Szabadegyháza
Szabadegyháza | |||
A Hungrana üzeme légi felvételen | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Gárdonyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Csanádi Zoltán (független)[1] | ||
Irányítószám | 2432 | ||
Körzethívószám | 25 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2002 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 49,81 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 133[3] m | ||
Terület | 41,64 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
Földrajzi kistáj | Közép-Mezőföld[4][5] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 04′ 42″, k. h. 18° 41′ 32″47.078450°N 18.692281°EKoordináták: é. sz. 47° 04′ 42″, k. h. 18° 41′ 32″47.078450°N 18.692281°E | |||
Szabadegyháza weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadegyháza témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szabadegyháza (1948-ig: Szolgaegyháza) község Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban.[6]
Fekvése
[szerkesztés]A Közép-Mezőföldön, a Duna és Sárvíz között, a Velencei-tótól délre fekszik.
A közvetlenül határos települések: észak felől Zichyújfalu, északkelet felől Pusztaszabolcs, délkelet felől Perkáta, délnyugat felől Sárosd, északnyugat felől pedig Seregélyes.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Székesfehérvár és Dunaújváros közötti 62-es főút, mely áthalad a közigazgatási területén, de a lakott területeit elkerüli. Belterülete északi részét érinti az Adony-Káloz közti 6209-es út, központjába pedig az abból leágazó 62 114-es út vezet.
Érinti a községet a Budapest–Pécs-vasútvonal is, amelynek egy megállási pontja van itt: Szabadegyháza vasútállomás a belterület északnyugati széle és a 62-es főút felüljárója között helyezkedik el, közúti elérését a főút régebbi, már (62 140-es számozással) alsóbbrendű úttá visszasorolt nyomvonalának szintbeli vasúti keresztezésétől kiágazó önkormányzati út (települési nevén István út) biztosítja.
Története
[szerkesztés]A vidék nem volt ismeretlen a rómaiak előtt. Valahol a környéken futott az Intercisa (Dunaújváros) – Gorsium (Tác) útvonal. Római jelenlétre utalnak a régészeti feltárások: sír fedőlapja, kerámiatörmelékek, bronz fibulák, érmék kerültek elő a környéken. 1956-ban két avar kori sírra bukkantak a szeszgyár szennyvíztárolójának bővítésekor. Ismert volt a térség honfoglalóink előtt is. 1965-ben feltárták egy honfoglaláskori harcos sírját is.
A Szolgaegyháza községnév írásban először 1659. év november 20-án kelt adománylevélben fordult elő. Ez az adománylevél már a falu tulajdonosait is megnevezi: I. Lipót Börgönd, Novaj, Sárosd, Saág, Bonczabelke nevű birtokokkal együtt Szolga-Egyházát is Bossányi Gábornak, Eölbey Mártonnak és Szeghy Mihálynak adományozta. A község többször is gazdát cserélt, utolsó birtokosa a Nedeczky-Griebsch család volt.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban jelentéktelen szerepet játszott. A falu birtokosai 1848. október 4-7. között élelmet küldtek a magyar táborba: 205 birkát, 181 kenyeret.
A lakosság száma az 1800-as években kezdett növekedni 1830-ban 491 fő volt. 1857-ben 689. A többség zsellér volt, nehéz körülmények között tengette életét. 1910-ben a lakosok száma már 1111 fő volt. Közigazgatásilag Sárosdhoz tartozott 133 ház volt a községben, 36 a tanyákon. Mivel a házak többnyire nincstelen zsellérek tulajdonát képezték, ezek beosztása, bútorzata nagyon egyszerű, szegényes volt.
Az I. világháború idején 215 férfit hívtak be katonai szolgálatra, közülük 8-an lelték halálukat valamely fronton. A II. világháború idején szinte minden családból harcolt a fronton fiatal. Szerencsére harcok a község területén nem folytak. A Szeszgyárat azonban, amelyet hadiüzemnek tekintettek, a németek 1945. február 2-án felrobbantották.
Szolgaegyháza önálló községgé 1926-ban alakult. Mai közigazgatási területét 1929-ben nyerte el. A község 1948-ban új nevet kapott. A Belügyminisztérium 181.321/1948 sz. rendeletével 1948. június 1-jétől Szabadegyháza lett. 2018. augusztus 10-én adták át a 62-es főút Szabadegyháza-Ipartelepet elkerülő szakaszát. Területéhez tartozik Vastaghalompuszta, Középpuszta és a jelenleg lakatlan külterületnek számító, a település központjától mintegy 4 kilométerre fekvő Barátlakáspuszta.
