Ugrás a tartalomhoz

Surjan

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Surjan
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községMrkonjić Grad
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség207 fő (2013)[1]
Népsűrűség6,6 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület31,41 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 31′ 55″, k. h. 17° 07′ 41″44.531900°N 17.128100°EKoordináták: é. sz. 44° 31′ 55″, k. h. 17° 07′ 41″44.531900°N 17.128100°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Surjan témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Surjan (szerbül: Сурјан) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 27, közúton 37 km-re délre, községközpontjától légvonalban 13 km-re, közúton 17 km-re északra, a Dinári-hegységben, a Manjača-hegység lejtőin, 568 méter magasságban található.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 522 207
Bosnyák 0 0
Horvát 1 0
Jugoszláv 0 0
Egyéb 1 0
Összesen 524 207

Története

[szerkesztés]

A település középkori népességéről az itt levő három középkori temető és a máig fennmaradt késő középkori sírkövek tanúskodnak.[4] Ezek a sírkövek a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok díszesen faragott középkori sírkövei voltak. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén. A Banja Luka és Mrkonjić Grad közötti hegyvidék a középkori zemljaniki plébániához tartozott. Ez Zmijanjének nevezett vidék a Jajcától északra fekvő Orbász völgye várainak elesésével 1527-1528-ban került oszmán uralom alá. Az itt élő lakosságot vlachnak nevezték, mely abban a korban az állattenyésztő szerbek hagyományos elnevezése volt. Az oszmán uralom első éveiben a Zmijanje náhije magába foglalta az Orbász (Vrbas) és a Szana folyók közötti teljes területet, valamint délen a Mrkonjić Grad feletti Kozare, Dimitor és Lisina hegyeket. Kicsit később a Trijebovói náhije, mely Mrkonjić Grad környékén feküdt, levált róla.[5]

Surjan a török uralom idején karaván útiállomás volt. Ezeken a „han”nak nevezett útiállomásokon az oszmán korban fogadók voltak, amelyek az utazók és fogataik szállásául szolgáltak. Külön épületek voltak, ahol istálló volt a lovak számára, valamint egy szoba az utazók számára és egy szoba a napi ima számára. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Bočac község része volt.[6] 1910-ben Surjan-Bočac község részeként 74 házat, 574 ortodox szerb és 40 katolikus lakost számláltak itt.[7] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Surjan-Bočac községben összesen 143 házat és 1016 lakost számláltak.[8] 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek.

A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 524-en éltek. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. A Déli Mozdulat hadművelet során lakossága a horvát hadsereg közeledtére elmenekült. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Mrkonjić Grad községhez került.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Otoka – középkori temető maradványai 10 db észak-déli tájolású stećak sírkővel.[4]
  • Surjan 1 - középkori temető maradványai 7 db észak-déli tájolású stećak sírkővel.[4]
  • Surjan 2 - középkori temető maradványai 16 db észak-déli tájolású stećak sírkővel.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
  3. a b Popis 2013 u BiH – Mrkonjić Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
  4. a b c d Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. július 6.)
  5. Zmijanje i zmijanci. poreklo.rs . (Hozzáférés: 2024. június 30.)
  6. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 69. o.
  7. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 306. o.
  8. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 140. o.

További információk

[szerkesztés]