Ugrás a tartalomhoz

Felsőkánya

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Šarišské Jastrabie szócikkből átirányítva)
Felsőkánya (Šarišské Jastrabie)
Felsőkánya zászlaja
Felsőkánya zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rangközség
Első írásos említés1435
PolgármesterĽubomír Rešetár
Irányítószám065 48
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámSL
Népesség
Teljes népesség1492 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság572 m
Terület21,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 14′ 30″, k. h. 20° 54′ 34″49.241600°N 20.909300°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 30″, k. h. 20° 54′ 34″49.241600°N 20.909300°E
Felsőkánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkánya témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőkánya (1899-ig Jesztreb, szlovákul: Šarišské Jastrabie) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Ólublótól 27 km-re keletre, a Tarca és a Poprád folyók között fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falut a 15. században a vlach jog alapján telepítették. 1435-ben „Jeztreb” néven említik először. 1479-ben Kemencei László itteni birtokát Tarcai Tamásnak adja zálogba. A 15. és 16. század folyamán oklevelekben többször fordul elő „Jetzreb” alakban, ekkor Dessewffy birtokként Kemence uradalmához tartozott. A 16. században ruszinokat telepítettek ide. 1600-ban 31 lakóháza volt, amivel akkor a nagyobb falvak közé számított. 1787-ben 81 portája volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JESZTRÉB. Tót falu Sáros Várm. földes Ura G. Szirmay, és Dezsőfi Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Bártfához két mértföldnyire, Lubotinak filiája, határja őszi gabonát is terem, réttyei hasznosak, legelője az erdőn jó, fája is elég van.[2]

1828-ban 112 ház volt a faluban. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással és erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jesztreb, orosz falu, Sáros vmegyében, Palocsához dél-keletre 3/4 mfld: 74 r., 723 gör. kath., 25 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Szép fenyves. F. u. a Dessewffy nemzetség. Ut. p. Eperjes.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1002, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 1105 lakosából 995 szlovák, 55 ruszin és 49 cigány volt.

2011-ben 1284 lakosából 663 szlovák, 359 cigány és 149 ruszin.

Nevezetességei

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]