Ugrás a tartalomhoz

Csavajó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Čavoj szócikkből átirányítva)
Csavajó (Čavoj)
Csavajó zászlaja
Csavajó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rangközség
PolgármesterJán Halaška
Irányítószám972 29
Körzethívószám046
Forgalmi rendszámPD
Népesség
Teljes népesség488 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség35 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság534 m
Terület15,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 52′ 60″, k. h. 18° 28′ 60″48.883333°N 18.483333°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 60″, k. h. 18° 28′ 60″48.883333°N 18.483333°E
Csavajó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csavajó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csavajó (szlovákul Čavoj) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Privigyétől 25 km-re északnyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

1364-ben „Chawoy” néven említik először. 1397-ben „Chawayo” alakban szerepel. A Bossányi család birtoka volt. 1431-1434-ben husziták foglalták el. 1541-ben megtámadták bányáit. 1553-ban 5 adózó portája volt. Mint korábban, 1578-ban és 1598-ban is Kasza urai fosztották ki arany és ezüstbányáit. Az aranybányászat a 17. századig tartott. 1787-ben 82 házában 650 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSAVAJ. vagy Csavoj. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Báró Hellenbach Uraság, fekszik a’ hegyek között, Bajmócztól két mértföldnyire, termésbéli vegyonnyaira nézve, lásd Bellát, mellyhez hasonló, nevezetes fogyatkozásai miatt, a’ harmadik Osztályba tétetett.[2]

1828-ban 110 háza és 772 lakosa volt. Lakói kosárfonással, szövéssel, fonással foglalkoztak, részben pedig üvegkészítésből, ablakozásból éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csávoj, tót falu, Nyitra vármegyében, a Fácskó hegye alatt; melly a megyében legmagasabb; 772 kath. lak., kath. paroch. templom. Fenyves erdeje sok és szép; legelője jó; de földe nagyon sovány. Hajdan bányái is voltak. F. u. Splényi és Rudnay örökösök.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Csávoj, szétszórt, irtványokból álló tót falu, a kis Magúra, a »Temesi szikla« és a Koncsina hegyei alatt, a vármegye legészakibb pontján, Trencsén vármegye határán. Lakosainak száma 864. vallásuk r. kath. Postája Valaszka-Bella, táviró- és vasúti állomása Nyitra-Novák. Határában hajdan arany- és ezüstbányák voltak, melyeket azonban csekély tartalmuk miatt nem aknáztak ki. Kath. temploma 1789-ben épült. A lakosok, mint házalók, messze vidékeken vándoriparral foglalkoznak. A XIV. század vége felé mint a Bossányiak birtoka szerepelt.[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1238, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 630 lakosából 628 szlovák volt.

2011-ben 528 lakosából 507 szlovák volt.

2021-ben 488 lakosából 481 szlovák, 2 egyéb és 5 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1888-ban Véneny Lajos (Ľudovít Veneny, 1888-1975) növénynemesítő.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. április 13.)
  5. ma7.sk

További információk

[szerkesztés]