Pécsi Balett
Pécsi Balett | |
Általános adatok | |
Alapítva | 1960. |
Státus | balett-társulat |
Alapító | Eck Imre |
Fenntartó | Pécsi Balett Nonprofit Kft. |
Játszóhelyek | Pécsi Nemzeti Színház |
Személyzet | |
Főigazgató | Uhrik Teodóra |
Művészeti vezető | Vincze Balázs |
Elérhetőség | |
Cím | 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 37. |
Postacím | 7603 Pécs, Pf. 27. |
Honlap | pecsibalett.hu |
infopecsibalett.hu | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi Balett témájú médiaállományokat. |
A Pécsi Balett Magyarország egyik híres balett-társulata Pécsett. 1960-ban alakult meg Magyarország első modern balettegyütteseként.
A ma táncművészetének feladata az eszmét hordozó gondolat, és az azt kifejező forma harmóniájának helyreállítása. Törekvésünk, hogy olyan új táncjátékokat hozzunk létre, amelyek elevenen hatnak a ma emberére, formálják, alakítják eszmevilágát, az emberi test, a zene és a látvány szépségének együtt megnyilatkozó erejével.
Ez az együttes sokoldalú, kitartó, nagy munkabírású, szenvedélyes emberekből áll, akik alig várják, hogy tanulhassanak. Magas szintű technikai tudással rendelkeznek stiláris berögződések nélkül, könnyedén váltanak a klasszikus technika légiességéről a kortárs mozgásformák földközeliségére." nyilatkozta a társulatról
Története
[szerkesztés]Az 1959–60-as évadban már tartottak balettelőadásokat a Pécsi Nemzeti Színházban Téri Tibor, Lőrinc György, és Eck Imre koreográfiáiból. Téri Tibor 1959-ben érkezett Pécsre, a Pécsi Nemzeti Színházba, ahol az ottani táncosokon (Domján Marika és Tibor) kívül leszerződtette az Állami Balett Intézetben (ÁBI) akkor végző évfolyamot: Csifó Ferencet, Fodor Antalt, Medveczky Ilonát, Rónai Mártát, Stimácz Gabriellát. Első bemutatójuk egyfelvonásosokból állt: Rimszkij-Korszakov: Seherezáde, Ravel: Bolero és Kincses József erdélyi népballada-feldolgozása, a Kádár Kata. Az 1960-as második bemutatóra Téri már társakat hívott maga mellé: Lőrinc György (a Balett Intézet akkori igazgatója) Debussy: Egy faun délutánját, Téri Casella: A korsó c. egyfelvonásosát, az ugyancsak meghívott Eck Imre Kabalevszkij: Komádiásokját koreografálta.
Eck Imre
[szerkesztés]Ennek folytatásaként alakult meg 1960-ban a Pécsi Balett, mely Magyarország első, európai hírű modern balett együttese lett. A Pécsi Balett jellegzetes táncnyelvét Eck Imre a klasszikus balett alapjain a pantomimból, a néptáncból és egy sajátos gesztusnyelvből merítette. Az együttes méltán vívta ki országos és nemzetközi sikereit. Eck Imre, a Pécsi Balett alapítója, 1960-tól 1969-ig balett igazgatója, majd 1992-ig művészeti vezetője és koreográfusa volt az együttesnek. Koreográfusi munkássága a nyolcvanas évek végéig meghatározta a társulat repertoárját. Műveiben kezdettől fogva a kor problémáiról szólt, a színpadi tánc korszerű kifejezési formáit kutatta, sajátos nyelvezetet alakított ki, amelyben a jazztánc, az akrobatika és a pantomim elemeit ötvözte a klasszikus balettel. Többnyire inkább kisebb formátumú műveket készített, amelyekhez szívesen használta fel kortárs zeneszerzők műveit. A hetvenes években a folklór is megjelent balettjeiben. Készített koreográfiákat az Operaháznak és külföldi együtteseknek (Boston, Belgrád, Helsinki stb.) is. Kossuth-díjas (1978), Liszt Ferenc-díjas (1978), érdemes (1970) és kiváló művész (1988).
