Ugrás a tartalomhoz

Mlječanica (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mlječanica
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községKozarska Dubica
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 52
Népesség
Teljes népesség164 fő (2013)[1]
Népsűrűség27,2 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság222 m
Terület6,04 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 06′ 22″, k. h. 16° 44′ 24″45.106111°N 16.740000°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 22″, k. h. 16° 44′ 24″45.106111°N 16.740000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Mlječanica témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mlječanica (szerbül: Мљечаница), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kozarska Dubica községben, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 50, közúton 73 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re délre, az azonos nevű folyó jobb partján, 200 - 400 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Mlječanica a Međuvođe – Pašini Konaci – Moštanica úton található és áthalad rajta a Kozarska Dubicát Prijedorral összekötő főút. A Prijedor – Dubica út kanyarjától 4 km-re található a „Banja Mlječanica” rehabilitációs központ, a „Buk” vízesés pedig 12 km-re található innen. A falu rendkívül elnyúlt alakú, és teljes hosszában átfolyik rajta az azonos nevű folyó. Mlječanica falu Donja és Gornja Mlječanicára oszlik.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 259 161
Bosnyák 0 0
Horvát 2 1
Jugoszláv 0 0
Egyéb 0 2
Összesen 261 164

Története

[szerkesztés]

A Velika Gradina lelőhelyen előkerült régészeti leletek tanúsága szerint itt már a római korban is éltek emberek.[4]

1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború alatt Mlječanicából 151 katona vett részt a népi felszanadító háborúban, ebből 117-en (77,48%) estek el.

1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. Jugoszlávia felbomlása és a bosznia-hercegovinai háború során a falu nem szenvedett jelentősebb veszteségeket. 1995. szeptember 18-án és 19-én az Una horvát hadművelet keretében Kozarska Dubica község területét megtámadta a Horvát Köztársaság hadserege (HV). Ezt a támadást a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a helyi lakosság visszaverte. A harcok nem értek el idáig. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kozarska Dubica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Az ortodox templom

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Mlječanica Gyógyfürdő. A Mlječanica fürdő gyógyvize már több mint 5000 éve ismert.[5] Nem ismert pontosan, hogy az emberek mikor kezdték el használni a vizet különféle reumás betegségek és bőrbetegségek kezelésére. Ismeretes, hogy Mlječanica jelenlegi lakói, akiknek házai a forrás közelében voltak, vizet vittek a házba, ott felmelegítették, és favályúkban fürdették meg a betegeket. E. Ludvig és S. Kratzer bécsi kémikusok 1886-tól 1889-ig végeztek itt kutatásokat. Az első bizonyítványt gyógyászati tulajdonságairól Bécsben kapta meg 1924-ben.[6] A fürdőben található a Fizikai Orvostudományi és Rehabilitációs Intézet. Az intézet modern fiziátriai és rehabilitációs szakintézménynek készült. A Mlječanica fürdő vize ásványokban gazdag, 14 °C-os, kénes-keserű ízű. Az ásványvíz fürdésre, hidroterápiára, ivásra és inhalációra használható.
  • 2007-ben megkezdődött az ortodox templom építése, melynek az év nagypéntekjén szentelték fel az alapjait. Az építés két évig tartott és a templomot Szent Petka tiszteletére szentelték fel.
  • A Velika Gradina lelőhelyen, egy magasan kiemelkedő domb szűk (150 méter hosszú és 5-15 méter széles) platóján római épületmaradványok és ritka kerámiatöredékek kerültek elő.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
  3. a b Popis 2013 u BiH – Kozarska Dubica (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
  4. a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
  5. Бања Мљечаница Hozzáférés: 2015-03-08.
  6. БАЊЕ Републике Српске, Слатина, 2008.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Мљечаница című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]