Veliko Dvorište
| Veliko Dvorište | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kozarska Dubica |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 221 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 32,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,85 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 08′ 10″, k. h. 16° 41′ 25″45.136100°N 16.690300°EKoordináták: é. sz. 45° 08′ 10″, k. h. 16° 41′ 25″45.136100°N 16.690300°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Veliko Dvorište (szerbül: Велико Двориште), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kozarska Dubica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 55, közúton 74 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 14 km-re délnyugatra, 160 – 250 méteres tengerszint feletti magasságban, az Una völgyétől délre elterülő Potkozarje-dombvidéken fekszik. Több, kis településből áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 373 | 217 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 2 | 2 |
| Jugoszláv | 4 | 0 |
| Egyéb | 5 | 2 |
| Összesen | 384 | 221 |
Története
[szerkesztés]Dvorište területe már a római korban is lakott volt. Ezt igazolják a „Crkvina” nevű lelőhelyen talált római épületmaradványok, melyekről már 1898-ban a neves osztrák régész és történész, Carl Patsch is említést tesz.[4]
Boszniában a Dubica és a Szana-folyó által határolt terület neve Vodicsa volt. Ezt a földet egy tartalmában részben igaz, egyébként hamis oklevél szerint Imre magyar király 1197-ben adományozta a Blagajiak (Babonicsok) ősének, akik ettől kezdve Vodicsa ispánjának (grófjának) is nevezték magukat. Az adományozást II. András magyar király 1218-ban, majd IV. Béla magyar király 1241-ben meg is erősítette.[5] Az V. István halála utáni időben 1292-ben, Mária királyné, immár Babonić I. Radoszló bánnak adományozta Gorica, Podgorja, Szana és Orbász nemzetségi vármegyéit.[6] A Babonics birtokokhoz tartozott a jelovaci uradalom is, ahol ma is megtalálhatók a család itteni udvarházának maradványai, melyről Dvorište is a nevét kapta. A térség 1538-ban, Dubica várának elestével került az oszmánok fennhatósága alá.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Slabinja község részeként Dvorište falunak 83 háztartása és 469 ortodox szerb lakosa volt.[7] 1910-ben a Bosanska Dubica-i járásban fekvő Dvorište községhez tartozó településen 53 háztartást, 635 ortodox szerb, 1 muszlim és 11 katolikus lakost találtak.[8] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 147 háztartása és 1050 lakosa volt.[9] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. 1995. szeptember 18-án és 19-én az Una horvát hadművelet keretében Kozarska Dubica község területét megtámadta a Horvát Köztársaság hadserege (HV). Ezt a támadást a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a helyi lakosság visszaverte. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kozarska Dubica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Crkvina – római épület maradványai számos római téglával.[4]
- Jelovac – középkori udvarház maradványai, mely a blagaji Babonics család tulajdonában volt.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Kozarska Dubica (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
- ↑ a b c Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
- ↑ Hrvoje Kekez. Plemićki rod Babonića do kraja 14. stoljeća, 14. o. (2011)
- ↑ Hrvoje Kekez. Plemićki rod Babonića do kraja 14. stoljeća, 69. o. (2011)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 50. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 160. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 106. o.
További információk
[szerkesztés]