Főbb koreográfiái
[szerkesztés]- Csongor és Tünde (1959)
- Az iszonyat balladája (1961)
- A parancs (1962)
- Etűdök kékben (1964)
- A csodálatos mandarin (1965, 1987)
- Magyar babák (1971)
- Requiem (1976)
- Salome (1980)
- Szerelem (1986)
Tóth Sándor
[szerkesztés]Tóth Sándor, Liszt Ferenc-díjas, Erkel Ferenc-díjas, érdemes művész, a Pécsi Balett alapító tagja 1969-től 1991-ig volt a Pécsi Balett igazgatója és koreográfusa. Igazgatása alatt indult el egy új vonulat a balett életében, melyben fiatal tehetségek és vendégkoreográfusok lehetőséget kaptak arra, hogy a Pécsi Balettel dolgozhassanak. A szakma és a közönség szívesen fogadta műveit, melyek tükrözték zenei ízlését, formaérzékét, humorát, a klasszikus balett, a jazz iránti vonzódását.
Főbb koreográfiái
[szerkesztés]- Társaság (1973)
- Körtánc (1974)
- Gyermekgyászdalok (1979)
- Rómeó és Júlia (1980)
Herczog István
[szerkesztés]Herczog István Harangozó Gyula-díjas művész 1992-től 2001-ig volt a Pécsi Balett igazgatója és koreográfusa. Neves német balett-társulatok szólistájaként, koreográfusaként, igazgatójaként hosszú, sikeres éveket töltött el a hazánkétól merőben különböző munkamorálú és fejlett menedzsmenttel rendelkező művészi élet közegében. Társulatát az együttes kiváló szólistáiból, Európából szerződtetett fiatal táncosokból és a Pécsi Művészeti Középiskola növendékeiből szervezte újjá. A kritika Herczog István koreográfiai stílusából az ízlést, a zenei és szakmai kultúrát, a klasszikus és modern táncot mértéktartóan elegyítő nyelvezetet, és a művekben mindig jelen lévő artisztikumot emelte ki.
Főbb koreográfiái
[szerkesztés]- Az élet állomásai (1991)
- Coppelia (1993)
- Carmina Burana (1997)
- Nosferatu (1998)
- Zorba, a görög (1999)
- A kaméliás hölgy (2000)
Keveházi Gábor
[szerkesztés]2001-ben az együttes vezetését Keveházi Gábor Kossuth-díjas, kiváló művész vette át, művészeti vezetését 2001-től 2003. tavaszáig pedig Egerházi Attila koreográfus. Ők a "legenda folytatódik" szlogent szemük előtt tartva, célul tűzték ki a társulat régi művészi koncepciójának visszaállítását. Korábban is jellemző volt a társulatra, és ma is az, hogy új táncirányzatokat bátran felvállaló együttes, amely a legkülönbözőbb stílusok széles skáláját kívánja repertoárján felsorakoztatni.
Főbb koreográfiái
[szerkesztés]- Támad a szél – Egerházi Attila (2001)
- Kakukkfészek (2002)
- Carmen szerelmek – Keveházi Gábor, Raza Hammadi, Egerházi Attila,(2002)
- A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin (2003)
Vincze Balázs
[szerkesztés]2005. augusztus 1-jétől a Pécsi Balett új igazgatója Vincze Balázs Harangozó Gyula-díjas, Imre Zoltán-díjas és Seregi-díjas táncművész. Vezetésével a Pécsi Balett olyan útra lépett, mely szellemében, szándékában vállaltan nyúl vissza az Eck Imre-i gyökerekhez: nem követni, másolni akar irányzatokat, hanem új, saját stílust és formanyelvet kialakítani. Ehhez meg kell, hogy nyerje, ki kell, hogy nevelje közönségét. Vincze Balázs művészi koncepciójának legfontosabb eleme: a fiataloknak szóló művek létrehozása, táncszerető közönség felnevelése. Az utóbbi évek előadásainak egyéni, karakteres táncnyelve a klasszikus balettől a street dance-ig átívelő széles spektrumból építkezik. A táncszínház legjobb hagyományai valósulnak meg, ahol a tánc, a képi és a dramaturgiai megfogalmazás szerves egységgé fonódik, maradandó színházi élményt adva. A szakmailag és emberileg nívós, erős társulat építése, a táncszerető közönség megtartása és kibővítése mellett legfontosabb feladatának tekintette a tagozati lét megszüntetését, a Pécsi Balett önálló működésének megteremtését. 11 év küzdelem után sikerült tánctörténeti pillanatot írnia: 2017 januárjában Pécs M.J. Város megalapította a szakmailag és gazdaságilag is önálló Pécsi Balett Nonprofit Kft.-t, melynek élére Vincze Balázst nevezte ki ügyvezetőnek. Az önállósodás elérésében nagy segítségére volt dr. Hoppál Péter akkori kultúráért felelős államtitkár.
