Felsőodor
| Felsőodor (Vyšný Orlík) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1414 | ||
| Polgármester | Ján Džupin | ||
| Irányítószám | 090 11 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 385 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 26 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 264 m | ||
| Terület | 14,72 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 20′ 37″, k. h. 21° 30′ 08″49.343611°N 21.502222°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 37″, k. h. 21° 30′ 08″49.343611°N 21.502222°E | |||
| Felsőodor weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőodor témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőodor (szlovákul: Vyšný Orlík, ukránul: Visnyij Verlik) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Felsővízköztől 6 km-re északnyugatra, az Ondava partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést a német jog alapján a 14. században alapították. 1414-ben „Orly”, „Orlyh” alakban említik először, a makovicai uradalomhoz tartozott. 1618-ban „Felsö Orlich” néven szerepel az írott forrásokban. A 18. században postaállomása volt. 1787-ben 76 házában 534 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Orlich. Két orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Szirmay Uraság, fekszenek Duplinnak szomszédságában, mellynek filiáji lakosai külömbfélék, Alsó Orlichban posta is van, földgyeik közép termékenységűek, fájok, legelőjök van.”[2]
1828-ban 96 háza és 710 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Orlich, (Alsó és Felső), 2 orosz f., Sáros v., a makoviczi uradalomban, Duplin fil., 35 r., 1102 g. kath., 14 zsidó lak. Felső-Orlichon gör. kath. plebania és postahivatal van.”[3]
1914-1915-ben harcok folytak itt az orosz és osztrák-magyar csapatok között. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
1944-ben határában élénk partizán tevékenység folyt. A harcok következtében a falu nagy része megsemmisült. A háború után újjáépítették, lakói nagy része Felsővízköz, Bártfa és Kassa üzemeiben dolgozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 463, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2001-ben 385 lakosából 266 szlovák, 64 ruszin, 24 ukrán és 22 cigány volt.
2011-ben 379 lakosából 213 szlovák, 100 ruszin és 35 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szeplőtelen Szűz Mária tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1793-ban épült.
- Ortodox temploma 1935-ben épült.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
