Gornja Gradina
| Gornja Gradina | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kozarska Dubica |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 117 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 27,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 4,29 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 05′ 57″, k. h. 16° 38′ 54″45.099167°N 16.648333°EKoordináták: é. sz. 45° 05′ 57″, k. h. 16° 38′ 54″45.099167°N 16.648333°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornja Gradina (szerbül: Горња Градина), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kozarska Dubica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 56, közúton 72 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 15, közúton 18 km-re délnyugatra, 150 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban, az Una völgyétől délre elterülő dombvidéken és a Krešno polje mezején fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 194 | 117 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 2 | 0 |
| Egyéb | 6 | 0 |
| Összesen | 202 | 117 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az őskortól fogva éltek emberek. A Puharska-patakba ömlő kis patakocska völgye felett a Zidina nevű domb platóján és lejtőin őskori kerámiatöredékek és háztartási hulladék található. Ez egyértelműen őskori településre utal. A közelükben római falmaradványok is vannak, melyek a hely későbbi használatára is utalnak. A falu területén római korról még egy lelőhely is tanúskodik, ahol ugyancsak épület alapfalai találhatók.[4] A középkorban itt állt Prikovrh vára is, melyről írásos forrás csak a török korból, vélhetően a 17. század második feléből található.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Strigova község részeként Gradina falunak 32 háztartása és 176 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1910-ben a Bosanska Dubica-i járásban fekvő Gornja Gradinán 40 háztartást, 248 ortodox szerb lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 36 háztartása és 228 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. 1995. szeptember 18-án és 19-én az Una horvát hadművelet keretében Kozarska Dubica község területét megtámadta a Horvát Köztársaság hadserege (HV). Ezt a támadást a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a helyi lakosság visszaverte. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kozarska Dubica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Crkvina – római épület alapfalai és római kori téglatöredékek.[4]
- Stari Grad – Prikovrh, középkori vár romjai.[4] A vár közvetlen közelében található Dvorište falu a Jelovac uradalom maradványaival, amely egykor a blagaji Babonić család tulajdona volt. A maradványokat a mai Dubica múltjának és történelmének legjobb ismerője, Hašim Šerić fedezte fel. Prikovrhról a Babonić család ismert iratai nem tesznek említést. A török forrásokban Prikovrh csak egyszer szerepel az őrség dátum nélküli kérelmében, mely a 17. század második felében íródott. Ebben az őrség fizetésének elmaradását sérelmezte.[8]
- Zidina – őskori erődítmény maradványai és késő ókori épületromok a Gradina faluból a Puharska-patakba ömlő patak völgye felett. A domb platóján és lejtőin őskori kerámiatöredékek és háztartási hulladék található. Az északi lejtőkön falmaradványok is vannak, melyek a vaskorból és a késő ókorból származnak.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Kozarska Dubica (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
- ↑ a b c d Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 50. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 160. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 108. o.
- ↑ [1] Hamdija Kreševljaković, (1953): Stari bosanski gradovi . Naše starine I.: 37. o., Sarajevo.
További információk
[szerkesztés]
