Međeđa (Kozarska Dubica)
Međeđa | |
Közigazgatás | |
Ország | Bosznia-Hercegovina |
Entitás | Szerb Köztársaság |
község | Kozarska Dubica |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 52 |
Népesség | |
Teljes népesség | 575 fő (2013)[1] |
Népsűrűség | 20,0 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 28,82 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 12′ 16″, k. h. 16° 57′ 54″45.204444°N 16.965000°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 16″, k. h. 16° 57′ 54″45.204444°N 16.965000°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Međeđa (szerbül: Међеђа), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kozarska Dubica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 49, közúton 65 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 14, közúton 15 km-re keletre, a Száva jobb partja mentén, a Dubicai-mező síkságán és a Prosara-hegység északi lábánál és lejtőin, 90 - 300 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több településből áll. Fő településrészei Donja-, Srednja- és Gornja Međeđa, valamint Mlinarice, Rijeka, és Švabe településekre oszlik. Éghajlata mérsékelt, kontinentális.
Népessége
[szerkesztés]Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 765 | 564 |
Bosnyák | 0 | 0 |
Horvát | 15 | 8 |
Jugoszláv | 22 | 0 |
Egyéb | 6 | 3 |
Összesen | 808 | 575 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Demirovac község részeként a falunak 116 háztartása és 563 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1879-ben Demirovac községi státusszal rendelkezett, amelyhez a következő falvak tartoztak: Gradina, Gunjevci, Demirovac, Draksenić, Međeđa, Pucari és Sreflić (Sreflije). 1910-ben a Bosanska Dubica-i járásban fekvő községben levő településen 216 háztartást, 1246 ortodox szerb, 4 muszlim, 7 katolikus és 5 görög katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 244 háztartása és 1506 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
Az NDH megalakulása után a faluban az első bűncselekményeket hercegovinai usztasák követték el. 1941 júniusában az usztasák elvették és megsemmisítették az egyháztól az összes születési, keresztelési és házassági anyakönyvet, és megkezdődtek az első letartóztatások. 1941-ben az usztasák körülbelül harminc helyi lakost öltek meg Međeđában. Az usztasák a meggyilkolt szerbeket rögtönzött tutajokra rakták és egy táblára azt írták: „Szerbek utaznak Szerbiába". Az 1942. január 14-i draksenići mészárlás után az usztasák két alkalommal követtek el bűncselekményt Međeđában. Ezek során nem kevesebb, mint 150 embert öltek meg. A következő hetekben folytatták támadásaikat, és mindenkit megöltek, akivel találkoztak. A Kozara elleni offenzíva során Međeđa több száz lakosa vesztette életét. Az offenzíva után a Szlavóniából a faluba visszatérőket letartóztatták és táborokba hurcolták. Međeđát 1945 áprilisának végén szabadították fel a partizánok, aminek következtében a túlélők visszatértek otthonaikba. [7]
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. Jugoszlávia felbomlása és a bosznia-hercegovinai háború során a falu nem szenvedett jelentősebb veszteségeket. 1995. szeptember 18-án és 19-én az Una horvát hadművelet keretében Kozarska Dubica község területét megtámadta a Horvát Köztársaság hadserege (HV). Ezt a támadást a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a helyi lakosság visszaverte. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kozarska Dubica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság
[szerkesztés]A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik.
Infrastruktúra
[szerkesztés]A falun halad át a Kozarska Dubica - Gradiška autópálya.
Oktatás
[szerkesztés]1909-ben szerb elemi iskola nyílt Međeđán. Az állami népiskola 1918 óta működik. Az iskola épületét a szerb ortodox egyházi önkormányzat építette a faluból származó Mirko és Vlajko Mataruga testvérek anyagi segítségével. Az első szerb nemzetiségi tanár ebben az iskolában Vaskrsije Obradović volt.
Sport
[szerkesztés]Ravan ifjúsági labdarúgóklub.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Međađa község második világháborús áldozatainak emlékművét 1986-ban állították fel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Kozarska Dubica (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 50. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 164. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 106. o.
- ↑ Тулековић, Тања. Књига из тишине : усташки злочин геноцида у селу Међеђа, 1941-1945. године (друго допуњено издање). Јагодина: Гамбит, 14. o. (2018.). ISBN 9788676240630
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Међеђа (Козарска Дубица) című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]