszköztelen szerepjátékáért”
  • A legjobb férfi alakítás: Zsótér Sándor (Töredék): „intenzív megigéző alakításáért”
  • A legjobb eredeti filmzene: Membran (Boldog új élet)
  • A legjobb producer: Sipos Gábor és Rajna Gábor, Laokoon Film (Boldog új élet, Lassú tükör)
  • A legjobb vágónak járó Arany olló-díj: Czakó Judit (Iszka utazása és Kythéra)
  • A legjobb hangmérnöki munkáért járó Arany mikrofon-díj: Sipos István, Manuel Laval és Matthias Schwab (Ópium – Egy elmebeteg nő naplója)
  • Elismerő oklevél: Igor és Ivan Buharov (Lassú tükör)

A kísérleti és kisjátékfilmes zsűri döntése

[szerkesztés]
  • A legjobb kisjátékfilm: Türelem (Nemes Jeles László): „az érzékeny téma szokatlan feldolgozásáért”
  • A kísérleti film kategória különdíja: Álszent (Toepler Zoltán (Nicolaus Myslicki)): „a szöveg és kép formabontó használatáért, valamint egy szakrális téma szokatlan, újszerű feldolgozásáért”
  • Rendezői különdíj: Együtt (Nagy Dénes): „a két testvér találkozásának és elválásának érzékeny bemutatásáért”
  • A legjobb operatőr: Tóth Widamon Máté (Alterego): „a lakásbelsők tartózkodó, de a szereplők személyiségét is kisugárzó világításáért, a képek tartózkodó intimitásáért”
  • Elismerő oklevél: Horváth Lili (Vakáció): a film „atmoszférateremtő, a szereplők belső világát mély empátiával bemutató rendezéséért”

A dokumentumfilmes zsűri döntése

[szerkesztés]
  • A legjobb dokumentumfilm: Balkán bajnok (Kincses Réka): „az erdélyi sors egyetemes érvényű bemutatásáért, melyet a rendező családjának és politikus apjának életén keresztül mutat be”
  • A legjobb rendező: Kőszegi Edit (Menekülés a szerelembe): „az élet, halál, szerelem motívumának ábrázolásáért egy cigányasszony sorsán keresztül”
  • Schiffer Pál-díj: Pigniczky Réka (Hazatérés: Egy szabadságharcos története): „melyben egy 56-ban Amerikába menekült apa sorsát tárja fel dokumentumfilmes módszerrel lányai utazásain keresztül”
  • Esélyegyenlőségi díj: Zsigmond Dezső (Élik az életüket): „melyben egy család leépülésének drámai képei és történetei a megállíthatatlannak látszó elnyomorodás világában”
  • A legjobb operatőr: Talán Csaba (Elboronálva): „a tanyavilágban élő emberek lassú elmúlásának érzékeny operatőri eszközökkel történő ábrázolásáért”
  • Oklevél a kiemelkedő művészi teljesítményért: Forgács Péter: Miss Universe 1929, Gulyás Gyula: Itt az idő, Szobolits Béla: Miért?! Egy tragikus szerelem története, Kékesi Attila: A forradalom arca – Egy pesti lány nyomában)

A tudományos-ismeretterjesztő filmes zsűri döntése

[szerkesztés]
  • A legjobb tudományos-ismeretterjesztő film: Forró ősz a hidegháborúban (Kóthy Judit és Topits Judit): „elismerve ezzel az alapos és szakszerű kutatást, a pontos szerkesztést, a film objektivitását, s nem utolsósorban azt a koncepciót, amely az 1956-os magyarországi forradalmat szélesebb történelmi kontextusban mutatja meg.”
  • A legjobb rendezés: A 7 főbűn – Bűnök ezek egyáltalán? (Dér András): „elismerve ezzel azt az eredeti rendezői koncepciót, amely az elvont gondolatokat a megszólalók személyén keresztül megélhetővé, személyessé tette”
  • A legjobb témaválasztás: Tóth Zsolt Marcell (Budapesti vadon): „a rendkívül élő, friss témaválasztásért, és [mert] remek megfigyeléseivel képes rádöbbenteni nézőit új összefüggésekre”

