Trnovo (Mrkonjić Grad)
| Trnovo | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Mrkonjić Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 28 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 1,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 22,37 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 20′ 08″, k. h. 17° 01′ 02″44.335600°N 17.017200°EKoordináták: é. sz. 44° 20′ 08″, k. h. 17° 01′ 02″44.335600°N 17.017200°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Trnovo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Trnovo (szerbül: Трново) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 49, közúton 90 km-re, községközpontjától légvonalban 10, közúton 40 km-re délnyugatra, a Dinári-hegységben, azon belül pedig a Lisina-hegységben, 999 méteres magasságban található. A Trnovo részét képező falucskák észak-déli irányban sorakoznak el, a Sokočnica-folyó folyását követve, amely a Crni vrh alatt 1141 méteres magasságban ered. A folyó egyben a falu határát is képezi.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 188 | 28 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 189 | 28 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint Trnovo területe már az őskortól fogva lakott volt. A „Gradina” és „Vuletina gradina” lelőhelyeken két, a késő bronzkorra és a vaskorra keltezhető erődítmény maradványeit találták meg. A település területének sűrű középkori lakottságára utal az itt fennmaradt, nem kevesebb, mint öt, késő középkori temető maradványa, számos, a korszakra jellemző stećak sírkővel, melyek a 12. századtól terjedtek el a Nyugat-Balkán területén és az itt lakó eretneknek tartott bogumil lakosságra voltak jellemzők. Ez a lakosság az oszmán hódítás során nagyrészt beolvadt a hódítókba és muszlimmá vált.[4]
A község 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a községben 128 házat és 1603 ortodox szerb lakost számláltak. A község Sokolina és Trnovo településeket foglalta magában.[5] 1910-ben a községben 160 házat, 1061 ortodox szerb és 57 muszlim lakost számláltak. Ekkor Čeraja, Jusići, Miletići és Sregjani falvak tartoztak ide.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. 1921-ben 165 házat és 1052 lakost számláltak itt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek.
Trnovo 1963-ig Baraći községhez tartozott, amelynek területét felosztották Mrkonjić Grad és Šipovo községek között. A második világháború után a lakosság Mrkonjić Gradba és Šipovóba, valamint a vajdasági Csúrog elhagyott házaiba költözött, melynek magyar és német lakosságát a háború végén a partizánok kiírtották.
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 189-en éltek. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. Lakossága a horvát hadsereg közeledtére elmenekült. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Mrkonjić Grad községhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Gradina – őskori erődítmény maradványai. A romok egy kúp alakú hegy tetején találhatók, melyet a déli és keleti oldalon a meredek hegyoldal védett. A hegytető platónán 35 méteres hosszúságban habarcs nélkül rakott fal található. A legkönnyebben elérhető nyugati oldalon egy mintegy 10 méteres átmérőjű tumulus, míg lejjebb egy megerősített földsánc védte. 1967-ben L. Bojanovski vezetésével a helyszínen kisebb, szondázó ásatást végeztek, melynek aorán a kutúrrétegben a késő bronzkorra és a vaskorra utaló leletek kerültek elő.[4]
- Kučišta – középkori temető maradványai 2 db késő középkori stećak sírkővel, a többi megsemmisült.[4]
- Mramor - középkori temető maradványai 1 db magányos késő középkori stećak sírkővel, a többi megsemmisült.[4]
- Spasovina - középkori temető maradványai 1 db magányos késő középkori stećak sírkővel, a többi megsemmisült.[4]
- Trnovo – őskori tumulus és középkori temető maradványai. A tumusulon, melynek korát a késő bronzkorra vagy a vaskorra teszik, 6 db késő középkori stećak sírkő található.[4]
- Trstovina - középkori temető maradványai 80 db késő középkori stećak sírkővel.[4]
- Vuletina gradina – őskori erődítmény maradványai. Az egykori erőd nyomai mára elmosódtak, kultúrréteg nem található. Alatta a hegy lejtőin és a hegy lábánál néhány őskori kerámiatöredék került elő. Az erőd korát a késő bronzkorra és a vaskorra teszik.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Mrkonjić Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ a b c d e f g h Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. június 27.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 308. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 139. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Трново (Мркоњић_Град) című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
