Donji Baraći
| Donji Baraći | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Mrkonjić Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 295 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 22,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 13,14 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 19′ 20″, k. h. 16° 56′ 17″Koordináták: é. sz. 44° 19′ 20″, k. h. 16° 56′ 17″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Donji Baraći (szerbül: Доњи Бараћи) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben.
Fekvése[szerkesztés]
Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 55, közúton 79 km-re, községközpontjától légvonalban 15, közúton 25 km-re délnyugatra, a Dinári-hegységben, a Mrkonjić Gradról Glamočra menő főút mentén található.
Népessége[szerkesztés]
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 518 | 294 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 5 | 1 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 524 | 295 |
Története[szerkesztés]
Az akkor még önállóan létező Barač község 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a községben 122 házat és 979 ortodox szerb lakost számláltak. A község Bogojević, Carevac, Grabež és Jakovljevići településeket foglalta magában.[4] 1910-ben a községben 281 házat, 1768 ortodox szerb és 1 katolikus lakost számláltak. Ekkor Berići, Bogojevići, Carevac, Jakovljevići, Podgoje és Potkraj falvak tartoztak ide.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. 1921-ben 261 házat és 1636 lakost számláltak itt.[6]Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek.
1963-ig Baraći önálló község volt, amelyet ekkor megszüntettek és Mrkonjić Grad községhez csatoltak. Baraći község 12 lakott helyből állt: Gerzovo, Gornja Pecka, Gornja Podgorja, Gornji Baraći, Donja Pecka, Donja Podgorja, Donji Baraći, Jasenovi Potoci, Medna, Mlinište, Trnovo és Ubovića Brdo. Ennek a községnek az 1961-es népszámlálás szerint 11 104 lakosa volt, ebből 11 048 (99,49%) szerb.
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 524-en éltek. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. Lakossága a horvát hadsereg közeledtére elmenekült. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Mrkonjić Grad községhez került.
Nevezetességei[szerkesztés]
Donji és Gornji Baraći között található Barač község Péter és Pál Szent Apostolok tiszteletére felszentelt ortodox temploma, mely egyhajós, keletelt épület, és amelynek harangtornya a nyugati homlokzat felett áll. A múlt század hatvanas éveiben újították fel először. Ezekben az években burkolták a hozzá vezető utat és díszítették a homlokzatát. Tőle keletre fekszik az ortodox temető. Minden év július 12-én liturgiát, ill. a Péter-Pál búcsut tartanak, amikor a környező városokból, falvakból összejönnek az innek elszármazott barátok, rokonok.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 66. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 306. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 139. o.
További információk[szerkesztés]
