Ez egy korábbi vitákat és beszélgetéseket tartalmazó archív vitalap. Ne változtass rajta. Ha fel akarsz éleszteni egy itt szereplő vitát, beszélgetést, az aktuális vitalapon tedd!
A nem használt képek között találtam ezt a Commonsba áttöltendőt. A feltöltő nem tett hozzá semmiféle leírást, csak a címe alapján sugallja, hogy ez egy zsinagóga. Ha viszont megnézem a képet, akkor inkább temetőnek tűnik, mögötte talán ravatalozó (másik tippem csillagvizsgáló) vagy nem is tudom mi lehet. Szóval mi ez?
Ja, és mi van a kapuhoz írva? Vallásos szöveg, vagy olyasmi, hogy a "kulcs a gondnoknál"? – Beroesz2009. május 7., 21:48 (CEST)
Érdekes objektum. (= gőzöm nincs, hogy mi:)) Csillagvizsgáló aligha:)
A fehér táblán az áll: Kohanim = papok. A kapu felettit nem látom rendesen. Egyelőre ennyi. Majd gondolkozom még. – eLVekedvesS(z)avak2009. május 8., 01:15 (CEST)
Kis utánanyomozás: a Sa alapján elsőre Sátoraljaújhelyre gondoltam (észak-magyarországi szlengben a gyönyörű Saújhely nevet viseli, kellett nekik ilyen hosszú név...) megnéztem a feltöltő további szerkesztéseit, és egy másik Sa kezdetű képét valóban beillesztette Sátoraljaújhely cikkébe. Google képkereső ezt az épületet nem találja a zsinagóga + Sátoraljaújhely keresőszavakra, de még nézegetek. – Alenshasms2009. május 8., 01:35 (CEST)
Külön érdekesség, hogy az Alensha által megtalált kép egy panzió "Partnereink" rovatában található. Sikeres vállalkozás lehet, akinek a temető az üzlettársa :-) A csillagvizsgálónak látszó épület Teitelbaum Mózes csodatevő rabbi sírja. A kép átröppent a Commonsba. – Beroesz2009. május 8., 13:24 (CEST)
Legutóbbi hozzászólás: 15 évvel ezelőtt14 hozzászólás5 résztvevő
Nézdegélem már napok óta a létez(het)ő kategóriáinkat. Eléggé szét van szórva mindenfele, meg átfedéses, meg hiányos, némelyik duplum, és általában nem pontosak a címkézések. Nagyjából arra jutottam, hogy ha a meglévők alapján akarjuk sorolni a cikkeket és hozni létre új kategóriákat, az olyan, mint összekötözött kézzel úszni. Kéne egy valós lista, mik azok a területek, amik kategóriaként fontosak és biztos, hogy kellenek. Akár van most olyan cikk (pl. egy Kumrán máris kellene), akár csak majd lesz. Kb. mint egy előre megírt könyvtári katalógus. Aztán hierarchizálni és amentén haladni. Külön téma, hogy minek van sokmindenből egy izrealita meg egy zsidó kategória is. – eLVekedvesS(z)avak2009. augusztus 3., 21:05 (CEST)
Nem megrovás, csak mondom. De mindjárt átfogalmazom laudációvá. ;))) Viszont akkor neked ismerned is kell őket. Ez jó. • Nézem, milyen gyors a válasz (én még akkor mentettem el). Neked a portál be van kötve vénásan? :)) – eLVekedvesS(z)avak2009. augusztus 3., 21:10 (CEST)
Pszt, igazából nem is létezem, hanem hiperintelligens bot vagyok :) Ismernem is kell őket??? Túl sokat tételezel fel rólam, barátom, azt se tudom, mit reggeliztem, nem hogy régi kategóriákra emlékezzek. Azért megerőltetem agytekervényeimet :) Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj...2009. augusztus 3., 21:44 (CEST)
Értjük ám a célzást. Úgyhogy van nagy fun. Ellenben, ami most a legjobban kéne, az egy 60-as égő. A rendes fogalatos, energiaemésztő, nem eukonform. De jó a 40-es is. – eLVekedvesS(z)avak2009. augusztus 4., 02:22 (CEST)
Igen, ilyen katonás dolgokra gondoltam. :) • Most a főkategóriákat már összeszedtem tanulmányozhatóan (egyelőre itt, de majd mindjárt beteszem ide is valami allapra és akkor lehet csámcsogni rajta. (mindjárt = ma éjfélig ;)) De lesz még sztem másfele is sok kis aprólék. – eLVekedvesS(z)avak2009. augusztus 4., 10:16 (CEST)
Nem tudom és őszintén szólva eddig nem is foglalkoztam vele. Eddig úgy csináltam, hogy ami már bent volt, az alá toldottam be. Sztem egyelőre legyen benne, aztán ráér finomítani. Bár természetesen, ha lehet, jó egyfajta hierarchia. (Na most azt csináltam, mint a mesében: jöttem is, nem is, hoztam is, nem is... :)) – eLVekedvesS(z)avak2009. augusztus 4., 15:56 (CEST)
Há-háháháhá... Na most estem le a székről! :)) Ez volt a mai felavatási kegyelemdöfés. :)) Asszongya: „több ...ről”. :-))) Napok óta bele vagyok bújva a ketagóriákba. Ha te azt tudnád, hogy hány „több”ről nincs még... :))) Begint sztem megírják majd Carlosék, ők a modernesek (már ha befér két bérgyilkosos cikk közé ;))), van is hozzá egy szép sablonjuk. De azért kösz és jöhet még. Feltesszük a megrendelőlistára. – eLVekedvesS(z)avak2009. augusztus 7., 21:13 (CEST)
Nem direkt ilyen. A laptopom nagy felbontásra van állítva és ott készítettem. Itt a melóhelyen nálam is átcsúszik 1 kép. Nem lehet egyszerre több felbontáshoz belőni a dolgot. Lehet hogy jobb, ha ide berakok még (2-3) néhány képet. Nagy felbontásban vacakul nézne ki, ha a képméretet összenyomnám. Legfeljebb nagy felbontásban is átcsúszik 1-2 kép, itt meg 2 sor kép lesz.Carlos71vita2009. szeptember 8., 18:27 (CEST)
Nem kis munka volt, de megoldottam. 2X5 kép, a képek fixek maradnak, akkor is, ha a felbontás változik (vagy a kedvencek sáv be van kapcsolva baloldalon).Carlos71vita2009. szeptember 8., 19:24 (CEST)
Ha akarnék se tudnék sokat szerkeszteni, mert vasárnap óta képtelenek ezek az idióták megjavítani a netünket. Se egy értesítés, se egy bocs, se kompenzáció, amúgy is akadozik a szélessávú net és ez a világhírű Virgin Media!!! Ilyen cégek még Magyarországon is megbuknának. A melóhelyről pedig nem tudok komoly szerkesztést végezni. El se tudjátok képzelni milyen kaki itt a szolgáltató ipar. Ebbe minden szolgáltatást beleértek.Carlos71vita2009. szeptember 9., 14:42 (CEST)
Hát ezt nem hiszem, hacsak nem modemmel nyomod, bár rosszabb napokon az enyém sem jobb egy modemnél. Egy szélessávú net ne 20-30 másodpercig töltsön be egy oldalt.Carlos71vita2009. szeptember 11., 11:18 (CEST)
Legutóbbi hozzászólás: 14 évvel ezelőtt20 hozzászólás4 résztvevő
helytakarékosság végett dobozolva
Minden vitalapnak és közösségi lapnak meghatározott célja van, ami ahhoz nem kapcsolódik, nem oda való (a szócikkek vitalapjai például szigorúan az illető cikk tartalmával és szerkesztésével foglalkoznak):
a más szócikkekről vagy felhasználókról szóló vitát vidd át azok vitalapjára;
a Wikipédia működésével kapcsolatos általános kérdéseket valamelyik kocsmafalon fejtsd ki;
a szerkesztéssel kapcsolatos szakkérdésekkel az illetékes műhelyt érdemes felkeresni.
