Ugrás a tartalomhoz

Donja Slabinja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donja Slabinja
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községKozarska Dubica
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 52
Népesség
Teljes népesség268 fő (2013)[1]
Népsűrűség16,9 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
Terület15,86 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 10′ 36″, k. h. 16° 38′ 24″45.176667°N 16.640000°EKoordináták: é. sz. 45° 10′ 36″, k. h. 16° 38′ 24″45.176667°N 16.640000°E
SablonWikidataSegítség

Donja Slabinja (szerbül: Доња Слабиња), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kozarska Dubica községben, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 62, közúton 80 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 16 km-re nyugatra, 115 – 250 méteres tengerszint feletti magasságban, az Una völgyétől délre elterülő dombvidéken fekszik. A falun keresztül folyik a Slabinja-patak. Több, kis településből áll.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 469 266
Bosnyák 0 0
Horvát 0 1
Jugoszláv 9 0
Egyéb 4 1
Összesen 482 268

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az őskorban is éltek emberek. Ezt támasztják alá az Umke nevű lelőhelyen található őskori halmok és a Velika Gradina-i őskori erődítmény maradványai, melyet a leletek tanúsága szerint a rómaiak is tovább használtak. A középkorban is állt egy vár a területén, amelyet azonban még nem sikerült a középkori forrásokban azonosítani.[4] A térség 1538-ban a közeli Dubica elestével került az oszmánok fennhatósága alá.

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Slabinja község részeként magának Slabinjának 133 háztartása és 867 ortodox szerb lakosa volt.[5]1910-ben a Kostajnicai járásba tartozó Slabinja községben 126 háztartást, 985 ortodox szerb, 2 muszlim és 2 katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Slabinja községnek 145 háztartása és 1090 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. 1995. szeptember 18-án és 19-én az Una horvát hadművelet keretében Kozarska Dubica község területét megtámadta a Horvát Köztársaság hadserege (HV). Ezt a támadást a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a helyi lakosság visszaverte. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kozarska Dubica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Illés próféta tiszteletére szentelt ortodox temploma. A Donja Slabinja-i Szent Illés-templomot 1899-ben építették és 1901-ben szentelték fel. Túlélte az összes háborút, de a legutóbbi földrengésben súlyos károkat szenvedett, ezért újjá kellene építeni. Egyhajós, keletelt épület félközíves apszissal, harangtornya a nyugati homlokzat felett áll. Mellette az elesett harcosok emlékműve található.
  • Gradina – Ismeretlen nevű középkori vár maradványai. A maradványok, melyek sáncok, védőárkok nyomaiból és helyenként falmaradványokból állnak, a Palež nevű részen, egy hosszúkás dombháton találhatók.[4]
  • Umke – öt, nagyobb őskori tumulus. közülük a legnagyobb, a „Velika Umka” 50-60 méteres átmérújű és 10 méter magas. A második legnagyobb 35 méteres átmérőjű és 6 méter magas, míg a másik három ennél valamivel kisebb. A halmok még nincsenek feltárva, de feltételezik, hogy sírhalmok, vagy kultikus célokat szolgáló objektumok lehetnek. Valószínűleg bronzkoriak, vagy vaskoriak.[4]
  • Velika Gradina – őskori erődítmény és római építmények maradványai. A lelőhelyen erődítések nyomai nem látszódnak, de platója három oldalról meredeken lejt. Az őskori leletek mellett főleg római kerámiák és kőfalak maradványai találhatók. Korát a vaskorban és a római korban határozták meg.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20265
  3. a b Popis 2013 u BiH – Kozarska Dubica (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
  4. a b c d Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. szeptember 12.)
  5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 49. o.
  6. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 176. o.
  7. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 108. o.

További információk

[szerkesztés]