Bačvani
| Bačvani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kozarska Dubica |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 101 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 29,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 3,45 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 11′ 58″, k. h. 16° 38′ 53″45.199400°N 16.648100°EKoordináták: é. sz. 45° 11′ 58″, k. h. 16° 38′ 53″45.199400°N 16.648100°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bačvani (szerbül: Бачвани), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kozarska Dubica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 64, közúton 84 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 13 km-re nyugatra, 102 – 220 méteres tengerszint feletti magasságban, az Una jobb partján, az Una és a Száva összefolyásától 23 km-re délnyugatra fekszik. Területe a Potkozarje dombjain és az Una folyó jobb partján található. A falun keresztül folyik a Surtulija-patak és áthalad rajta a Kozarska Dubica - Kostajnica út.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 131 | 100 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 132 | 101 |
Története
[szerkesztés]A legenda szerint a falu arról kapta a nevét, hogy ott hordókat készítettek. A település már a középkorban is létezett, hiszen a Cintor nevű helyen egy középkori templom és egy nekropolisz maradványai találhatók.[4] A középkori falu virágzásának feltehetően az 1538-as oszmán hódítás vetett véget.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Slabinja község részeként a településnek a szomszédos Babinaccal együtt 46 háztartása és 297 ortodox szerb lakosa volt.[5]1910-ben a Kostajnicai járásba tartozó Babinac-Bačvani községben Bačvaniban 31 háztartást és 223 ortodox szerb lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Babinac-Bačvani községnek 84 háztartása és 566 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháborúban 58 helyi NOVJ-harcos és 96 civil halt meg, köztük 30 14 év alatti gyermek volt. A falu lakosai közül sokan szenvedtek a jasenovaci koncentrációs táborban. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A falu 1967-ben kapott áramot, a 80-as években pedig telefonkapcsolatot és helyi vízellátást. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. 1995. szeptember 18-án és 19-én az Una horvát hadművelet keretében Kozarska Dubica község területét megtámadta a Horvát Köztársaság hadserege (HV). Ezt a támadást a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a helyi lakosság visszaverte. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kozarska Dubica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Legszentebb Istenanya Mennybevétele tiszteletére szentelt ortodox temploma.
- Cintor – középkori templom és temető maradványai. A Kostajnica – Kozarska Dubica út mentén, a slabinjai kereszteződésnél alapfalak és temető maradványai találhatók, melyek a késő középkorból származnak.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Kozarska Dubica (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 176. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 108. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Бачвани című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
