Gornjoselci
| Gornjoselci | |
 | |
| A Moštanica monostor | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Kozarska Dubica |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 88 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 8,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 179 m |
| Terület | 10,23 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 05′ 47″, k. h. 16° 51′ 26″45.096400°N 16.857200°EKoordináták: é. sz. 45° 05′ 47″, k. h. 16° 51′ 26″45.096400°N 16.857200°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornjoselci (szerbül: Горњоселци), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kozarska Dubica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 43, közúton 91 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 10 km-re délkeletre fekvő dombvidéken és a Kozara-hegység lejtőin, a Moštanica-patak mentén, észak-déli irányban hosszan elnyúlva, 160 - 440 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, kis településből áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 169 | 86 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 1 |
| Jugoszláv | 2 | 0 |
| Egyéb | 7 | 1 |
| Összesen | 179 | 88 |
Története
[szerkesztés]A település nevezetessége, egyben legrégibb épülete a Moštanica ortodox monostor. Alapítójáról (az építtetőről, vagy az alapítókról), valamint magáról a Moštanica névről nincsenek pontos adatok. A néphagyomány nagy kort tulajdonít neki. A kolostor alapítóiról és eredetéről több feltételezés is létezik. A hagyomány szerint ez Nemanja Szent Simeon, Milutin király vagy Dragutin Nemanjić király adománya. A kolostor alapítójaként leginkább Dragutin Nemanjić királyt (1276-1281)[4] emlegetik, aki megszerezve ezeket a földeket, uralkodott az itteni nép felett. Az is hagyomány, hogy a mileševoi kolostor szerzetesei alapították, akik akkor érkeztek ide, amikor a 16. század elején kolostorukat felégették és elpusztították. A hagyomány azonban azt mondja, hogy a szerzetesek már a meglévő templom alapjaira építették a kolostort. Megemlítik a kolostortól délre található "szerzetesbarlangokat", remetelakokat is. A kolostor hosszú fennállása alatt többször is leégett, elpusztult, de mindig újjáépült. Az első írásos információ a Moštanica kolostorról az „Otočnik” című könyvből származik, amelyet 1579-ben, Grigori apát idejében írtak a monostorról.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Bosanska Dubica-i járásban fekvő községben 49 háztartást, 330 ortodox szerb és 4 katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 59 háztartása és 337 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. Jugoszlávia felbomlása és a bosznia-hercegovinai háború során a falu nem szenvedett jelentősebb veszteségeket. 1995. szeptember 18-án és 19-én az Una horvát hadművelet keretében Kozarska Dubica község területét megtámadta a Horvát Köztársaság hadserege (HV). Ezt a támadást a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a helyi lakosság visszaverte. A harcok nem értek el idáig. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kozarska Dubica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]A település déli határában, 202 méteres magasságban, a Kozara-hegység lejtőin, a Moštanica-patak völgyében, egy hársfákkal benőtt sík területen áll a Moštanica ortodox monostor. Ez az egyik legnagyobb szerb monostor a Szerb Köztársaságban. A jelenlegi kolostortemplom, amely Krisztus színeváltozásának tiszteletére van szentelve, faragott fehér kőből épült, nelyet nagy tömbökben, szépen megmunkálva, a kozarai Vojskovi faluban bányásztak. A kolostort 1941-ben már kilencedszer égették fel, ezúttal az usztasák. 1942 júliusában, a Kozara-hegységben rejtőző partizánok elleni nagyszabású fasiszta offenzíva során a Moštanica kolostort a németek bombázták. 1947-ben helyreállították, majd 1953-ban, mint fontos kulturális és történelmi műemléket a jugoszláv kormány védelem alá helyezte. Mellette található a falu temetője. A temetőben található Petar Popović Pecijának, a török elnyomás elleni két 19. századi szerb felkelés vezérének az emlékműve. Pecija sírja a monostorban található.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Kozarska Dubica (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
- ↑ "Источник", Сарајево 1904. године
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 160. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 106. o.
- ↑ Vujasinović, Slavko. Knešpolje i Vojvoda Petar Pecija Popović (Hajduk Pecija) 1830-1875. Štamp. Braća Jakšić (1933)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Манастир Моштаница című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