A Pécsi Balett székhelye 2017-től a Zsolnay Kulturális Negyed, mely székhelyként tökéletesen harmonizál a Pécs 2010 – Európa Kulturális Fővárosa Program vállalásaival, szemléletével. Szimbolikus jelentése van annak, hogy Pécs városának két fontos, könnyen exportálható márkaneve, a ’Zsolnay’ és a ’Pécsi Balett’ hivatalosan is összefonódott. A Pécsi Balett EKF nagykövetként méltó helyet kapott a Pécs2010 – Európa Kulturális Fővárosa projekt legnagyobb beruházásának helyszínén, mint a Zsolnay Kulturális Negyed rezidens balettegyüttese. A Pécsi Balett önálló működése lehetővé teszi, hogy a tánc univerzális nyelvén Pécs városát képviselje itthon és a nagyvilágban, ezáltal misszióját újra szabadon tudja teljesíteni.
Főbb koreográfiái
[szerkesztés]- Bonnie & Clyde (2006)
- Európai Táncgaléria – Julian Moss, Vincze Balázs, Raza Hammadi (2007)
- Spartacus 2076 (2007)
- Bolero (2008)
- Giselle (2009)
- Otello (2011)
- Banális viszonyok-édes finomságok (2013)
- Diótörő (2013)
- Carmen (2014)
- A kis herceg és a planéták (2015)
- A kis herceg (2016)
- Faust, az elkárhozott (2016)
- Száll a kakukk fészkére (2016)
- A csodálatos mandarin (2016)
- A fából faragott királyfi (2017)
- Rómeó és Júlia (2018)[1]
Uhrik Teodóra
[szerkesztés]2017. október 1-jétől Uhrik Teodóra Kossuth- és Liszt-díjas Érdemes művész, a társulat alapító tagja tölti be a Pécsi Balett Nonprofit Kft. ügyvezetői posztját, Vincze Balázs a továbbiakban művészeti vezetőként vesz részt az operatív ügyek intézésében.
A Pécsi Balett az elmúlt 12 év során vitathatatlanul hazánk egyik legelismertebb, vezető táncegyüttesévé vált. A minőségi munkát igazolja a rangos magyar és külföldi felkérések magas száma, valamint a közönség folyamatos érdeklődése. A Pécsi Balett előadásainak egyéni, karakteres táncnyelve igen széles spektrumból építkezik. A tánc, szerves egységgé formálódik az innovatív vizuális és a dramaturgiai megfogalmazással, így a táncszínház legjobb hagyományai valósulnak meg a színpadon. Vincze Balázs kezei alatt az elmúlt évek során egy erős, összetartó és szakmailag nívós társulat formálódott, mely jelentős előadások sorát hozta létre. A továbbiakban Uhrik Dórával közösen ezt az utat kívánják folytatni, ugyanakkor önállósodva fontos célkitűzés a hangsúlyosabb magyarországi jelenlét és a komolyabb nemzetközi megmutatkozás, mivel a társulat a város meghatározó kulturális exportcikke.
