Komlenac
| Komlenac | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kozarska Dubica |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 199 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 38,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 169 m |
| Terület | 5,15 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 11′ 16″, k. h. 16° 44′ 13″45.187800°N 16.736900°EKoordináták: é. sz. 45° 11′ 16″, k. h. 16° 44′ 13″45.187800°N 16.736900°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Komlenac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Komlenac (szerbül: Комленац), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kozarska Dubica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 58, közúton 91 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 5 km-re nyugatra, az Una jobb partján és az Una folyóba ömlő Mlječanica folyó bal partján, 100 - 200 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Áthalad rajta a Novi Gradot Kozarska Dubicával összekötő főút.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 257 | 191 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 3 |
| Jugoszláv | 13 | 0 |
| Egyéb | 2 | 5 |
| Összesen | 272 | 199 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Čelebinci község részeként a falunak 25 háztartása és 186 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1910-ben a Bosanska Dubica-i járásban fekvő településen 56 háztartást és 310 ortodox szerb lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 58 háztartása és 363 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. Jugoszlávia felbomlása és a bosznia-hercegovinai háború során a falu nem szenvedett jelentősebb veszteségeket. 1995. szeptember 18-án és 19-én az Una horvát hadművelet keretében Kozarska Dubica község területét megtámadta a Horvát Köztársaság hadserege (HV). Ezt a támadást a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a helyi lakosság visszaverte. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kozarska Dubica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Híres emberek
[szerkesztés]Itt született 1957. január 26-án Milan Tepić a Jugoszláv Néphadsereg őrnagya, Jugoszlávia nemzeti hőse érdemrend utolsó kitüntetettje, aki a belovári laktanyaostrom során, mielőtt a horvátok a Barutana raktárt elfoglalták volna, magával együtt felrobbantott egy 1700 tonna lőszert tartalmazó raktárépületet.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Kozarska Dubica (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 50. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 160. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 106. o.
- ↑ Ivanković, Davor. „Ratni zločin: Bjelovar tuži oficire JNA”, Večernji list , 2005. szeptember 14. (horvát nyelvű)
További információk
[szerkesztés]
