Ugrás a tartalomhoz

Csarnó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Šarišské Čierne szócikkből átirányítva)
Csarnó (Šarišské Čierne)
Csarnó zászlaja
Csarnó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
PolgármesterAndrej Buvalič
Irányítószám086 37
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség300 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság394 m
Terület14,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 20′ 43″, k. h. 21° 22′ 53″49.345278°N 21.381389°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 43″, k. h. 21° 22′ 53″49.345278°N 21.381389°E
Csarnó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csarnó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csarnó (szlovákul: Šarišské Čierne, korábban Šarišské Čorne, ukránul: Csarno) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Bártfától 14 km-re északkeletre, az Ondava felső folyása mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

A településre 1329-ben utalnak először de ekkor ez még név nélkül történik – ekkor a kurimai uradalomhoz tartozott. 1352-től viszont már a makovicai birtok része. A falu nevesítése „Fekethepathak” néven először 1414-ben történik. 1618-ban „Czárno”, 1773-ban „Czarno”, 1786-ban „Cscharno” néven írják.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Csarnó, orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, Haiszlin fiókja; 2 r., 221 g. kath., 8 zsidó lak. Ut. p. Bártfa.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csarnó, (Krajna), orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban. Duplin fiókja 4 r., 554 g. kath., 6 zsidó lak. Gör. anyaszentegyház.[3]

A 19. században a makovicai uradalomhoz tartozott. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 482, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 345 lakosából 129 szlovák 93 ukrán, 73 ruszin, 49 cigány volt.

2011-ben 308 lakosából 206 szlovák, 79 ruszin, 10 ukrán és 6 cigány.

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1819-ben Alexander Pavlovič ruszin nemzetébresztő, költő, görög katolikus pap.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1932-ben, a Szűz Mária kápolna 1765-ben épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]