Podorugla
| Podorugla | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Mrkonjić Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1001 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 127,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,88 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 24′ 08″, k. h. 17° 06′ 10″44.402200°N 17.102800°EKoordináták: é. sz. 44° 24′ 08″, k. h. 17° 06′ 10″44.402200°N 17.102800°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Podorugla (szerbül: Подоругла) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 43, közúton 61 km-re délre, községközpontjától légvonalban 2 km-re, közúton 4 km-re délkeletre, a Dinári-hegységben, Mrkonjić Grad és Oćune között, az Oruglo nevű hegy alatt, 708 méteres tengerszint feletti magasságban található. Áthalad rajta a Jajcáról Bihácsra menő főút.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 813 | 991 |
| Bosnyák | 17 | 3 |
| Horvát | 16 | 5 |
| Jugoszláv | 3 | 1 |
| Egyéb | 0 | 1 |
| Összesen | 849 | 1001 |
Története
[szerkesztés]Ez a terület egykor a középkori zemljaniki plébániához tartozott, amelyet II. Prijezda bosnyák bán 1287-ből származó oklevele említ. A térség a Jajcától északra fekvő Orbász völgye várainak elesésével 1527-1528-ban került oszmán uralom alá. Az oszmán uralom első éveiben a Zmijanje náhije magába foglalta a Vrbas és a Szana folyók közötti teljes területet, valamint délen a Mrkonjić Grad feletti Kozare, Dimitor és Lisina hegyeket. Kicsit később a Trijebovoi náhije, mely Mrkonjić Grad környékén feküdt, levált róla. Egyes adatok szerint a 16. század közepétől származó összeírásokban szereplő lakosok ortodoxok voltak.[4]
A falu 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek.
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 849-en éltek. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. Lakossága a horvát hadsereg közeledtére elmenekült. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Mrkonjić Grad községhez került.
Gazdaság
[szerkesztés]2008. március 19-én nyílt meg a faluban a „Kruna” ásványvízüzem. A víz az Orlov Kamen forrásból származik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Mrkonjić Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ Zmijanje i zmijanci. poreklo.rs . (Hozzáférés: 2024. június 30.)
További információk
[szerkesztés]
