Murafüzes
| Murafüzes (Tropovci) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Csendlak |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Franc Horvat |
| Irányítószám | 9251 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 476 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 194 m |
| Terület | 2,64 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 38′ 53″, k. h. 16° 05′ 51″46.648056°N 16.097500°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 53″, k. h. 16° 05′ 51″46.648056°N 16.097500°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Murafüzes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Murafüzes (korábban Tropócz, szlovénül: Tropovci, vendül Tropouvci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Csendlakhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Muraszombattól 8 km-re délnyugatra a Mura bal partján a Mokos-patak mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]Az 1364 karácsonyán kelt királyi oklevéllel jóvá hagyott egyezség szerint Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu talán "Tropolch in districtu Beelmura" alakban szerepel. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak.[2] A felsőlendvai uradalom belmurai kerületéhez tartozott.
1687, a Széchy család fiági kihalása után a Batthyány családé lett.
1837-ben 158 lakosából 144 katolikus, 14 evangélikus volt. Ekkor a tótsági járás részét képezte. A 19. század második felében nevét Tropóczról Füzesre, majd Murafüzesre módosították. Nevében a tropovlje vend szó füzest jelent.
Vályi András szerint " TROPÓCZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Tiszinához közel, ’s annak filiája; határja síkos, földgye termékeny, réttye jó, legelője, és fája elég van."[3]
Fényes Elek szerint " Tropóc, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban: 148 kath., 10 evang. lak."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint " Mura-Füzes. Házszám 47, lélekszám 279. Lakosai vendek és r. kath. vallásúak. Postája Ferenczfalva, távírója Mura-Szombat."[5]
1910-ben 310, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 488 lakosa volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- A település szülötte Simon Špilak (1986) kerékpárversenyző[6]
- Itt született Szerecz Imre Alajos (1890 - 1972) premontrei rendi szerzetes, tanár, író.[7]
További információk
[szerkesztés]- Csendlak hivatalos oldala
- Murafüzes Szlovénia térképén Archiválva 2017. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Szlovénia kulturális emlékei
- III. A' TÓTSÁGI JÁRÁS.
- Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 376. o. ISBN 963-9257-09-5
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
- ↑ http://www.cyclingarchives.com/coureurfiche.php?coureurid=13510
- ↑ http://lexikon.katolikus.hu/S/Szerecz.html