Ha a szócikk tárgyáról szeretnél vitatkozni, vagy elmondani, hogy véleményed szerint melyik nézőpont a helyes, azt egy fórumon vagy blogon tedd – a Wikipédia nem vitafórum.
Kedves zsidóműhely!
Jó lenne ha közös állásfogalás születne a köztem és eLVe között felmerült vitában, melynek lényege:
Feltüntetendők-e (bibliai) héber/arámi szavak jiddis kiejtése? Álláspontom: igen, egyrészt mivel a héber ill. az arámi mellett mind történetileg, mind befolyása tekintetében a jiddis a zsidóság legjelentősebb nyelve, másrészt mivel a történelmi Magyarországon ill. az Osztrák-Magyar Monarchiában is a jiddis volt a zsidóság egy jelentős (bár folyamatosan csökkenő) részének anyanyelve, vagy legalább második nyelve. A jiddis kiejtés feltüntetése gazdagítaná a magyar wikipédiát.
Melyik jiddis dialektus kiejtése tüntetendő fel? Álláspontom: mivel a jiddis nyelvet de facto a ייִדישער װיסנשאַפֿטלעכער אינסטיטוט (Jidiser Visznsaftlekher Insztitut, yivo.org) szabályozza, elsősorban a YIVO által kidolgozott és támogatott כּלל-ייִדיש (klal-jidis), azaz standard jiddis kiejtést kell feltüntetni. A standard kiejtés feltüntetése mellet szól minden más dialektussal szemben, hogy mindenki által hozzáférhető és ellenőrizhető, mert dokumentált és rendszerbe foglat, ezért nem tartalmaz semmilyen szubjektív elemet ("az én dédapám márpedig úgy mondta hogy...", stb.). Mivel a történelmi Magyarországon ill. az Osztrák-Magyar Monarchiában számos, egymástól jelentősen eltérő dialektust beszéltek, nem beszélhetünk ungeris-jidisről, ezért bármilyen magyarországi kiejtés feltüntetése rendkívül problematikus. Nem vagyok ellene, csak akkor hozzá kell tenni, hogy ez most épp melyik dialektus. A standarddal nincs ilyen probléma. Pláne ha nem úgy jelöljük meg, hogy "jiddis", hanem úgy hogy "standard jiddis".
װאָס זאָגט איר דען (Vosz zogt ir den)?
P. S.
Aki szeretné megtanulni hogyan kell a jiddist átírni magyarra, annak minimum két könyvre lesz szüksége:
Weinreich, Uriel: Modern English-Yiddish, Yiddish-English Dictionary. New York, 1968. .1968 ,מאָדערן ענגליש־ייִדיש ייִדיש־ענגליש װערטערבוך. ניו־יאָרק ISBN 0-8052-0575-6
Laczkó Krisztina - Mártonfi Attila: Helyesírás. Budapest, 2005. (pp. 261-267)
Hát, jómagam részéről támogatom az elgondolásodat és mindent, ami jelentéstöbbletet ad egy szócikknek/fogalomnak/kifejezésfordításnak. Azonban hasonszőrű indítványom anno chery-ék elutasították, mikor a japán katakanák mellé akartam írni a hiraganákat is (tulajdonneveknél), lévén olvashatóbb és egyértelműbb, ráadásul még wikis átírótáblázat is van hozzá. A fő indok a hosszú zárójeles magyarázat lett, ami akár stilisztikai szempontból érthető is. Ha ez a vita fő oka, talán orvosolni lehet <ref></ref>-es lábjegyzettel, tehát a jiddist oda írni. Akit érdekel, rákattint és elolvassa, akit nem, az továbblép, de az olvashatóságot nem töri meg a sok zárójeles szöveg (nem vonja el a figyelmet). Ha ez a megoldás jó, akkor jó, ha nem nem. --Gyantuszvita2010. január 8., 22:03 (CET)
Először is: nem tudok jiddisül, tehát nem tudom és nem is fogom leellenőrízni. Egyetlen problémám van: az átírások mellé nincs kiírva, hogy jiddis. De ezt már szóva tettem. Enélkül pedig megtévesztő, olyan, mintha héber lenne. Pótolni kellene mindenhol. Még egy: nem vagyok meggyőződve, hogy mindenhová kell. Egyébként pedig nem a bibliai szavak, csak a könyvek neveiről van szó (meg gondolom még pár nevet lehet átírni és kész). Pl: Tanakh, ahol már a Tré ászár sincs átírva. (kb. ennyi; még nekem korán van ehhez :) – eLVekedvesS(z)avak2010. január 9., 06:09 (CET)
És továbbra is furcsa némely átírás. Ketuvim-ból pl. kíváncsi vagyok, hogy lesz Kszovim, mikor az u/o más paradigma (u: héber pass. part, o: valami arám). Pl. – eLVekedvesS(z)avak2010. január 9., 07:02 (CET)
ELVe, igazad van. A standard (Weinreich) átírás szerint: כתב, כתבים [KSZAV, KSZOVIM], de כתובים [KSZUVIM]. Mentségemre lásd. A különbséget gondolom a vov okozza: a כתב, כתבים alakok világosak (losn-kojdesből sajnos amhórec vagyok -- magyarul, ha valaki nem értené: bunkó vagyok, mert nem tudok héberül -- de az "im" "többesszám-jel" azért meglehetősen gyakori a jiddisben), a vov a כתובים alakban azonban a jiddis felől nézve olyan rendhagyóság csupán (amennyiben a כתובים alakot is a כתב többes számának veszem), mint mondjuk a "far, farther" az angolban. El kell fogadni és meg kell tanulni. (A jiddisben ugyanígy rendhagyónak számít: רב, רבנים mert megjelenik egy nun, vagy חודש, חדשים mert eltűnik a vov. A héber felől gondolom mindennek van magyarázata. Örömmel veszem, ha felvilágosítasz!
