Mlječanica (település)
Mlječanica | |
Közigazgatás | |
Ország | Bosznia-Hercegovina |
Entitás | Szerb Köztársaság |
község | Kozarska Dubica |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 52 |
Népesség | |
Teljes népesség | 164 fő (2013)[1] |
Népsűrűség | 27,2 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 222 m |
Terület | 6,04 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 06′ 22″, k. h. 16° 44′ 24″45.106111°N 16.740000°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 22″, k. h. 16° 44′ 24″45.106111°N 16.740000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mlječanica témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mlječanica (szerbül: Мљечаница), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kozarska Dubica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 50, közúton 73 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re délre, az azonos nevű folyó jobb partján, 200 - 400 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Mlječanica a Međuvođe – Pašini Konaci – Moštanica úton található és áthalad rajta a Kozarska Dubicát Prijedorral összekötő főút. A Prijedor – Dubica út kanyarjától 4 km-re található a „Banja Mlječanica” rehabilitációs központ, a „Buk” vízesés pedig 12 km-re található innen. A falu rendkívül elnyúlt alakú, és teljes hosszában átfolyik rajta az azonos nevű folyó. Mlječanica falu Donja és Gornja Mlječanicára oszlik.
Népessége
[szerkesztés]Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 259 | 161 |
Bosnyák | 0 | 0 |
Horvát | 2 | 1 |
Jugoszláv | 0 | 0 |
Egyéb | 0 | 2 |
Összesen | 261 | 164 |
Története
[szerkesztés]A Velika Gradina lelőhelyen előkerült régészeti leletek tanúsága szerint itt már a római korban is éltek emberek.[4]
1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború alatt Mlječanicából 151 katona vett részt a népi felszanadító háborúban, ebből 117-en (77,48%) estek el.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. Jugoszlávia felbomlása és a bosznia-hercegovinai háború során a falu nem szenvedett jelentősebb veszteségeket. 1995. szeptember 18-án és 19-én az Una horvát hadművelet keretében Kozarska Dubica község területét megtámadta a Horvát Köztársaság hadserege (HV). Ezt a támadást a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a helyi lakosság visszaverte. A harcok nem értek el idáig. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kozarska Dubica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Mlječanica Gyógyfürdő. A Mlječanica fürdő gyógyvize már több mint 5000 éve ismert.[5] Nem ismert pontosan, hogy az emberek mikor kezdték el használni a vizet különféle reumás betegségek és bőrbetegségek kezelésére. Ismeretes, hogy Mlječanica jelenlegi lakói, akiknek házai a forrás közelében voltak, vizet vittek a házba, ott felmelegítették, és favályúkban fürdették meg a betegeket. E. Ludvig és S. Kratzer bécsi kémikusok 1886-tól 1889-ig végeztek itt kutatásokat. Az első bizonyítványt gyógyászati tulajdonságairól Bécsben kapta meg 1924-ben.[6] A fürdőben található a Fizikai Orvostudományi és Rehabilitációs Intézet. Az intézet modern fiziátriai és rehabilitációs szakintézménynek készült. A Mlječanica fürdő vize ásványokban gazdag, 14 °C-os, kénes-keserű ízű. Az ásványvíz fürdésre, hidroterápiára, ivásra és inhalációra használható.
- 2007-ben megkezdődött az ortodox templom építése, melynek az év nagypéntekjén szentelték fel az alapjait. Az építés két évig tartott és a templomot Szent Petka tiszteletére szentelték fel.
- A Velika Gradina lelőhelyen, egy magasan kiemelkedő domb szűk (150 méter hosszú és 5-15 méter széles) platóján római épületmaradványok és ritka kerámiatöredékek kerültek elő.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Kozarska Dubica (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
- ↑ Бања Мљечаница Hozzáférés: 2015-03-08.
- ↑ БАЊЕ Републике Српске, Слатина, 2008.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Мљечаница című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]