A Pécsi Balett új táncirányzatokat bátran felvállaló együttes, amely a legkülönbözőbb stílusok széles skáláját kívánja repertoárján felsorakoztatni. A műsorpolitika két pillérre támaszkodik. Egyrészről Pécs és a régió nézőközönsége által elvárt polgári értékek reprezentálására törekszik – amennyiben azt a táncműfaj réteg mivolta engedi. Eszerint elsődleges cél legmagasabb művészi és szakmai igénnyel olyan balett előadásokat létrehozása, melyek a nagyközönség és az ifjúság tetszésére is számot tarthatnak, szórakoztatnak, és egyben művészi nevelő-, építő-, elgondolkodtató erővel bírnak. Az értékközvetítés másik pillérét újszerű, kísérletező, esetleg meghökkentő és különlegesen innovatív egyfelvonásos művek bemutatása jelenti. Utóbbi cél teljesüléséhez a szakmai és intézményi önállóság biztosít a korábbinál nagyobb teret és több lehetőséget. A jövőben a Pécsi Balett e rövidebb művekkel kíván táncfesztiválokon, szakmai eseményeken jelen lenni.
Kiemelten fontosnak tartják a fiatal táncszerető generációk felnevelését, a táncművészet népszerűsítését, ezért olyan darabok szerepelnek a repertoáron, melyek az óvodásoktól a középiskolás korosztályon át, a táncot már értő és szerető idősebb generációk érdeklődésére is számot tarthatnak.
Főbb munkái rendezőként, társrendezőként, dramaturgként
[szerkesztés]- Hófehérke és a hét törpe - rendező, dramaturg (2011)
- Otello - dramaturg (2011)
- Ideje a táncnak gyerekek! - rendező, dramaturg (2013)
- Diótörő - dramaturg, a rendező munkatársa (2013)
- Carmen - dramaturg (2014)
- A kis herceg és a planéták - dramaturg-rendező (2015)
- A kis herceg - dramaturg (2016)
- A makrancos hölgy - dramaturg (2017)
- Rómeó és Júlia - dramaturg (2018)[1]
Előadásaik 2005 szeptemberétől
[szerkesztés]Zeneszerző | Koreográfus | Darab | Színház | Bemutató előadás |
---|---|---|---|---|
Bozsik Yvette | ||||
30Y, Beck Zoltán és Sárközy Zoltán Papa | Rendező: Uhrik Teodóra,
Koreográfus: Vincze Balázs |
A kis herceg és a planéták | ||
Igor Stravinsky | Molnár Zsolt | Tűzmadár- szvit | ||
30Y, Beck Zoltán és Sárközy Zoltán Papa | A kis herceg | |||
Dubrovay László | Faust, az elkárhozott | Művészetek Palotája | ||
Kovács Benjámin | Vincze Balázs | Száll a kakukk fészkére | Pécsi Nyári Színház | 2016. július 1. |
Bartók Béla | Vincze Balázs | A csodálatos mandarin | Művészetek Palotája | 2016. október 7. |
Bartók Béla | Molnár Zsolt | Táncszvit | Szolnok | 2017. január 9. |
Bartók Béla | Vincze Balázs | A fából faragott királyfi | Kodály Központ | 2017. március 25. |
Bartók Béla | Vincze Balázs | Bartók-est: A csodálatos mandarin - A fából faragott királyfi | Kodály Központ | 2017. április 26. |
Kovács Benjámin | Földi Béla | A makrancos hölgy | Pécsi Nemzeti Színház | 2017. szeptember 15. |
Zenei montázs | Földi Béla | Footsteps | Pécsi Horvát Színház | 2018. május 10. |
Szergej Rachmanyinov | Leo Mujic | Diamond | Pécsi Horvát Színház | 2018. május 10. |
Riederauer Richárd | Vincze Balázs | Rómeó és Júlia | Pécsi Nemzeti Színház | 2018. szeptember 14. |
A közelmúlt díjai
[szerkesztés]2008