Igazad van, kevés szóról beszélünk tulajdonképpen. (A Tanakh átírásait én csináltam. A tré ászárt azért nem írtam át, mert nem vagyok benne biztos.) Persze szerintem ide kell tartozzanak a bibliai nevek is, vagy az ünnepek, és általában a vallás szavai. Szóval én ha héber betűt látok, szívem szerint mindjárt odaírnám a jiddis kiejtést is. Tudom, a hebraistának fájdalmasak ezek az átírások, ahogyan a tudós Babits vájt fülei se tűrték jól az oláh beszédet ("római szó kopik a szennyes ajkon"). Egy enciklopédia azonban ne legyen finnyás. – Lernervita2010. január 12., 02:25 (CET)
Nem, nem fájdalmas semmiben, sőt, kéne is, csak a pontatlanságok/következetlenségek azok, mivel egy átírásban nem lehet hiba. • Amit kérdezel: Először is, ezek héber/arám szavak jiddis kiejtéssel. Tehát nem jiddisek, írásképükben sem. 2. A pontozatlan szöveg írásképe külön téma: egyrészt benne kell legyenek azok a magánhangzóbetűk (jod, váv, pl), amik részei a szónak - a szó attól az, ami, pl. a כתובים ktuvim - le vannak írva u-ja, ami nélkül csak ktovim - írnak, másrészt bele kell kerüljenek azok, amik eredetileg nem voltak ott, de a pontozatlanság miatt már időnként kellenek, hogy ne legyen zavar. Utóbbi a חודש, חדשים , ahol csak látszólag tűnt el a váv, mivel eredetileg ott se volt az egyes számben sem, csak így biztos, hogy chódes - hónap és nem chádás - új. A רב, רבנים rav, rabánín arám többes. Tehát ezek nem rendhagyók. •
Kedves ELVe, szeretnék egy-két tévhitet (a te esetben azt hiszem inkább csak téves szóhasználatról van szó) eloszlatni a jiddissel kapcsolatban. Az általam említett szavak (חודש, חדשים ,כּתבֿ, כּתבֿים, רבֿ, רבנים) jiddis szavak, írásképük tekintetében is, meg mindenhogyan. "Jiddis" és "héber" -- amennyiben egyes szavakról, s nem a nyelv egészéről beszélünk -- nem egymást kizáró fogalmak. A jiddis szókincs kb. 70-75%-a középfelnémet eredetű (a középfelnémet a modern hochdeutsch és a jiddis közös őse, a jiddis és a német viszonya tehát nem egyenesági, hanem oldalági, a spanyol és a portugál viszonyához hasonlóan), kb. 15-20% héber/arámi, azaz sémi eredetű, a maradék jórészt szláv meg egy kevés ófrancia. Jiddisül azt hogy "arc" úgy mondjuk: פּנים [PONEM]. Jiddis szó a PONEM? Persze hogy az. Jiddisül így van az "arc". A PONEM héber eredetű jiddis szó. Az "alma" jiddisül עפּל [EPL]. Az EPL felémet eredetű jiddis szó. "Olvasni" jiddisül לײענען [LEJENEN]. A LEJENEN ófrancia eredetű jiddis szó. "Nagypapa" jiddisül זײדע [ZEJDE]. A ZEJDE szláv eredetű jiddis szó. Olyan ez, mint ahogy a "barát", "márvány", "iskola", "kék", "mazsola", "lakat", "furulya", és "srác" szavak természetesen magyar szavak, noha nem finnugor, hanem (sorrendben) szláv, német, latin, török, olasz, francia, román és jiddis eredetűek. Mint az embereknél: származás és identitás nem mindig esnek egybe.
"Jiddis" és "német" nem szinomimái egymásnak, ahogyan úgy tűnik te használod őket, legalábbis amikor azt mondod, hogy ezek nem jiddis, hanem héber/arám szavak. Aki jiddisül beszél ugyanúgy nem németül beszél, ahogyan a dán nem svédül, az ukrán pedig nem oroszul beszél. Ha tehát valaki jiddisül beszél, akkor minden amit mond, az jiddisül van. Az már a nyelvészre tartozik, hogy az egyes szavak etimológiáját kiderítse.
Ami az írásképüket illeti: a jiddis alapvetően mindent fonetikusan ír le. [Ez nem azt jelenti, hogy minden esetben pontos hangtani megfelelőjét adja minden hangsornak. Hogy csak egyetlen esetet említsek: ahogy a magyar is "fogsz"-ot ír, pedig "foksz"-ot mond (mert ebben az esetben a szóelemzés elvét követi), úgy a jiddis is "ER ZOGT"-ot ír, pedig "ER ZOKT"-ot ejt.] Szóval a jiddis alapvetően mindent fonetikusan ír le, kivéve a héber/arámi eredetű szavakat. Egy-két elenyésző kivétellel ezeket, tkp. teljesen logikusan, meghagyja úgy, ahogyan azok a héberben vannak. Pontozni nem pontoz, ezeknek a szavaknak az ejtését meg kell tanulni. Jiddisül olvasni éppen ezért nem nehéz, kivéve amikor héber szavak kerülnek az ember szeme elé. Ezeket ha nem ismered, nem is tudod biztosan kiolvasni: meg kell nézned őket a szótárban. A SABESZ-t pl. fonetikusan a jiddisben így kéne írni: שאַבעס, ahol a paszekh alef (jiddisül így mondjuk) az A, az ajen pedig a E hangokat jelölik (a paszekh alef a nemsémi eredetű szavakban mindig A-nak, az ajen pedig mindig E-nem olvasandó). Ehelyett természetesen a hagyomány szerint írják le: שבת, ahol, mivel nem pontozzák, semmi nem segít a magánhangzók kiejtésében.
A כּתובֿים -hoz füzött magyarázatodat bevallom nem értem. כּתבֿ [KSZAV] jiddisül főnév, jelentése: írás. Többes száma כּתבֿים [KSZOVIM], írások. A כּתובֿים [KSZUVIM] (amit tudtommal a jiddisben csak a tanakh harmadik részére használnak) jelentése szintén írások. Most akkor ez ugyanaz a szó vagy nem? – Lernervita2010. január 12., 22:06 (CET)
Ezek nem jiddis szavak. A ponem is csak jiddis ejtésű, de héber szó (páním). Kevered a jiddist (németet), az írásképet, a kiejtést, meg a héber szavakat. Ami nem baj, mert ez bonyolult. De ne haragudj meg, amiket írsz, eléggé zavarosak. Semmi megbántás, de nyilvánvalóan egyik nyelvet sem tudod, csak lelkesedsz érte, ami nagyon jó, de ilyen érveléshez kevés. – eLVekedvesS(z)avak2010. január 12., 22:29 (CET)
Mindkét oldalon van igazság.
eLVének: Lernernek van igaza abban, hogy a héber kölcsönszavak a jiddisben jiddis szónak számítanak. Naná. Az iskola hiába azonos a latin scholával, az előbbi egy latin jövevényszó a magyarban, magyarosodott helyesírással és ejtéssel. Ha nem így volna, a jiddisnek alig maradna szókincse. ;)
De szerencsére ezen nincs is miért vitatkozni, az ugyanis biztos, hogy kellő óvatossággal kell feltüntetni a jiddist. Nagyon hálásak leszünk Lernernek, mert lefed egy eddig hiányzó spektrumot, de a metodikát hamar tisztázni kell.
