Podrašnica
| Podrašnica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Mrkonjić Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 752 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 21,1 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 35,7 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 24′ 19″, k. h. 16° 58′ 49″Koordináták: é. sz. 44° 24′ 19″, k. h. 16° 58′ 49″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Podrašnica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Podrašnica (szerbül: Подрашница) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben.
Fekvése[szerkesztés]
Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 45, közúton 65 km-re délre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 11 km-re nyugatra, a Dinári-hegységben, a Podbrdo – Glamoč út mentén, 783 méteres magasságban található. A főút két nagyobb részre osztja ezt a falut: Mračaj és Podselo településrészekre. A falut övező legmagasabb hegy a Dimitor (1483 m), ezt követi a Lisina (935 m) és a Čenić Kosa (566 m). A felszínének nagy részét a Podraško polje mezeje teszi ki. A legnagyobb folyók a Zelenkovac és a Čenića vrelo. A falu közvetlen közelében található a Zelenkovac nevű etnofalu, kirándulóhely és a Dvostruki točvi forrás.
Népessége[szerkesztés]
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1086 | 751 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 1 |
| Jugoszláv | 5 | 0 |
| Egyéb | 4 | 0 |
| Összesen | 1096 | 752 |
Története[szerkesztés]
Az itt talált régészeti leletek (római pénzek) alapján területén már az ókorban kereskedelmi forgalom folyt, a máig fennmaradt késő középkori sírkövek pedig a település középkori életéről tanúskodnak.[4] Ezek a sírkövek a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok díszesen faragott középkori sírkövei voltak. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén.
Ennek a falunak nincs jelentős írásos múltja. A török kori podrašnicai csatát mindössze Petr Kočić egyik, helyi népi elbeszéléseken alapuló novellája, a „Zmijanje” említi. A falu 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek.
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 1096-an éltek. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. Lakossága a horvát hadsereg közeledtére elmenekült. 1995. október 9-én a falu bejáratánál esett el Andrija Matijaš Pauk horvát vezérőrnagy, aki a Déli Mozdulat hadművelet során vesztette életét a szerb erőkkel vívott harcban. Emlékére a horvát hadsereg 4. gárdadandárja a Pauci nevet kapta, és a knini laktanyájuk is ugyanezt a nevet viseli.[5] A települést a horvát erők elpusztították.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Mrkonjić Grad községhez került. Ezen a területen valamivel fejlettebb az erdőgazdálkodás, míg a mezőgazdaság és az állattenyésztés kevéssé jelentős.
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Legszentebb Istenanya Mennybevétele tiszteletére szentelt ortodox temploma. Podrašnica első temploma 1901-ben épült, a jelenlegi templomot pedig 1968-ban építették és szentelték fel. 2016-ban a templom kapujában emlékkutat építettek a faluból származó, az első világháborúban elesett thesszaloniki önkéntesek számára.[6]
- Gradište – Malo Mramorje késő középkori temető 20 db fennmaradt stećak sírkővel, a többi megsemmisült[4]
- Mramorje - késő középkori temető a pravoszláv temető mellett, 150 db fennmaradt stećak sírkővel, melyek kereszt díszítéssel vannak ellátva[4]
- Podgradina – 6 db római bronzpénz lelőhelye a 3. és 4. századból[4]
- A faluban egy másik lelőhelyen Pulkheria keletrómai császárné 5. századi aranypénze is előkerült[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ a b c d e Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. június 29.)
- ↑ Kad krenemo, gorjet će nebo i zemlja“…9. listopada 1995. – Sjećanje na heroja Domovinskog rata Andriju Matijaša Pauka. braniteljski-portal.hr . (Hozzáférés: 2024. június 28.)
- ↑ Podrašnica- slava hrama Pokrova presvete Bogorodice. lat.rtrs.tv . (Hozzáférés: 2024. június 29.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Podrašnica című szerbhorvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
