Ugrás a tartalomhoz

Tatárföld

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tatársztán szócikkből átirányítva)
Tatárföld (Татарстан Республикасы)
Tatárföld címere
Tatárföld címere		 Tatárföld zászlaja
Tatárföld zászlaja
Mottó: Buldırabız!
Közigazgatás
Ország Oroszország
Szövetségi körzetVolgamenti szövetségi körzet
SzékhelyKazany
Köztársasági elnökRusztam Minnyihanov
Hivatalos nyelvorosz, tatár
Népesség
Teljes népesség4 003 016 fő (2024)
Népsűrűség55,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összterület68 ezer km²
IdőzónaUTC +3 (NYISZ: nincs)
Elhelyezkedése
Tatárföld (Oroszország)
Tatárföld
Tatárföld
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 33′, k. h. 50° 56′55.550000°N 50.933333°EKoordináták: é. sz. 55° 33′, k. h. 50° 56′55.550000°N 50.933333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Tatárföld témájú médiaállományokat.

A Tatár Köztársaság (vagy Tatárföld, Tatársztán, oroszul Республика Татарстан, tatárul Татарстан Республикасы) az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága. Fővárosa és egyben legnépesebb városa Kazany. A köztársaság nem-hivatalos mottója: Buldırabız! (magyarul Képesek vagyunk rá!).

Neve

[szerkesztés]

Egy másik elnevezése a Tatarstan Cömhüriäte / Татарстан Җөмһүрияте, a Cömhüriäte is egy török kifejezés, ami köztársaságot jelent, de ez az elnevezés nem hivatalos. A köztársaság hivatalos neve – romanizált alakban – Respublika Tatarstan. Régi orosz alakban még a Татария (Tatariya) szó használatos, amely a Szovjetunió fennállása alatt volt hivatalos.

Története

[szerkesztés]

A középkorban

[szerkesztés]
A Kisminaret Bolgar városában

A legelső ismert államalakulat a térségben a Volgai Bolgárország volt (660–1238). A volgai bolgárok jelentős kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek Eurázsiával, a Közel-Kelettel és a Baltikummal, így olyan népekkel léptek kapcsolatba, mint a kazárok, a kunok, vagy a Kijevi Rusz népe. Az iszlám vallás bagdadi hittérítők hatására hamar elterjed a nép körében Ibn Fadlán idejében (922 körül). A Volgai Bolgár uralom végül kénytelen volt behódolni Batu kán seregei előtt a 13. században. A lakosság az Arany Horda török–mongol, kipcsak nyelvű katonáival keveredve teremtette meg a ma ismert volgai tatár népességet. Az 1430-as években a terület a Kazáni Kánság alapjaként megint független lett, ekkor alapították a mai fővárost, Kazanyt, 170 km-re északra a romos régi fővárostól, Bolgártól. Az 1550-es években IV. Iván orosz cár seregei támadták meg Kazanyt, majd 1552-ben a város elesett. Néhány tatárt erőszakosan a keresztény hitre térítettek és elkezdtek pravoszláv templomokat építeni a fővárosban. 1593-ra az összes mecsetet lerombolták. Megtiltották újabb mecsetek építését, ez a tilalom a 18. századig fennállt, majd II. Katalin törölte el ezt. Az első mecset ezek után 1766–1770 között épült.

Modern időkben

[szerkesztés]

A 19. századra Tatárföld a dzsadidizmus központja lett, egy vallásilag toleráns muszlim terület. Ebben a békében újították fel kapcsolataikat az Orosz Birodalom több népével.

Az 1918–1920-as polgárháború alatt a tatárok megpróbálták kivívni a függetlenségüket (Volga-Urál Állam néven). Végül 1920. május 27-én kikiáltották a Tatár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot. Az ekkor megállapított határok nem foglalták magukba az összes volgai tatárt.