Vegyünk konkrét példát: a Ketuvim nekünk a Biblia miatt fontos, és ugyancsak fontos a jiddis ejtés, már csak azért is, mert számos liturgikus előfordulásban így említtetik. Áthidaló javaslatom:
Köszönöm támogató szavaidat, és örülök, hogy megértetted az érvelésemet, melyben egyébként egy csepp saját gondolat nincs: ezek mind nyelvészeti közhelyek. A nyelv nincs "tudatában" saját eredetének, mindegy "neki", honnan vannak a diribdarabjai, nem mutatja meg "önként" a történetét, azt fáradságos nyomozással tudja csak kideríteni a nyelvész. Az elő nyelv homogén, eltörli a múlt különbségeit. A nyelv beszélője sincs tisztában (és nem is kell hogy tisztában legyen) azzal, hogy azok a szavak amelyeket használ, mi fán teremnek. Csak az a fontos, hogy úgy használja a szavakat, ahogyan azokat a nyelvi közösség többi tagja is használja, különben nem fogják érteni amit mond. Nyelvészeti kifejezéssel élve a nyelv beszélője tisztán szinkronikus szemszögből látja a nyelvet, mivel a nyelvi valóság így "mutatkozik meg" neki (az etimológus viszont diakronikus szemlélettel faggatja a nyelvet). Más szavakkal: a nyelv értéséhez, használatához semmi szükség a diakronikus szemléletre. A nyelv értéséhez, használatához egyedül arra van szükség, hogy a nyelvhasználó ugyanazt a jelentést társítsa a szavakhoz, melyet a nyelvi közösség adott időben társít hozzá. A régi szemlélet -- mely a görögöktől ered -- az volt, hogy a szavaknak van valódi jelentésük, és van hozzáragadt, vagy eltorzult jelentésük, és az etimológusnak az a feladata, hogy megtalálja a szó ősi, tehát -- szerintük -- valódi jelentését. Ez a diakronikus szemlélet nem fogadta el a nyelvi változás létjogosultságát (a tényét kénytelen volt elfogadni), s minden változást romlásnak tartott. Ezt a szemléletet követve az újgörög nem érdemli meg a görög nevet, hisz az csupán egy horribilisan elkorcsosult, primitív, elszlávosodott romhalmaz. Mondanom sem kell, hogy ez a szemlélet (melyet ELVe is vall, akár tudja magáról akár sem) teljesen elavult, s már csak a nép egyszerű fiai között talál követőkre, nyelvészek körében nem. A nyelv beszélőjének csak azt kell tudnia, hogy a vele egyidőben létező nyelvi közösség hogyan használja a szavakat. Nem kell tudnia sem azt, hogy az általa használt szavak honnan származnak, sem azt, hogy régen mit jelentettek. CSAK azt kell tudnia, hogy ma abban a nyelvi közösségben, amelyben él, mire használják őket. Ha tehát valaki azt mondja: "Bementem az iskolába, találkoztam a barátaimmal és egy jót futbaloztunk" akkor egy teljes értékű magyar mondatot mondott. Magyarul beszélt, magyar szavakat használt. ELVe dogmatikus diakronizmusából az következik, hogy a mondatot elkezte magyarul, aztán egy szó erejéig átváltott latinra, majd visszaváltott magyarra, átváltott angolra, ismét visszaváltott magyarra, hogy a végén meg németre váltson. Hogy a jiddisre alkalmazzam mindezt: nem azok a jiddis szavak amelyek középfelnémet eredetűek (ahogy ELVe képzeli), hanem mindazon szavak jiddis szavak, amelyeket a jiddist beszélő használ. Ha valaki magyarul beszél, akkor magyar szavakat használ. Ha valaki jiddisül beszél, jiddis szavakat használ. Van egy másik jelenség is, ami a nyelvészetben a kódváltás nevet kapta. Ez egészen más. Ez az, amikor valaki olyan szavakat kever a mondandójába, amelyek nem csupán egy másik nyelvből származnak, hanem nem részei a közösség által beszélt nyelvnek. Pl.: "Mondanál nekem egy common példát a code-switching-re?" A "common" ill. a "code-switching" szavakkal angolra váltottam. A "bementem az iskolába, találkoztam a barátaimmal és egy jót futbaloztunk" mondadban nincs kódváltás, abban minden magyarul van. "A pásztorok szerdánként a kocsmában táncolnak" mondatban sincs kódváltás, pedig abban (a névelők kivételével) egyik szó sem "magyar" -- helyesebben: magyarul van abban minden, annak ellenére, hogy egyik szó sem finnugor eredetű. Amikor a jiddisül beszélő a פּנים [PONEM] (arc) szót használja, akkor nem kódválást követ el. Mindenki érti amit mond, az is aki nem tud héberül. Tehét nem vált át egy pillanatra héberre. Azt a szót használja, amellyel az arcról az ember rendesen beszél jiddisül. Ahogy magyarul amikor azt mondom "barát", nem német szót használok, amikor azt mondom "iskola", nem latin szót használok, amikor azt mondom "futbal", nem angol szót használok. Ezek mind magyar szavak: német, latin, ill. angol eredetű magyar szavak. Másképp ha akarok se tudok magyarul beszélni.
Kedves Bennó! Hadd reflektáljak még egy dologra amit írtál: azt mondod, hogy ELVe szemléletéből az következik, hogy a jiddisnek alig marad szókincse. Ennél radikálisabb a következmény. ELVe szemléletéből az következik, hogy jiddis nyelv egyáltalán nem létezik. Ha elfogadom az ő szemléletét, akkor a jiddis nem önálló nyelv, hanem egy tákolmány csupán. Tulajdonképpen a német egy rontott, iskolázatlan változata, néhány héber meg szláv szóval megszórva, és ugye azt is rosszul ejtik ki. A baj ezzel a szemlélettel az, hogy ezzel az erővel nincs angol se, hisz az angol nem más, mint 40% eltorzult ógermán plusz 60% szintén elrontott ófancia. De nem létezik a magyar nyelv sem, hisz a magyar 20% finnugor, 20% szláv, 10% török, 10% német, 30% ismeretlen, plusz a maradék. Ez a szemlélet nyilvánvalóan hibás, hisz ezen az alapon elvileg minden nyelv legombolyítható (legfeljebb gyakorlatilag nem tudunk egy ponton tovább jutni).
És végül egy kérdés: azt mondod, mindkét oldalon van igazság, majd ezután kifejted, hogy miben van nekem igazam: az iskola magyar szó, stb. És miben van eLVének igaza? – Lernervita2010. január 13., 19:47 (CET)
Asszem azt is odaírtam : abban, hogy pontosan kell jelölni, amit közlünk, ha a standard az, akkor azt kell odaírni elé, linkesítve a magyarázó cikket, a mintát lásd fenn.
A fentiekhez: igen, így néz ki a dolog a nyelvészet általános felfogásából közelítve. Csak annyit tennék hozzá, hogy a nyelvek egymástóli elhatárolása valóban érzékeny téma, nem mindegy, hogy egy nyelv valamely korszakáról van szó, vagy egy vele érintkező másik nyelvről, netán egy a "közreműködésével" született harmadikról. Azután az, hogy mi számít nyelvjárásnak és mi "önálló" nyelvnek, gyakran inkább politikai kérdés, mint nyelvészeti. A nem túl éles határ valahol a megértés körül mozog: amíg két dialektus beszélői, ha üggyel-bajjal is, de megértik egymást, addig közös nyelvhez tartoznak. Amikor már nem, akkortól nem, onnan kezdődik egy nyelv önálló élete (persze ez se ennyire egyszerű), netán rokon nyelvek egy csokrának élete.
