Ivánfalva
| Ivánfalva (Vanča vas) | |
 | |
| A Mária-kápolna | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Csendlak |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Jožef Poredoš |
| Irányítószám | 9251 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 486 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 196 m |
| Terület | 2,0 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 40′ 06″, k. h. 16° 05′ 40″46.668333°N 16.094444°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 06″, k. h. 16° 05′ 40″46.668333°N 16.094444°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ivánfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ivánfalva (korábban Vancsavecz, szlovénül: Vanča vas, vendül Vanča ves, németül: Sankt Johann) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Csendlakhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Muraszombattól 6 km-re északnyugatra a Lendvába igyekvő Dobel-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1365-ben "Iwanchawcz" néven említik először. Az 1364 karácsonyán jóvá hagyott egyezség szerint Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Iwanchafalua in districtu Beelmura" alakban szerepel. A település a későbbi századokon át is a család birtokában maradt.[2] A felsőlendvai uradalom belmurai kerületéhez tartozott. 1687-ben a Széchy család fiági kihalása után Kéry Ferenc és felesége Széchy Julianna grófnő a birtokot a Szapáry családnak adta el.
Vályi András szerint „VANCSAVJECZ. Vanecsa. Tót falu Vas Várm. földes Urai Gr. Szapáry, és több Uraságok, fekszik Tiszinához nem meszsze, mellynek filiája; földgye néhol sovány.”[3] Fényes Elek szerint „Vancsevecs, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban: 75 kath., 30 evang. lak.”[4] Vas vármegye monográfiája szerint „Ivánfalva, 48 házzal és 282 vend lakossal. Vallásuk r. kath. Postája Ferenczfalva, távírója Muraszombat.”[5]
1910-ben 286, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 509 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]Neogótikus Mária-kápolnáját 1898-ban építették.
Híres emberek
[szerkesztés]- Stevanecz Antal (1861-1921) szlovén író
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
