Nagyradna
| Nagyradna (Veľká Hradná) | |||
 | |||
| A község látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Trencséni | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1329 | ||
| Polgármester | Pavol Ježík | ||
| Irányítószám | 913 24 | ||
| Körzethívószám | 032 | ||
| Forgalmi rendszám | TN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 771 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 56 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 270 m | ||
| Terület | 11,88 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 46′ 12″, k. h. 18° 08′ 24″48.770100°N 18.140000°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 12″, k. h. 18° 08′ 24″48.770100°N 18.140000°E | |||
| Nagyradna weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyradna témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nagyradna (szlovákul Veľká Hradná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Trencséntől 21 km-re délkeletre, a Nyitrai-dombság északi részén, a Radnai-patak felső folyásánál fekszik.
Története
[szerkesztés]Neve a szláv hradná szóból származik és egykori várára utal. Itt állt ugyanis egykor Garadna vára, melyet 1275 körül említenek, amikor a Hontpázmány nembeli Miklós fia Pálé és Becend bán fiaié volt. A vár a régészeti kutatások szerint már a nagymorva időkben is állt a mai Kostolnica nevű határrészen. 1329-ben már romos volt, nyoma nem maradt. A települést és várát 1329-ben említik először „locus castri Garadna” alakban. 1439-ben „Alsowradna”, 1493-ban „Nag Hradna” formában írják. 1501-ben a Podmaniczkyak báni uradalmához tartozott. 1598-ban „Nagy Hradna” néven szerepel az írott forrásokban. Ekkor két malom és 26 ház állt a településen. Lakói mezőgazdasággal, kézművességgel foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy Hradna. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura G. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az előbbenihez közel, Dubodjelnek filiája.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hradna, tót falu, Trencsén vmegyében, Szulyov fiókja: 52 kath., 179 evang., és 5 zsidó lak., 2 csinos kastélylyal. F. u. Ákay s Ordódy család. Ut. p. Trencsén.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 379 lakosából 364 szlovák anyanyelvű és 15 csecsemő volt. Ebből 370 római katolikus és 9 zsidó vallású.
1910-ben 535 lakosából 532 szlovák, 2 német, 1 magyar anyanyelvű volt.
2001-ben 667 lakosából 660 szlovák volt.
2011-ben 667 lakosából 645 szlovák, 5 cseh, 1-1 morva, bolgár és egyéb, illetve 14 ismeretlen nemzetiségű volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1706-ban Akai Kristóf jezsuita pap, tanár, Akai János bátyja.
- Itt született 1708-ban Akai János jezsuita pap, tanár, Akai Kristóf testvéröccse.
- Itt született 1847-ben Matuska Alajos jogász, Budapest alpolgármestere.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma 1935-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Trencséni járás települései | ||
|---|---|---|
Trencsén (Trenčín) | ||
|  | |