OFFtopik kérdés: van-e valahol arra nézve felmérés, hogy a német beszélői mennyiben érthetik kapásból a jiddist? Mennyiben analóg a helyzete mondjuk a ladinóéval (vs. spanyol)? Bennófogadó2010. január 13., 20:04 (CET)
Egy apróság: a görögöket ne tessék bántani diakron/szinkonr felfogás ügyében, ennyire azért nem egyszerű az sem. ;) Hogy egy nyelv meddig és miképpen tekinti önmagát azonosnak önmagával, különösen pedig hogy mi történik akkor, ha egy irodalmi nyelvváltozatnak nagyon magas a presztízse, ez nem olyan egyszerű dolog, amit a tudományfejlődés számlájára lehetne írni. ;) Bennófogadó2010. január 13., 20:15 (CET)
Kedves Benó!
Ahogy mondod, a rokonnyelvek, nyelvjárások elválasztása nem nyelvészeti, hanem politikai kérdés! A nagy jiddisisztának Max Weinreichnak szokás tulajdonítani a következő definíciót:
[A SPRAKH IZ A DIALEKT MIT AN ARMEJ UN FLOT]. Ez olyan egyszerű, hogy gondolom megérted a némettudásoddal, de azért lefordítom: "A nyelv olyan dialektus, amelynek hadserege is van." A hollandot nyugodtan tekinthetjük német nyelvjárásnak, de a hollandok nem így gondolják. A szerb és a horvát nyelvészeti szempontból tudtommal ugyanaz a nyelv, de ők úgy gondolják, hogy mi horvátot, ti pedig szerbet beszéltek. És ennek persze nagyon erős kulturális okai vannak, hiszen a horvátok katolikusok a szerbek viszon ortodoxok, ami megmutatkozik az írásukban is: a horvátok latin betűkkel írnak, a szerbek pedig cirillel. A svájciak ellenben nem kívánják szeparálni a nyelvüket a némettől, pedig holland mintára megtehetnék ők is. Nem, ők úgy gondolják németül beszélnek, csak kicsit másként.
Igazad van abban is, hogy figyelembe kell venni a nyelv korszakát. A jiddis eredetileg természetesen nem volt több felnémet nyelvjárásnál, és senki nem is tekintette többnek. Sokáig úgy is hívták: JIDIS-DAJTS, zsidó-német, azaz a német nyelv zsidók által beszélt változata. Ám a zsidóság keletre költözésével olyan hasadás keltkezett, amely többé nem gyógyult be soha. Mindkét nyelv(járás) önálló fejlődésen ment keresztül hangtanában, szókincsében és mondattanában egyaránt. Ma már nem érthető a két nyelv kölcsönösen (ez egyébként német és német viszonyában is igaz: aki csak hochdeutschul tud nem érti a plattdeutschot; a ladino és a spanyol tekintetében nem tudok nyilatkozni; ha valaki akar mai elő jiddist hallani -- New Yorkból -- itt megteheti.) A helyzet az, hogy a jiddis és a német között nagyobb a különbség, mint a német és a holland között. Ezen kívül nyilvánvaló módon fennáll a vallási különbség is (amely az írásban is megmutatkozik), ahogyan a szerbek és a horvátok esetében. És a két nyelvet beszélő közösség maga is kölcsönösen különbséget tesz, ahogyan a hollandok és a németek, vagy a szerbek és a horvátok: az egyik nyelvet jiddisnek, a másikat németnek hívják.
A görög kapcsán lehet, hogy nem világosan fejeztem ki magam. Nem a görög kultúra évezredes kétnyelvűségét akartam megmagyarázni (ami valóban nem vezethető le az ókoriak elavult nyelvfelfogásából, teljesen egyetértek!), hanem csupán arra akartam utalni, hogy az ókori görögök azzal a megfontolással etimológizáltak, hogy kiderítsék, mit is jelentenek a szavak valójában. Annyit akartam állítani, hogy az ókori görög nyelvészek dogmatikusan diakronikus szemléletéből az következik, ha ma feltámadnának azon a véleményen volnának az újgörög hallatán, hogy az nem is görög, hanem egy elszlávosodott roncsnyelv (vagy eLVe definíciója szerint inkább maradványnyelv? -- ti. ennek nevezi a jiddist a szerkesztői oldalán). – Lernervita2010. január 14., 02:07 (CET)
Kedves Lerner! Lehet, hogy Te egy másik eLVéről beszélsz :), de ha már ekkora terjedelmet szenteltél szörnyeteg nézeteimnek, hadd igazítsalak ki pár helyen:
"dogmatikus diakronizmus" - (ööö... ez valami nagyon csúnya, ugye? :) - "Mondanom sem kell, hogy ez a szemlélet (melyet ELVe is vall, akár tudja magáról akár sem) teljesen elavult," -- Mondanom sem kell, hogy nem vallja.
"nem azok a jiddis szavak amelyek középfelnémet eredetűek (ahogy ELVe képzeli)" -- Nem képzeli.
"ELVe szemléletéből az következik, hogy jiddis nyelv egyáltalán nem létezik. ...egy tákolmány csupán." - Jajj. :) ELVe azt képzeli, hogy a jiddis egy önálló, izmos, erős és fontos nyelv, és bár megtanulta volna, de nem tette, nem antipátia miatt, hanem mert nem kapcsolódott az ókorhoz.
Nem mellékesen itt csak pár - héber eredetű - szóról van/volt szó. Ebből mért következnének ilyenek?
Alapvetően egyébként képes vagyok magamtól is elmondani, mi a "szemléletem", ha megkérdeznek róla, nem kell (félre)totózni. A "maradványnyelv" pedig egy semleges fogalom, azt jeleni, hogy egy nyelv megmaradt. Semmiféle értékítéletet nem hordoz. – eLVekedvesS(z)avak2010. január 14., 09:48 (CET)
Kedves eLVe!
Vitatkozni csak úgy lehet, ha mindkét oldal érvel. Ha újra elolvasod mindazt amit írtál ezen az oldalon láthatod, hogy soha nem érvelsz. Vagy deklarálsz: pl. "a PONEM nem jiddis, hanem héber", majd miután én aprólékosan érveltem, hogy ez miért nem így van, a válaszod: "a PONEM nem jiddis, hanem héber". Nem reagálsz érdemben az érveimre. Vagy vagdalkozol: "nem tudsz se héberül se jiddisül, össze van zavarodban a fejedben az egész". De nem magyarázod meg, mi van összezavarodva pontosan. Gondolj bele: ha valami zavarosnak tűnik az embernek, annak lehet hogy az az oka, hogy ő az aki nem érti miről van szó. Én úgy látom a te fejedben van zavar nyelvészeti kérdésekben (a hébertudásodat persze nem kérdőjelezem meg, annak ehhez semmi köze), s érvelek és kifejtem miért. A te válaszod: "eLVE nem képzeli, eLVe nem gondolja." Megvádolsz: "Kevered a jiddist (németet), az írásképet, a kiejtést, meg a héber szavakat", majd amikor én erre érvekkel alátámasztva részletesen kifejtem az álláspontomat, s azt mondom, hogy "nem azok a jiddis szavak amelyek középfelnémet eredetűek (ahogy ELVe képzeli)", a te válaszod erre: "Nem képzeli". Ez semmi, ez nem válasz. Miután több ezer szóban kifejtem mi a követkeménye az állításaidnak, a válaszod: "Ebből mért következnének ilyenek?" Erre mit mondjak? Egész eddig ez magyaráztam.
