Tarcavajkóc
Tarcavajkóc (Vajkovce) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Kassa-környéki | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1630 | ||
Polgármester | Róbert Čorba | ||
Irányítószám | 044 43 | ||
Körzethívószám | 055 | ||
Forgalmi rendszám | KS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 941 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 162 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 209 m | ||
Terület | 3,89 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 47′ 00″, k. h. 21° 19′ 15″48.783333°N 21.320833°EKoordináták: é. sz. 48° 47′ 00″, k. h. 21° 19′ 15″48.783333°N 21.320833°E | |||
Tarcavajkóc weboldala | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Tarcavajkóc (szlovákul: Vajkovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Kassától 12 km-re északkeletre, a Tarca-folyó bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1270-ben „terra Zokola” néven említik először, amikor V. István király több faluval együtt Reynold magiszternek adja. 1309-ben a Rozgonyiak birtoka, majd 1489-től a Csákyak zálogbirtoka. Vajkóc néven 1473-ban említik először. 1488-ban „Waykolcz” alakban szerepel.[2] 1598-ban 28 ház állt a településen. 1630-ban másfél portája adózott. A 18. századtól főbb birtokosai a Szinyei, Soós, Szatmáry családok voltak. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1715-ben 4, 1720-ban 7 háztartása volt. 1746-ban vegyes szlovák-magyar falu, többségben református vallású lakosokkal. 1772-ben 26 család élt a faluban, közülük 18 birtokos család.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VAJKÓCZ. Tót falu Abaúj Várm. földes Urai Sós, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Felső Ólcsvához nem meszsze, és annak filiája; határja termékeny, legelője szoros, piatza Kassán.”[3]
1828-ban 49 házában 322 lakos élt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vajkócz, (Walkowcze), Abauj v. tót falu, a Tarcza mellett, Sáros vmegye szélén: 68 kath., 69 evang., 205 ref., 7 zsidó lak. Ref. szentegyház. F. u. Garniga ezredes, Kelcz, Okruczay. Ut. p. Kassa.”[4]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Az innen északra, a vármegye határáig menő s Budamérnél az eperjesi országuttal csatlakozó községi út mentén sűrü egymásutánban, 2-3 kilométernyi közökben négy helységet érünk. Ezek: Benyék, Vajkócz, Haraszti, Királynépe. Vajkóczon (a Tárcza balpartján) 71 ház, 404 tót és magyar lakos [...]. Postája mind a négynek Rozgony; táviróállomásuk Kassa.”[5]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 391-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 540 lakosából 496 szlovák és 37 cigány volt.
2011-ben 630 lakosából 548 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Református temploma a 18. század végén épült, tornyát 1901-ben építették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 30.)