[szerkesztés]- Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt: Gombosi László, ügyelő
- A Pécsi Balett a Pécs2010-Európa Kulturális Fővárosa program nagykövete
2009
[szerkesztés]- A táncoktatásért és tánctudományért díj: Rónay Márta, alapító tag
- VOSZ Megyei Prima-díj a Pécsi Balett Együttesnek
2010
[szerkesztés]- Életmű-díj: Bretus Mária
- Harangozó Gyula-díj: Vincze Balázs
- Az évad legjobb női táncosa: Balássy Szilvia
2011
[szerkesztés]- 'A Pécsi Nemzeti Színházért' nívódíj: Czebe Tünde
- A Pécsi Balett Társulati Díja: Szabó Márton
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje: Uhrik Dóra, alapító tag
- Az évad legjobb női táncosa: Nagy Írisz
- Életmű-díj: Tóth Sándor, alapító tag, egykori igazgató
- Imre Zoltán-díj: Vincze Balázs - A Pécsi Balett jelenlegi igazgatója
- A legígéretesebb pályakezdő táncművész: Szabó Márton
- Az évad legjobb végzős növendéke: Tuboly Szilárd
2012
[szerkesztés]- A táncoktatásért-díj: Lovas Pál
- Az évad legjobb férfi táncművésze: Molnár Zsolt
- A Pécsi Balett Társulati Díja: Koncz Péter
- Harangozó Gyula-díj: Nagy Írisz
2013
[szerkesztés]- Az évad legjobb férfi táncművésze: Koncz Péter
- Magyar Ezüst Érdemkereszt: Bajnai Ágnes balett titkár
- A Pécsi Balett Társulati Díja: Domoszlai Edit
- Fülöp Viktor-ösztöndíj: Szabó Márton
2014
[szerkesztés]- Az évad legjobb női táncművésze: Domoszlai Edit
- A Pécsi Balett Társulati Díja: Tuboly Szilárd
- Magyar Arany Érdemkereszt: Vincze Balázs igazgató
2015
[szerkesztés]- Az évad legjobb férfi táncművésze: Szabó Márton
- Magyarország Kiváló Művésze: Lovas Pál
- A Magyar Érdemrend tisztikeresztje: Kovács Zsuzsanna
- A Pécsi Balett Társulati Díja: Ujvári Katalin
2016
[szerkesztés]- Fülöp Viktor-ösztöndíj: Matola Dávid, Kerekes Soma Lőrinc
- European-American Cultural Institute és az Esztrád Színház művészeti ösztöndíj: Szabó Márton
- Az évad legjobb női táncművésze: Ujvári Katalin
- A Magyar Érdemrend lovagkeresztje: Czebe Tünde
- A Pécsi Balett Társulati Díja: Kerekes Soma Lőrinc
2017
[szerkesztés]A Pécsi Balett Társulati Díja: Kócsy Mónika
Seregi László-díj: Vincze Balázs
Harangozó Gyula-díj: Molnár Zsolt
Fülöp Viktor ösztöndíj: Szabó Márton
2018
[szerkesztés]A legjobb együttes (20. Országos és Nemzetközi Kortárs Összművészeti Találkozó): Pécsi Balett
Koreográfiai díj (20. Országos és Nemzetközi Kortárs Összművészeti Találkozó): Leo Mujic (Diamond című darabért)
Az évad legígéretesebb pályakezdő táncművésze díj: Karin Iwata
Fülöp Viktor ösztöndíj: Molnár Zsolt
Esztrád Színház művészeti ösztöndíj: Matola Dávid
Arany Bab díj (Magyar Táncfesztivál-Gyermek Táncfesztivál): Hófehérke és a hét törpe[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Pécsi Balett (magyar nyelven). www.pecsibalett.hu. (Hozzáférés: 2018. október 4.)
Források
[szerkesztés]- A Pécsi Balett hivatalos oldala.
- Magyar Színházművészeti lexikon, Pécsi Balett
- Ir. Dienes G.: A Pécsi Balett repertoárjának koreográfiai elemzése (Tánctudományi Tanulmányok, 1967–68)
- Dienes G.: Balett vidéken 1945 és 1985 között (A színpadi tánc története Magyarországon, 1989)