Így nincs értelme vitatkozni, de nemcsak vitakozni, párbeszédet folytatni sem. Úgyhogy kérlek vagy olvasd végig tüzetesen mindazt amit írtam, s válaszolj pontról pontra az érveimre, vagy hagyjuk az egészet a fenébe.
u.i.
Szerintem a sértegető, személyeskedő megjegyzések nem tartoznak hozzá a civilizált vitához. Mi az, hogy "jiddis átírás, komolyabban"? Azesz ponem! Ez most már a (nagyon) sokadik ilyen típusú megnyilatkozásod. Megmondom őszintén, ez oda fog vezetni, hogy nem lesz kedvem szóba állni veled a jövőben. – Lernervita2010. január 14., 15:11 (CET)
Én nem akarok vitázni semmiről. Próbáltam humorosan válaszolni azokkal kapcsolatban, amiket gondolsz rólam, sajnálom, ha az is félrement. Maradjunk annyiban, hogy nem ismered a "szemléletem". Se, hogy a fejemben mi van. Ha szted zavar, bánomisén, legyen. Amennyiben úgy érzed, megbántottalak valamivel, elnézésedet kérem, nem állt szándékomban. A hébert elmagyaráztam már, melyik része kérdéses?
Skacok! Nem lehetne egymás buksijának simogatása helyett áttérni a következő szakasz tartalmára, ahol a tennivaló lényeg tartózkodik? Emlékeztetnélek benneteket, hogy a barátkozás is fontos, de nem ez az egyetlen célunk. :) Bennófogadó2010. január 15., 11:05 (CET)
jiddis átírás, 2
És most visszatérve arra, amiért eredetileg írtam neked: a Tóra cikk elején jelenleg ez szerepel:
Ami megtévesztő, mert azt sugallja, mintha ez lenne a héber kiejtése. És beírásaid nyomán lett még egy csomó ilyen. Ezeket a beírásaidat mind sürgősen javítanod kellene. Neked. Utána is ráérünk nyelvészkedni. – eLVekedvesS(z)avak2010. január 14., 12:45 (CET)
Sajnos még nem született meg az útmutató az ilyenkor követendő eljáráshoz, de azért arra is vigyázzunk, hogy ilyenkor ne az legyen ott, hogy héberül, mert a Tóra héberül is Tóra. ;) Hanem hogy héber betűkkel, ti. az, ami átírással vagy honosodott helyesírással Tóra, az héber betűkkel ez és ez, jiddisül meg ez és ez. Tehát vigyázzunk, hogy mikor fordítás, mikor átírás és mikor egyéb. Bennófogadó2010. január 14., 14:20 (CET)
Izraeli és palesztin település infoboxok
Legutóbbi hozzászólás: 14 évvel ezelőtt16 hozzászólás6 résztvevő
Üdv néktek! Meg kéne kreálni végre Izrael és a palesztin területek településeinek országspecifikus, egységes település infoboxait. Tavaly ilyenkor óta húzódik a téma (illetve korábbról, de a tavalyi a legrégebbi írásos bizonyítékom), itt vetettem fel Daninak a témát és ő itt válaszolt. Azóta többről nem tudok, de a listában mindenesetre nem szerepel sem Sablon:Izraeli település infobox, sem Sablon:Palesztin település infobox. Meg úgy a közel-keleti országokéi sem (némelyik a település intót, némelyik még azt sem használja). Nekiálltam most, de az én abakuszom képességeit meghaladja egyelőre eme fő-/alsablonrengeteg lényegi kihámozása. => Nemeslelkűen lepasszinzanám Daninak, vagy Razielnek (lévén nekik 10 perc, ami nekem 3 óra - persze ha ráérnek), de addig is kellenének lényegi infók.
Tehát a színek a második linkben (Dani válasza) részben megvannak. Én pl. palesztin esetén lehet a vörösnél maradnék, de mivel van egy Zsidóságműhelyünk is már, döntsük el kártyán, vagy akár sör–virsli versenyen is. Az izraeli kéken is lehet machinálni. Az időzóna lesikálva, kelet-európai, EET/UTC+2 van szinte az összes érintett országban, ez nem gond. Ami inkább lényegi kérdés, az az egyes országok közigazgatási rendszere és nevei (a magyar cikk még kicsit halkan beszél). Na ehhez bevallom némi mélyebb ismeretre lenne szükségem/-ünk (komolyabbra, mint amit összehordtam tavaly Daninál). Most konkrétan Izrael a boncalany, tehát régió/tartomány/körzet/megye/járás/kerület, miket használnak? Illetve egyéb jelképek is jöhetnek (megj.: nem kell mindjárt a tökéletest megcsinálni, mert lehet rajta javítani/bővíteni) (a japán infobox azóta új lett, főként Raziel érdeme) Sz'al, valamit össze kéne hozni, mer' ez a mostani így nagyonnemjólvan. --Gyantuszvita2010. január 10., 01:14 (CET)
Ööö... Rövid diskurzus után (nála meg nálam) DD-vel arra jutottunk, hogy ezt leginkább csak te érted, te viszont igen! :) És biztos jó lesz, ahogy megcsinálod. :) – eLVekedvesS(z)avak2010. január 10., 19:08 (CET)
„Elvileg” 6 körzetre van osztva az ország, ezek nevei a mehozot-ok (מחוזות) és van további 15 alkörzetük, ezek a nafot-ok (נפות). Az alkörzetek további „természetei régiókra” (natural regions - szerintem valami tájkörzetek lehet, vagy mifene) vannak bontva, melyekből 50 van. Lásd ezt: en:Districts of Israel
Körzetek:
Jeruzsálemi körzet (Mehoz Yerushalayim - מחוז ירושלים) →
Északi körzet (Mehoz HaTzafon - מחוז הצפון) →
Haifai körzet (Mehoz Heifa - מחוז חיפה) →
Központi körzet (Mehoz HaMerkaz - מחוז המרכז) →
Tel Avivi körzet (Mehoz Tel Aviv - מחוז תל אביב) →
Déli körzet (Mehoz HaDarom - מחוז הדרום) →
és van egy Júdea és Szamaria terület (Ezor Yehuda VeShomron - מחוז יהודה ושומרון) névre hallgató, →
Zárójelben az angol átírás és a héber szócikk címe látható. A helyes magyar átírást a héberül tudókra bízom, mert nekem még a WP:HÉBER-rel is kicsit magas az átírás... :S Ha a → után írnátok, az jó lenne.
