Ugrás a tartalomhoz

Magaljdol

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magaljdol
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községMrkonjić Grad
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség99 fő (2013)[1]
Népsűrűség9,7 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület10,19 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 23′ 47″, k. h. 17° 10′ 40″44.396389°N 17.177778°EKoordináták: é. sz. 44° 23′ 47″, k. h. 17° 10′ 40″44.396389°N 17.177778°E
SablonWikidataSegítség

Magaljdol (szerbül: Магаљдол) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Mrkonjić Grad községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 43, közúton 60 km-re délre, községközpontjától légvonalban 6 km-re, közúton 10 km-re keletre, Jajcától légvonalban 10 km-re, közúton 23 km-re északnyugatra, a Dinári-hegységben, a Lučice, vagy Magaljski-patak partján található.

Népessége

[szerkesztés]
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 377 99
Bosnyák 0 0
Horvát 1 0
Jugoszláv 1 0
Egyéb 2 0
Összesen 381 99

Története

[szerkesztés]

Mrkonjić Grad község számos magaslata tanúskodik az illírek ezen a területen való tartózkodásáról és életéről. Ezek az erődök a bronzkor végén épültek, és az új korszak kezdetéig használatban voltak. A Magaljdol feletti Gradina nevű magaslaton is egy bronzkori illír erődítmény maradványai találhatók.[4]

A Banja Luka és Mrkonjić Grad közötti hegyvidék a középkori zemljaniki plébániához tartozott, amelyet II. Prijezda bosnyák bán 1287-ből származó oklevele említ. Zmijanje a Jajcától északra fekvő Orbász völgye várainak elesésével 1527-1528-ban került oszmán uralom alá. Az 1540-ig tartó első időszakban ezt a területet a Bródi kádilukhoz tartozó Vrhovina náhijéhez csatolták, majd az 1535-1540 közötti időszakban, amikor az oszmánok átkeltek a Száván, Zmijanje a Boszniai szandzsákba tartozó Kobaši kádilukhoz tartozott. A helyzet lecsendesedésével a Zmijanje náhije különvált. Először az 1541-es defterben említik a Kobaši kádiluk részeként. 1592-től a Banja Luka-i kádilukban volt. Az oszmán uralom első éveiben a Zmijanje náhije magába foglalta a Vrbas és a Szana folyók közötti teljes területet, valamint délen a Mrkonjić Grad feletti Kozare, Dimitor és Lisina hegyeket. Kicsit később a Trijebovoi náhije, mely Mrkonjić Grad környékén feküdt, levált róla. Egyes adatok szerint a 16. század közepétől származó összeírásokban szereplő lakosok ortodoxok voltak.[5]

A falu 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Bilajce község része volt.[6] 1910-ben a faluban 58 házat és 375 ortodox szerb lakost számláltak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett, majd nem sokkal ezután megkezdődött a szerb lakosság lázadása az új hatalommal szemben, melyet a szerbek elleni usztasa támadások követtek.

A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 381-en éltek. A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. Lakossága a horvát hadsereg közeledtére elmenekült. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Mrkonjić Grad községhez került.

Oktatás

[szerkesztés]

„Branko Ćopić” Általános Iskola

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20362
  3. a b Popis 2013 u BiH – Mrkonjić Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
  4. Историјско-археолошка налазишта Archiválva 2008. április 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, Приступљено 2013-04-11
  5. Zmijanje i zmijanci. poreklo.rs . (Hozzáférés: 2024. június 30.)
  6. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 69. o.
  7. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 306. o.

További információk

[szerkesztés]