Ugrás a tartalomhoz

Felsővargony

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vagrinec szócikkből átirányítva)
Felsővargony (Vagrinec)
A község látképe
A község látképe
Felsővargony zászlaja
Felsővargony zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1548
PolgármesterPeter Klim
Irányítószám090 03 (pošta Ladomirová)
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség116 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság269 m
Terület5,52 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 18′ 50″, k. h. 21° 37′ 35″49.313889°N 21.626389°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 50″, k. h. 21° 37′ 35″49.313889°N 21.626389°E
Felsővargony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsővargony témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsővargony (1899-ig Vagrinyecz, szlovákul: Vagrinec, ukránul: Vahrinec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Felsővízköztől 7 km-re keletre, a Ladomér-patak alatt fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést 1548-ban „Wagrinecz” néven említik először. A makovicai uradalom része volt, 1618-ban 5 és fél portával rendelkezett. A 18. században a báni uradalomhoz tartozott. 1720-ban 3 háztartás adózott a faluban. 1787-ben 16 házában 116 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VAGRINECZ. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Szirmay Uraság; határja ollyan, mint Semetkóczé.[2]

1828-ban 25 háza és 207 lakosa volt. A 19. században a Szirmay család birtoka.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vagrinecz, Sáros v. orosz falu, a makoviczi urad., Duplin fil., 9 rom., 290 g. kath., 6 zsidó lak. Ut. p. Bártfa.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

A II. világháborúban a falu súlyosan megrongálódott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 199, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 134 lakosából 104 szlovák és 30 ruszin volt.

2011-ben 130 lakosából 67 szlovák és 58 ruszin.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus temploma 1858-ban épült neoklasszicista stílusban.
  • Fa haranglába a 19. század végén készült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]