Ami kellhet a sablonba (többnyire az en.wiki településcikkeiből, ill. magyarból összeszedve):
Település neve (a Földrajzinév-bizottság szerinti, vagy ha nincs, akkor magyar átírás héberből - de a cikk címe is ez)
Zárójelben is mellé lehet írni a helyi (többségi) nevét (ld. afgánok esetét korábban). lásd a japán sablonban, az oroszban és a törökben. Talán a „helyi név” lesz a legcélravezetőbb, a japán elég specifikus a maga háromféle írásával.
Kép
Címer/Embléma (inkább előbbi):
Héber neve (mármint a településnek):
Arab neve: vagy Héber/arab neve és egy sor meg van spórolva (remélem a betűk nem lövik le egymást ;) )
Településnév jelentése (vagy egyszerűen csak Jelentése / vagy még jobb talán (előbbi két sor): Héber neve (jelentése); Arab neve (jelentése) és nincs ez a sor):
Alapítás éve:
Közigazgatás
Körzet:
Alkörzet: ha kell, egyelőre nem látom sehol ezen infókat.
Ha nem szentségtörő itt ilyet javasolni, úgy az egyes települések arab neveit is kilistáznám (már ha van, mert nem új telep). Végül is hivatalos nyelv... – Μ. D.Fórum2010. január 14., 15:50 (CET)
Kukacoskodás. A héber neve helyett jobb lenne héber betűkkel vagy ilyesmi, mert a Tel Aviv éppúgy héberül van, mint a תֵּל־אָבִיב-יָפוֹ, csak más írásrendszerrel. (Folyamatosan javítom az ilyeneket, hogy Siráz, perzsául شیراز, mert a Siráz is ugyanúgy perzsa, csak latin betűkkel írva...) Ahol meg az arab név erősen eltér (pl. Jeruzsálem), ott azt is oda lehetne írni latin betűkkel is. Alensha2010. március 3., 23:46 (CET)
Kifejthetnéd, mert párszor előkerült már, de nekem még mindig nem világos a különbség. Vagy ez csak erre a sablonra vonatkozna? A héber betűkkel az még nem feltétlen héber. A legjobb lenne az egyszerű héberül, én azt szoktam használni, de már az ellen is volt kifogás. – eLVekedvesS(z)avak2010. március 4., 08:39 (CET)
De mi nem világos ebben? Az, hogy Tel Aviv, egy héber nyelvű név, akkor is, ha úgy írjuk le, hogy Tel Aviv, akkor is, ha úgy, hogy תֵּל־אָבִיב-יָפו (remélem, ez tényleg az), meg akkor is, ha úgy, hogy
.
Emiatt kéne a betűkkel megjelölés. Tudom, hogy nem minden héber, ami héber betűkkel van, mert akármit le lehet írni héber betűkkel, de ha egy eleve héber nyelvű név van héber betűkkel, akkor az héber.(na ennyi szóismétlést se követtem még el egy mondatban...) Alensha2010. március 4., 23:52 (CET)
Én is már több ízben akartam mészárolni ezért. A Gyuri akkor is magyarul van, ha cirill betűkkel írják le, ésatöbbi ésatöbbi. Amikor Glefkosz Kleridesznek megadom görög betűkkel is a nevét, akkor az nem görögül, hanem az ő 1 db nevének görög betűkkel írott formája. Ha valakinek nem világos a különbség, az egyszerűen tartsa be. ;)
Egyedül akkor jogosult a valamilyenül, ha nem azon a nyelven van megadva a félkövér cikkcím. Tehát mondjuk az Egyesült Nemzetek Szervezete az franciául stb. De a Raissza Mihajlovna Gorbacsova nem oroszul van megadva zárójelben, hanem cirill betűkkel az ő egyetlen darab neve, ami történetesen orosz, függetlenül attól, hogy mi milyen szabályok szerint írjuk át egy másik írásrendszerbe. Könnyen belátható, hogy ettől még nem fog megváltozni a neve, sőt a nevének a nyelve se. Az más kérdés, hogy az idegen szavak is így kezdik életüket, csak ott az a különbség, hogy tudatosan idomítjuk a honos írásrendszerhez (és így idővel lesz belőlük jövevényszó az idegen helyett, és már nem rouge-nak írjuk, hanem rúzsnak stb.), a neveket viszont igyekszünk megőrizni intakt formájukban, eltekintve attól a csekélységtől, hogy a számunkra nehezen olvasható írásrendszerűket transkribáljuk. De 1x, és aztán már nem alakítunk rajta. :) Bennófogadó2010. március 5., 00:05 (CET)
Szoros emberfogást érzékelek. ;) Szorul a hurok, érzem. Feladom :) Innentől így csinálom akkor és majd szépen mindenütt átírom. Világos meg azért nem volt, mert bennem ezek ennyire nem váltak külön. De ti régebb csináljátok és igazatok van. Úgyhogy egyált nem felesleges a magyarázatotok, amit köszönök is. :) • De ezt, ha már, akkor inkább így, mivel eredetileg Abib:
Nem is ott rontottam el legjobban, hanem ami Egyiptomon kívül van, annak nem város determinatívum jár, hanem idegen pusztaság... :D Alensha2010. március 11., 19:36 (CET)
Szegények mit is tehettek volna? Kidugták a fejüket a folyamvölgyükből, oszt mit láttak? A nagy semmit, sivatag jobbra-balra. Naná, hogy azt gondolták, rajtuk kívül az egész világ pusztaság. :) – eLVekedvesS(z)avak2010. május 21., 20:10 (CEST)
Naszongyahogy, ehun itt ni (az első/utolsó szó, Mehoz megyen):
Körzetek:
Jeruzsálemi körzet (Mehoz Yerushalayim - מחוז ירושלים) → Mehoz Jerusalájim
Északi körzet (Mehoz HaTzafon - מחוז הצפון) → Mehoz ha-cáfón
Haifai körzet (Mehoz Heifa - מחוז חיפה) → Mehoz Hajfa
Központi körzet (Mehoz HaMerkaz - מחוז המרכז) → Mehoz ha-merkaz
Tel Avivi körzet (Mehoz Tel Aviv - מחוז תל אביב) → Mehoz Tel-Aviv
Déli körzet (Mehoz HaDarom - מחוז הדרום) → Mehoz ha-dáróm
és van egy Júdea és Szamaria terület (Ezor Yehuda VeShomron - מחוז יהודה ושומרון) névre hallgató, → Ézór Jehuda ve-Somrón (a héberben azonban a Mehoz áll)
A tulajdonnevek nagyok. A többi kicsi. Az ilyen esetekben, mint "haDárom" a nagybetűsítés a ha- névelőn és a szó elkülönítése miat szokásos konvenció. Én a kötőjelezést és a kisbetűt választottam, de lehet, hogy nincs igazam, amennyiben ezek önállóan is közigazgatási egységek. – eLVekedvesS(z)avak2010. március 6., 19:34 (CET)
Üdv! Az elmúlt pár napban Szajciék nekiveselkedtek kigyomlálni az érintett cikkekben linkesített más nemzeti wikicikkeket. Nyilván komoly munka lesz, nem tagadom, de az konkrétan nem izgat utánanyomozás tekintetében, hogy honnan is indult ez az egész (elöljáróban: Szerkesztővita:Szajci#Külső linkek és az alatta levő Források kiemelt cikkekben, illetve az én vitalapomon Szerkesztővita:Gyantusz#más wikipédia). Annyi a lényege, hogy a wikipédia mind forrás nem értelmezhető, mert állandóan változik. Ez ugye evidens és nem vitatható (csak a lezárolt cikkekre nem áll). Az más tészta, hogy egy adott cikk mikor változott utoljára és miért... Azaz egy adott cikk alapos lektorálása a cél, amit nyilván a cikkírónak kell lelkiismeretesen elvégeznie. Na ez az, amit rajta kívül senki nem lesz hajlandó megtenni még a kiemelési eljárások során sem.
