Gornji Graci
| Gornji Graci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Mrkonjić Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 599 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 26,8 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 22,33 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 26′ 06″, k. h. 16° 56′ 38″44.435000°N 16.943900°EKoordináták: é. sz. 44° 26′ 06″, k. h. 16° 56′ 38″44.435000°N 16.943900°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornji Graci (szerbül: Горњи Граци) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 44, közúton 61 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re nyugatra, a Dinári-hegységben, a Dimitor és Javorovača hegységek között található, 794 méteres magasságban, a Gradačka rijeka felső folyása mentén. A falu vízben gazdag, számos forrása van, amelyek közül a leghíresebbek: Pijetlovac, Bijeli potok, Kraljevo vrelo, Šetkon potok, Štrpčevo vrelo és mások.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 920 | 598 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 5 | 0 |
| Összesen | 926 | 599 |
Története
[szerkesztés]A régen még egységes Graci település eredeti neve Gradci volt, mely nevet valószínűleg az itt található várakról (gradec = váracska, többesszáma: gradci ) kapta. Gornje Grace bejáratánál ugyanis két ősi várrom található: a Velika és a Mala Gradina. A Mala Gradina egy piramis alakú magaslaton, az egykori római út felett található. Az ősi erődítmények korát a késő bronzkorra és a vaskorra teszik. Egy középkori vár romjait találjuk a Treškovac-patak feletti magaslaton is, melyet Polomnak neveznek.[4] A falu középkori népességének egyértelmű bizonyítéka A Donji Graci és a Podgradina területén található két középkori temető számos középkori sírkővel. Ezek a sírkövek a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok díszesen faragott középkori sírkövei voltak. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén.
A falu 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek.
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 926-an éltek. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. Lakossága a horvát hadsereg közeledtére elmenekült. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Mrkonjić Grad községhez került. Régebben, míg a férjük külföldön dolgozott, évtizedekig a nők végeztek férfimunkát a földeken, ők voltak a család gerince. Napjainkban egyre nagyobb lendületet kap az a modern trend, hogy egész családok hagyják el a települést. A fiatalok elmennek, az öregek meghalnak.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu központjánban álló, Szent Száva tiszteletére szentelt ortodox temploma egyhajós, keletelt épület, sokszögzáródású szentéllyel. Hagymakupolás harangtorny a nyugati homlokzat felett áll.
- Donji Graci - késő középkori temető maradványai 6 db fennmaradt stećak sírkővel.[4]
- Gradina – őskori erődítmény maradványai. Az erőd két részből állt, a Velika és a Mala Gradinából, melyek a falu felett emelkedő domináns hegy tetején álltak. Korukat a késő bronzkorra és a vaskorra teszik.[4]
- Podgradina - késő középkori temető maradványai 30 db fennmaradt stećak sírkővel.[4]
- Polom – késő középkori vár romjai a Treškovac-patak feletti meredek oldalú hegytetőn.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Mrkonjić Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ a b c d e Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. június 30.)
- ↑ Selo poznato po bogatoj dijaspori: Odavde ljudi odlaze, ali se često i vrate. n1info.ba . (Hozzáférés: 2024. június 30.)
További információk
[szerkesztés]
