Ugrás a tartalomhoz

Mészégető

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vápenik szócikkből átirányítva)
Mészégető (Vápeník)
A község látképe
A község látképe
Mészégető zászlaja
Mészégető zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1600
PolgármesterJaroslav Krajkovič
Irányítószám090 02
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség40 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség11 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság402 m
Terület3,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 23′ 30″, k. h. 21° 32′ 30″49.391667°N 21.541667°EKoordináták: é. sz. 49° 23′ 30″, k. h. 21° 32′ 30″49.391667°N 21.541667°E
Mészégető weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mészégető témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mészégető (1899-ig Vapenik, szlovákul: Vápeník, ukránul: Vapenik) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Felsővízköztől 13 km-re északra, az Alacsony-Beszkidek északi részén, a lengyel határ mellett 448 m magasan fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu 1573 és 1598 között a vlach jog alapján ruszinok betelepítésével keletkezett. 1600-ban említik először „Vapene Uiszeswidnicze” néven. 1618-ban már két településből, Alsó- és Felső-Wapennikből állt. A két település 1697 előtt olvadt össze. 1713-1714-ben csaknem teljesen elnéptelenedett. 1787-ben 26 házában 159 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VAPENIK. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Áspermont Uraság, lakosai többen ó hitüek, fekszik Zboróhoz 1 1/2 órányira; határja sovány, fája elég van.[2]

1828-ban 26 ház és 208 lakos élt a településen. Lakói mezőgazdasággal, bognár és asztalosmesterséggel, állattartással foglalkoztak. A 19. század közepétől sokan kivándoroltak a faluból.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vapenik, Sáros v. orosz falu, a makoviczi urad., Duplin fil., 11 romai, 195 g. kath., 13 zsidó lak. G. kath. paroch. templom. Ut. p. Orlich.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 147, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 52 lakosából 24 ruszin és 23 szlovák volt.

2011-ben 41 lakosából 23 szlovák és 15 ruszin.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Ortodox temploma 1888-ban épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]