Figyeljetek arra, hogy a külső wikilinkek olyan helyen szerepeljenek a szócikkben, ahol felhívódik a figyelem arra, hogy nem elsődleges forrásként szerepelnek (pl. a külső hivatkozások között)! Illetve használjátok a Sablon:Fordítás sablont, ha más nincs, pontosan kitöltve! Azaz melyik nemzeti cikk melyik állapotát (oldid) tükrözi a fordítás. Ez utóbbit én úgy nyerem ki, hogy a fordítandó idegennyelvű cikk laptörijéből kiszedem: ezé például 371367798, lásd az URL-cím utolsó részét.
Így fog kinézni a sablon: {{Fordítás|en|Curtiss P-40 Warhawk|oldid=371367798}}
Nézzétek/-zzük át a műhelycikkeket, amikből kikerültek ezek a linkek és döntsétek/-ük el, hogy tényleg kellenek-e beléjük, vagy sem. A továbbiakban pedig legyünk figyelmesek erre! --Gyantuszvita2010. július 12., 22:16 (CEST)
Üdv! Jó ideje kódorog ez a táblázat a vinyómon, úgyhogy idejét látom közkinccsé tenni, segítségkérés címén. Van jópár harceszköz, aminek jelenleg nem ismert (általam) a korrekt magyar átírása (némelyeknek az angolja sem ismert, ill. olyan is, ahol csak az angol ismert). A táblázat bőven nem teljeskörű, de ha ezek megvannak, remélem rájövök az átírási eljárásra. A magyar cikk neve nincs eldöntve, de valamit kezdni kell majd velük (majdan önálló cikkek lesznek). Tehát segítséget kérnék az átírás oszlop helyes kitöltésében, illetve a magyarra fordításban (pl. az Ofra hadművelet átírása érdekes, ahogy a Golán/Galilea is).
Jelzem, ezt a táblát nehéz javítani. Jobb lenne valami egyszerűbb módszer. Valamint: "Aki dudás akar lenni..." - vagyis a precíz átírásra nincs más mód, mint megtanulni némileg a nyelvet. :) – eLVekedvesS(z)avak2010. november 23., 17:13 (CET)
Sziasztok. Hosszú idő után nekiveselkedtem, utánaolvastam, és megírtam a Neológia szócikket (a korábbi, gyengén hivatkozott csonkot - ami szintén az én kontármunkám volt - kibővítettem). Kérlek, ha ráértek, vessetek rá egy pillantást. Amint a bemutatkozó szövegemben is írtam, nem vagyok szakavatott ismerője a zsidóságnak (akkor tanulom a dolgokat, amikor egy-egy szócikk megírására készülök). Rám fér a felülbírálás, ellenőrzés. Köszönöm. --Iegeb2011. május 8., 14:59 (CEST)
Érdeklődéssel olvastam szép cikkedet, sokat tanultam belőle.
Jó lenne, ha megkülönböztetnéd, hogy milyen forrásokat használtál fel a cikk írásakor, és melyek azok, amiket további tájékozódáshoz ajánlasz ugyan, de nem dolgoztál bele a cikkbe. Ha akarod, szívesen segítek ennek megvalósításában.
Szia, köszönöm szépen a visszajelzést (nagyon örültem neki). A forrásokat szívesen elkülönítem. Szerinted hogy volna célszerű? Esetleg négy részre oszthatom a hivatkozásokat: Jegyzetek, Források és felhasznált irodalom, Külső hivatkozások, Ajánlott irodalom. Vagy mást javasolsz (nem tudom, mi a gyakorlat, én általában ilyen "slamposan" szoktam)? A segítségedet, javaslataidat szívesen veszem. Köszönettel, --Iegebvita2011. május 9., 22:42 (CEST)
Erősen úgy néz ki, hogy ez lesz az egységesített forma:
Jegyzetek – Felhasznált források – Ajánlott források – Kapcsolódó szócikkek
Bővebben erről →itt olvashatsz, de tulajdonképpen elég, ha megnézed például ezt a cikket.
Ezzel a témával azonban jobb ha elvonulunk innen vagy a cikk vitalapjára, vagy a mi sajátunkra, mert nem műhelyspecifikus kérdés.
A fenti szócikk vitalapján kérdést tett fel egy anonim szerkesztő. Arra jöttem rá, hogy a dalszövegnek két angol fordítása van, és ő a frissebb és népszerűbb változatot hiányolja. Álláspontom szerint azt kell alapvetőként elfogadnunk, amelyet maga az eredeti dalszerző készített. Ám, ha tud valamelyiktek jiddisül (én nem tudok), kérem, nézze meg: melyik fordítás fedi jobban az eredetit. Esetleg revideálni kell a magyar (teljesen amatőr) fordítást. MZ/Xvita2011. szeptember 18., 21:47 (CEST)
Már többször is az adott napon derült ki, hogy az aktuális zsidó ünnep a zsidó naptár szerinti számítás miatt, nem minden évben ugyanarra a napra esik. Megkérem a műhely tagjait, hogy figyeljetek erre oda, mert komolyságunkat ássa alá, ha a kezdőlapon megjelenő infókra nem figyelünk. Köszönettel: Andrew69. 2011. október 1., 19:47 (CEST)
.svg){kind=small}
2009. május 7., 21:48 (CEST)
Alensha
– eLVe kedvesS(z)avak 2009. május 8., 02:09 (CEST)
2009. május 8., 13:24 (CEST)
Szajci reci 2009. június 22., 08:15 (CEST)
– OrsolyaVirág
HardCandy 2009. augusztus 3., 22:37 (CEST)
Ellenben, ami most a legjobban kéne, az egy 60-as égő. A rendes fogalatos, energiaemésztő, nem eukonform. De jó a 40-es is. 
Ħelyi vita 2009. augusztus 7., 20:44 (CEST)
.Carlos71 vita 2009. szeptember 11., 11:53 (CEST)
. El se tudjátok képzelni milyen kaki itt a szolgáltató ipar. Ebbe minden szolgáltatást beleértek.Carlos71 vita 2009. szeptember 9., 14:42 (CEST)
sablongyári üzenőfal 2010. január 10., 20:26 (CET)
sablongyári üzenőfal 2010. január 14., 16:25 (CET)
sablongyári üzenőfal 2010. január 18., 17:11 (CET)
fogadó 2010. március 5., 00:05 (CET)
– eLVe kedvesS(z)avak 2010. július 13., 12:44 (CEST)
Karmelaüzenőlap 2011. május 9., 12:02 (CEST)
2011. október 1., 19:47 (CEST)
Szajci pošta 2012. január 30., 20:03 (CET)