Különdíjak

[szerkesztés]
  • A Magyar Rendezők Társasága által alapított Stáb mestere-díj: Galsainé Einhorn Zsuzsa berendező és Krasnyánszky Gyula pirotechnikus
  • Az Országos Diákzsűri Zöld Holló-fődíja: Iszka utazása (Bollók Csaba): „a minden képkockából sugárzó őszinteségéért, amely képes volt egy ilyen, csak ritkán belátható világot a közönség elé tárni”
  • A Színház- és Filmművészeti Egyetem Film-főtanszakának hallgatói által 2006 legjobb tanárának odaítélt Nyakkendő-díj: Sellő Hajnal
  • A Mozisok Országos Szövetségének díja a 2006-os naptári évben a legmagasabb nézőszámot elért magyar játékfilm részére: Szabadság, szerelem
  • Az Országos Rádió és Televízió Testület külön nézettségi díja, amelyet a legmagasabb nézőszámot elért játékfilm kap (a díj kiírása azokra a filmekre vonatkozott, amelyek 2005. október 1. és 2006. szeptember 30. között kerültek moziforgalmazásra, és az idei Filmszemlét megelőző esztendőben 12 teljes műsorhét állt a forgalmazás rendelkezésére): Csak szex és más semmi
  • Az internetes közönségszavazatok alapján a legjobb nagyjátékfilmnek járó filmhu-díj: Konyec (Rohonyi Gábor)
  • Az internetes közönségszavazatok alapján a TV2 25 millió forintos különdíja a szavazók körében legnépszerűbb filmnek: Konyec
  • A külföldi kritikusok és újságírók szavazatai alapján kiosztott Gene Moskowitz-díj: Ópium – Egy elmebeteg nő naplója (Szász János)

Filmek

[szerkesztés]

Nagyjátékfilmek

[szerkesztés]

Kisjátékfilmek

[szerkesztés]
  • Borsos Miklós: Vége
  • Cantu Benjamin: Spark
  • Csáki László: A hangya és a tücsök
  • Declan Hannigan: Csapás
  • Dobos-Nagy: Öreg fa
  • Dombrovszky Linda: Határvidék
  • Horváth Lili: Vakáció
  • Kardos Sándor: Végjáték
  • Máthé Tibor: Vasárnap
  • Mátyássy Áron: Mínusz
  • Nagy Dénes: Együtt
  • Nemes Jeles László: Türelem
  • Réthelyi András: Kommersz
  • Schwechtje Mihály: Alma
  • Sebő Ferenc: Alterego
  • Simonyi Balázs: Original Lager
  • Szirmai Márton: Szalontüdő
  • Tóth-Simonyi: Egy szavazat
  • Zomborácz Virág: A macska szerepe a francia irodalomban
  • Tóth Tamás: Farkas (Solius)

Kísérleti filmek

[szerkesztés]
  • Balázs István: Az én városom
  • Demeter Márton: Horizon
  • Érsek-Obádovics Mercédesz: Elröppent illúziók
  • Kostil Danila: én és Én
  • Kostil Danila: in Memoriam
  • Kotnyek István: Elhagyott árnyék
  • Lakos Nóra: Coming soon
  • Lichter Péter: 77 év deja vu
  • Nemes Gyula: Fúga
  • Nicolaus Myslicki: Álszent