Településrészei
[szerkesztés]Szabadegyháza területéhez tartoznak a következő településrészek:
- Barátlakáspuszta egy lakatlan település Szabadegyháza centrumától 4,5 kilométerre, délkeleti irányban. 2011-es adatok szerint Barátlakáspuszta lakónépessége 0 fő, a lakások száma 1.[7]
- Felsőpuszta: Szabadegyháza centrumától 2,5 kilométerre fekszik, északnyugati irányban. 2011-es adatok szerint lakónépessége 1 fő, a lakások száma 1.[7] Felsőpusztán egy régi temető található.[8]
- Hippolytpuszta (vagy Hippolitpuszta) Szabadegyházától 6 kilométerre fekszik, a 6212-es út mellett. Hippolytpusztát 1 lakás alkotja, lakónépessége pedig 2 fő.[9] Hippolytpusztán egy magtár található.[8]
- Istvántanya Szabadegyháza centrumától 1,9 kilométerre fekszik. 2011-es adatok szerint Istvántanya lakónépessége 5 fő, a lakások száma 2.[10]
- Kajdytanya Szabadegyháza centrumától 4 kilométerre fekszik, keleti irányban. 2011-es adatok szerint Kajdytanya lakónépessége 4 fő, a lakások száma 1.[10]
- Kisbarátpuszta egy lakatlan település. Szabadegyháza centrumától 5 kilométerre fekszik, dél-délkeleti irányban. 2011-es adatok szerint Kisbarátpuszta lakónépessége 0 fő, a lakások száma 1.[10]
- Középpuszta Szabadegyháza centrumától 2 kilométerre fekszik, északnyugati irányban. 2011-es adatok szerint Középpuszta lakónépessége 4 fő, a lakások száma 1.[10] A Her-csi-hús Kft. és a Fáma Farm Kft. európai uniós támogatással brojlercsirkéket előállító baromfitelepet hozott létre Középpusztán.[11]
- Vastaghalompuszta Szabadegyháza centrumától 3 kilométerre fekszik, keleti irányban. 2011-es adatok szerint Vastaghalompuszta lakónépessége 15 fő, a lakások száma 5.[12] Itt áll a Falthum-kúria[13]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]Polgármester | Megjegyzés | ||
---|---|---|---|
1990–1994 | Schmitsek József | független[14] | |
1994–1998 | független[15] | ||
1998–2002 | független[16] | ||
2002–2006 | MSZP[17] | ||
2006–2010 | MSZP[18] | ||
2010–2014 | független[19] | ||
2014–2016 | Egriné Ambrus Andrea | független[20] | a képviselő-testület feloszlatta magát |
2016–2019 | független[21] | Időközi választás 2016. július 17. | |
2019–2023 | független[22] | a képviselő-testület feloszlatta magát[23] | |
2023–2024 | Csanádi Zoltán | független[24] | Időközi választás 2023. február 19. |
2024– | független[1] |
A településen 2016. július 17-én azért kellett időközi választást tartani, mert ugyanazon év március 25-én a helyi képviselő-testület föloszlatta önmagát.[25]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 2142 | 2115 | 2085 | 1928 | 1956 | 1987 | 2002 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,9%-a magyarnak, 0,9% cigánynak mondta magát (20,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35%, református 6%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 22,8% (34,6% nem nyilatkozott).[26]
2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% németnek, 0,3% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% örménynek és bolgárnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,7% volt római katolikus, 5,8% református, 0,2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2% egyéb keresztény, 3,2% egyéb katolikus, 23,4% felekezeten kívüli (41,3% nem válaszolt).[27]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szabadegyháza Község Arborétuma
- Itt működik Európa legjelentősebb kukoricafeldolgozó vállalata, a Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. A szabadegyházi gyárat melasz alapon működő alkoholüzemként alapították 1912-ben, majd később, a kukorica feldolgozó vonal elindítását követően az izocukorgyártás is elkezdődött 1981-ben. A privatizációt követően az állami tulajdonú Szabadegyházi Szeszipari Vállalat értékesítésével jött létre a Hungrana Kft., ahol naponta 3500 tonna magyar kukoricát dolgoznak fel.[28] Az üzem az izocukor mellett bioetanolt is készít, illetve ezen kívül biomassza elégetésével villamosenergiát termel.[29]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Szabadegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 24.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Szabadegyháza, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ A Kormány 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelete (magyar nyelven) (PDF). magyarkozlony.hu. Magyar Közlöny, 2012. augusztus 13. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
- ↑ a b A Magyar Köztársaság Helységnévkönyvtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
- ↑ a b Szabadegyháza község képviselő testületének 7/2005.(IX.15.) számú rendelete a helyi építési szabályzatról (magyar nyelven) (pdf). szabadegyhaza.hu, 2005. január. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
- ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévkönyvtára, 2011 (magyar nyelven) (php). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. június 30.)
- ↑ a b c d A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
- ↑ Korszerű baromfitelep létesült uniós támogatással (magyar nyelven) (html). Trade magazin, 2011. június 22. [2011. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
- ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 6.)
- ↑ Kastély- és kúriatulajdonos családok Fejér megyében (magyar nyelven) (pdf). Magyar kastélylexikon. (Hozzáférés: 2012. július 6.)
- ↑ Szabadegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szabadegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Szabadegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Szabadegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Szabadegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
- ↑ Szabadegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Szabadegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Szabadegyháza települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. július 17. (Hozzáférés: 2020. június 22.)
- ↑ Szabadegyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
- ↑ Hantoson és Szabadegyházán is időközi választást tartanak. 24.hu (2023. február 19.)
- ↑ Szabadegyháza települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2023. február 19. (Hozzáférés: 2023. február 20.)
- ↑ Tribolt Lajos: Feloszlatta magát a település önkormányzata (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2016. március 25. [2016. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 27.)
- ↑ Szabadegyháza Helységnévtár
- ↑ Szabadegyháza Helységnévtár
- ↑ A Hungrana (magyar nyelven) (html). Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft.. [2017. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 6.)
- ↑ Brückner Gergely - Nagyhatalom vagyunk megújuló energiában, csak épp nem Magyarországon használjuk fel (Telex.hu, 2022.12.20.)
Források
[szerkesztés]- Szabadegyháza Önkormányzata [1]
- Szabadegyháza [2]
- [3] Archiválva 2018. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
Testvértelepülései
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]Seregélyes, Szőlőhegy | Zichyújfalu | Pusztaszabolcs |
Sárosd | Sárosd, Hantos | Perkáta |