Strigova (Kozarska Dubica)
| Strigova | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kozarska Dubica |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 152 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 9,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 16,85 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 06′ 32″, k. h. 16° 37′ 28″45.108900°N 16.624400°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 32″, k. h. 16° 37′ 28″45.108900°N 16.624400°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Strigova (szerbül: Стригова), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kozarska Dubica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 58, közúton 76 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 16, közúton 21 km-re délnyugatra, 170 – 280 méteres tengerszint feletti magasságban, az Una völgyétől délre elterülő dombvidéken, az azonos nevű patak partján fekszik. A Knežica és Kostajnica közötti úton található. Strigova Kozarska Dubica község legnagyobb faluja.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 351 | 151 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 3 | 0 |
| Összesen | 354 | 152 |
Története
[szerkesztés]A Rosulje lelőhely régészeti leleteinek tanúsága szerint területe már a római korban is lakott volt, majd a római település a középkorban is folytatódott.[4] A középkori településnek valószínűleg az 1538-ban bekövetkezett oszmán hódítás vetett véget.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Strigova község részeként a falunak 69 háztartása és 471 ortodox szerb lakosa volt.[5]1910-ben a Kostajnicai járásba tartozó Strigova községben fekvő Strigován 111 háztartást, 898 ortodox szerb lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 126 háztartása és 980 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. 1995. szeptember 18-án és 19-én az Una horvát hadművelet keretében Kozarska Dubica község területét megtámadta a Horvát Köztársaság hadserege (HV). Ezt a támadást a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a helyi lakosság visszaverte. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kozarska Dubica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Oszlopos Szent Aipülosz tiszteletére szentelt ortodox temploma.
- Rosulje – római kori épületek maradványai és ezek közelében, a Strigova-patak felé eső lejtőkön középkori kerámiák és téglatöredékek találhatók.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Kozarska Dubica (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 49. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 176. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 108. o.
További információk
[szerkesztés]