Dokumentumfilmek

[szerkesztés]
  • Almási Tamás: A mi kis Európánk
  • Bódis Kriszta: Falusi románc
  • Bollók Csaba: Hordozható haza
  • Edvy Boglárka – Silló Sándor: Naplófilm – 12 voltam 56-ban
  • El Eini Sonia: Csendesfilm
  • Forgács Péter: Miss Universe 1929 – Lisl Goldarbeiter – a Szépség útja
  • Gellér-Varga Zsuzsanna: Zsinagógát vegyenek!
  • Gulyás Gyula: Itt az idő
  • Gulyás János: Az a dolgom, hogy csináljam
  • Ivacs Gabriella – Szűcs Tamás: Rátok hagyom mindenem
  • Jakab Ervin: Költözés
  • Janisch Vera: …hát, kösz…
  • Jung Lídia: Nellike
  • Katona Zsuzsa: Az Árvai Művek
  • Kecskeméti Kálmán: Áruló ezüstnitrát
  • Kékesi Attila: A forradalom arca – Egy pesti lány nyomában
  • Kincses Réka: Balkán bajnok
  • Kőszegi Edit – Szuhay Péter: Menekülés a szerelembe
  • Kőszegi Gyula: Kéz-keringő
  • Mácsai János – Pálos György: Rév Lívia zongorista
  • Mohi Sándor: Jel a világ számára
  • Mónika Csángó: Örökké a tied
  • Muhi András Pires: Magyarfutball, a 91. perc
  • Muhi Klára: Koreszmék és táborok
  • Nordin Eszter: 7 év
  • Novák Tamás: Elsodort falvak (Almásháza – betelepülők)
  • Novobáczky Sándor: Óriások voltunk
  • Páskándiné Sebők Anna: A vélt szabadság ára
  • Pigniczky Réka: Hazatérés: egy szabadságharcos története
  • Sós Ági: Akartam volna mutatni
  • Szakály István: Gömöri cigányok
  • Szalay Péter: Mai módi
  • Szegezdy János: Mekkora a szülőföld határa
  • Szobolits Béla: Miért? Egy tragikus szerelem története
  • Szollosy Gabriel: Sztálinvárosi kantáta
  • Vági Barbara – Talán Csaba: Elboronálva
  • Varga Ágota: Szemünk fénye
  • Vészi János: Adásunkat megszakítjuk – 1956 Magyar Rádió – Rádiósok emlékei
  • Zelki János: A vagon
  • Zsigmond Dezső: Élik az életüket – kárpátaljai szilánkok

Kiemelt információba javasolt filmek

[szerkesztés]
  • B. Révész László: Nádudvari krónika 2005
  • Elbert Márta: Mozgóképes történelem
  • Ember Judit: Hangoskönyv
  • Izing Róbert – Janzsó Viktor: Tibet, a száműzött ország
  • Kármán Irén: Tito partizánjai
  • Mátis Lilla: Esti szürkületben… – Dr. Ferdinánd István
  • Medgyesi Gabriella: Három pokol
  • Mispál Attila: Prágai utazás – Cserhalmi György portré (2006. január 27–28.)
  • Papp Bojána: Generáció L
  • Rist Lilla: Nórák
  • Simonyi Piroska: Dankó utca 16.
  • Sipos András: Komorok
  • Sipos József: Leonárdo
  • Sólyom András: Poggyászunk, Kádár János
  • Szekeres Csaba: Karácsond – Az ígéret földje
  • Szobolits Béla: 104 avagy… de könyörgöm, tisztelettel!
  • Tölgyesi Ágnes: Szerelemtelevízió
  • Varga Ágota: A csolnoki rabtábor
  • Villi Hermann: Pédra, egy riporter határok nélkül

Tudományos-ismeretterjesztő filmek

[szerkesztés]
  • Duló Károly: Betájolt öröklét
  • Dér András: A hét főbűn (Bűnök ezek?)
  • Elek Ottó: Ködbe vesző emlékezet
  • Kóthy Judit – Topits Judit: Forró ősz a hidegháborúban – Magyarország 1956-ban
  • Kútvölgyi Katalin: Mesterművek a századforduló magyar építészetéből (Városházak)
  • Ocsenás Tamás: A zsidónegyed – Pest zsidó arca – A három templom
  • Szádvári Lídia: A kalaposmester
  • Tóth Zsolt Marcell: Budapesti vadon
  • Vékás Péter: Veress Ferenc

Lásd még

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2007-es_Magyar_Filmszemle&oldid=26732924”