Okandžije
| Okandžije | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Mrkonjić Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 221 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 5,8 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,28 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 21′ 33″, k. h. 16° 53′ 07″44.359200°N 16.885300°EKoordináták: é. sz. 44° 21′ 33″, k. h. 16° 53′ 07″44.359200°N 16.885300°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Okandžije (szerbül: Оканџије) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 53, közúton 81 km-re, községközpontjától légvonalban 17, közúton 27 km-re délnyugatra, a Dinári-hegységben, a Szana völgye és a Szana jobb oldali mellékvize, a Medljanska-patak közötti magaslaton, 491 méteres magasságban fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 143 | 219 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 1 |
| Összesen | 143 | 221 |
Története
[szerkesztés]A falu 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során 57 házat és 369 ortodox szerb lakost számláltak.[4] 1910-ben a településen 81 házat, 516 ortodox szerb és 2 katolikus lakost számláltak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek.
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 143-an éltek. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Mrkonjić Grad községhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]
- A Szana-folyó szurdokában, egy meredek sziklán, Vrbljan és Gornji Ribnik között található Prizren középkori várának még feltáratlan romja. A helyszín kivételes adottságokkal rendelkező természeti környezetben található, néhány száz méterrel a folyó felett.
- Okandžijei vízesések
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Mrkonjić Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 308. o.
További információk
[szerkesztés]
