Tiszakécske teljes közigazgatási területe a Tisza folyó jobb partján helyezkedik el. A szomszédos települések észak felől, az óramutató járása szerint haladva: északon Jászkarajenő, északkeleten Tiszajenő, keleten (a Tisza túlpartján) Nagyrév, délkeleten Tiszainoka és Tiszakürt, délen Tiszaug (utóbbi három ugyancsak a bal parton), délnyugaton Lakitelek, nyugaton Szentkirály, északnyugaton pedig Kocsér.
Kisebb jelentőségű, a várost a szomszédos településekkel összekapcsoló utak még a Jászkarajenőtől idáig húzódó 4615-ös út, illetve a nagyrévi kompátkelőig vezető 46 325-ös és a tiszainokai révhez vezető, de előtte még a városközpont keleti részén is végighúzódó 46 327-es számú mellékutak.
Vonattal a MÁV 145-ös számú Szolnok–Kecskemét-vasútvonalán érhető el, amelynek négy megállási pontja van a város közigazgatási területén. Szolnok felől haladva előbb Óbög megállóhely, majd Újbög vasútállomás – előbbi a városhoz tartozó Tiszabög település északi, utóbbi a déli szélén –, majd a városközpontban Tiszakécske vasútállomás, végül Kerekdomb városrészben Kerekdomb megállóhely. Az újbögi állomás és a kerekdombi megálló egyaránt a 4625-ös út közvetlen közelében található, az óbögi megálló közúti elérését egy önkormányzati út biztosítja, a nagyállomást pedig a 4601-es útból kiágazó, 46 326-os számú mellékút szolgálja ki.
A címer alakja álló pajzs, melyet hullámos ezüst színű pólya oszt két részre. A felső zöld mezőben kétlábon jobb felé ágaskodó villásfarkú arany oroszlán található, amely jobb mancsában vágásra emelt kézfejvédős görbe kardot, bal mancsában lefelé fordított hegyű nyílvesszőt tart. A kék pajzstalpon egymás fölött ellentétes irányban két ezüst hal úszik. (A címerben az oroszlán és a halak a régi kécskei pecsétek motívumai a történelmi örökséget idézik. A hullámos pólya a Tiszát jelképezi.)
Tiszakécske kiemelkedő turisztikai-, idegenforgalmi vonzástényezője a Tisza. A települést 22,5 km hosszan határolja a folyó. A partot galériaerdők szegélyezik, melyek a Közép-Tiszai Tájvédelmi körzet részei. Számos védett növény- és állatfaj talál itt menedéket magának.
A régészeti eredmények alapján Tiszakécske területén már közel másfélezer évvel ezelőtt lakott település nyomai találhatók. A település növekedése és faluvá szerveződése az ezt követő időszakban (a 11., 12., 13. század) indul meg. A tatárjárás idején a lakosság számbeli növekedése meggyorsult. A Vatikán irattárában őrzött egyházi tizedjegyzék tesz először említést a faluról Cechke írásmóddal, 1332-ben.
A lassú növekedésnek induló falu a török uralom alatt gyakorlatilag elpusztult. A 17. században a Rákóczi szabadságharc leverése után a nagyabonyi közbirtokosság kapta meg a területet. Ők Nógrád és Hont vármegyékből zömmel katolikus vallású családokat telepítettek a faluba. Az új telepesek lakóhelye a régi Kécske nagyobb kiterjedésű elhagyott része lett (Újkécske), ahol a földet „taksások” művelték.
A betelepítést követően a régi kécskeiek etnikai, vagyoni, vallási viszonyainak eltérő volta alapján a jövevényektől elkülönültek és elnevezték magukat ókécskeieknek. Valójában ezzel elkezdődött a falu lakosságának lakóhelyi (Ókécske és Újkécske), etnikai (szlovákok és magyarok), gazdasági (taksások és telkes jobbágyok), vallási (református és katolikus) elkülönülése. Így a régi egységes település kettészakadt, amit az 1867-es törvény közigazgatásilag is szentesített.
1887-ben készült el a település határán húzódó vasútvonal. Újkécske fejlődésének kedvezett, hogy a törvényhatósági kövesutak (Szolnok, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös) Újkécskén keresztül vezettek.
A századfordulótól kezdve töretlenül fejlődött a település a két világháborúig, ahol közel 500-an haltak meg. 1950-ben egyesült a két település Tiszakécske néven. 1956-ban a városközpontban egy magyar vadászrepülő a békésen tüntető tömeg közé lőtt, ami 17 ember életét követelte. 1986-ban a település városi rangot kapott. Ezután dinamikus fejlődés vette kezdetét, mely az 1990-es évek elejéig tartott. Annak köszönhetően a településen az általános iskolák mellett gimnázium és szakiskola is helyet kapott. Tiszakécske napjainkban is fejlődik.
2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főként cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,2%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,8%, református 10,7%, görögkatolikus 0,2%, evangélikus 0,1%, felekezeten kívüli 17,2% (25,7% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak, ukránnak, szerbnek és lengyelnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,2% volt római katolikus, 8,3% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 17% felekezeten kívüli (43,9% nem válaszolt).[15]
A Tiszához közel található fürdő 2001-től felújított, kibővített szolgáltatásokkal várja az idelátogató vendégeket. A nátrium-hidrogénkarbonátos hévíz, amely jelentős metakovasavat és fluoridot tartalmaz, 1344 m mélyről 52 °C-on feltörő gyógyvíz, számos panasz enyhítésére megfelelő. A gyógyvíz reumatikus, ízületi, mozgásszervi megbetegedésekre, műtétek utáni rehabilitációkra, nőgyógyászati problémák gyógyítására alkalmas. A fürdő télen is várja a vendégeket.
A termálvizet a medencékben naponta cserélik, amikor is egy patakba engedik, amely a Tiszába folyik bele.
A városhoz tartozó Kerekdombon (a központtól kb. 5 km-re délnyugatra) szintén található termálfürdő.
Népzenei hagyományokat őriz a Dűvő Citerazenekar (2015 előtt: Kék Nefelejcs Citerazenekar; anno 1996),[18] a Tubarózsa Citerazenekar (2009) és a Boróka Citerazenekar.
A népzene kedvelőinek lehetőségük nyílik a Tisza-Folk Alapítvány által rendezett népzenei táborba jelentkezni, amely 1 héten keresztül tart érdekes programokkal ének, zenetanulással várja a jelentkezőket.
A népzene mellett nagyon fontos szerepet játszik a hagyományok őrzésében a "Nagy-Tisza Néptánccsoport" (2009), akik színvonalas táncaikkal öregbítik városunk hírnevét szerte az országban és a környező országokban egyaránt.[forrás?]
Magyarország
é. sz. 46° 55′ 52″, k. h. 20° 05′ 42″46.931111°N 20.095000°EKoordináták: é. sz. 46° 55′ 52″, k. h. 20° 05′ 42″46.931111°N 20.095000°E