Tatárföld ma

[szerkesztés]

1992-ben Tatárföldön népszavazást tartottak és kikiáltották az Oroszországtól való függetlenségüket. A szavazók 62%-a szavazott így. 1994. február 15-én aláírták az Oroszországi Föderáció kormánya és a Tatár Köztársaság kormánya közötti nyilatkozatot a jogkörök csökkentéséről. Ez a nyilatkozat Tatárföld függetlenségének ideiglenes elismerését jelentette.[forrás?] Autonómiatörekvéseiket 2007 februárjában az orosz parlament felsőháza elutasította.[1] Jelenleg Oroszország része.

Helye

[szerkesztés]
Bővebben: Tatárföld földrajza

Fekvése

[szerkesztés]
Tatárföld elhelyezkedése

Tatárföld a Kelet-európai-síkságon fekszik, fővárosa kb. 800 km-re keletre van Moszkvától. A Volga és a Káma között helyezkedik el.

Szomszédos területei: a Kirovi terület (északra), az Udmurt Köztársaság (északra és északkeletre), Baskíria (keletre, délkeletre), az Orenburgi terület (délkeletre), a Szamarai terület (délre), az Uljanovszki terület (délre, délnyugatra), Csuvasföld (nyugatra) és Mariföld (nyugatra, északnyugatra).

Legmagasabb pontja: 343 méter. Legnagyobb távolsága észak-déli irányban 290 km, kelet-nyugati irányban 460 km.

Időzónája

[szerkesztés]
Tatárföld városai

Tatárföld a Moszkvai időzónában (MSK) fekszik.

UTC-hez viszonyítva +3 (MSK)

Folyói

[szerkesztés]

A tatár nevek zárójelben megadva.

  • Belaja (Агыйдел / Ağidel)
  • Káma (Чулман / Çulman)
  • Volga (Идел / İdel)
  • Ik (Ык / Iq)
  • Vjatka (Нократ / Noqrat)

Tavai

[szerkesztés]

A Kámán több víztározó épült, néhol 40 km szélességben is. A legnagyobbak:

Legnagyobb tava a Kaban-tavak rendszere.

Természeti kincsei

[szerkesztés]

Tatárföld földgázban, gipszben és még számos ásványi kincsben gazdag terület.

Éghajlata

[szerkesztés]
  • Az átlagos januári középhőmérséklet −16 °C.
  • Hosszú a tél, a folyók, tavak általában november végétől áprilisig befagynak.
  • Az átlagos júliusi középhőmérséklet 19 °C.
  • Az átlagos évi csapadékmennyiség max. 500 mm.

Lakosság

[szerkesztés]
  • Lakosság: 3 779 265 (2002)
    • Városi lakosság: 2 790 661 (73,8%)
    • Vidéki lakosság: 988 604 (26,2%)
    • Férfi: 1 749 050 (46,3%)
    • Nő: 2 030 215 (53,7%)
  • 1000 férfira jutó nők száma: 1161
  • Átlagéletkor: 36,5 év
    • Városban: 35,7 év
    • Vidéken: 38,7 év
    • Férfiak: 33,8 év
    • Nők: 38,8 év
  • Háztartások száma: 1 305 360 (3 747 267 lakosra számítva)
    • Városban: 970 540 (2 762 818 lakos)
    • Vidéken: 334 820 (984 449 lakos)
  • Demográfiai adatok (2005)
    • Születések: 36 967 (születési ráta 9,8)
    • Halálozások: 51 841 (halálozási ráta 13,8)

Etnikai csoportok

[szerkesztés]

A 2002-es orosz népszámlálási adatok szerint a lakosság etnikai összetétele a következő:tatárok 52,92%, oroszok 39,49%, csuvasok 3,35%, udmurtok 0,64%, ukránok 0,64%, mordvinok 0,63%, marik 0,50%, krjasen tatárok 0,50%, baskírok 0,39%, azeriek 0,26%, fehéroroszok 0,16%, örmények 0,16%, üzbégek 0,13%, tádzsikok 0,10%, zsidók 0,09%, németek 0,08%, kazakok 0,05%, grúzok 0,05%, moldávok 0,03%, romák 0,02%, lezgek 0,02% és további, 800 főnél kisebb csoportok. A lakosság 0,02%-a nem válaszolt az etnikai hovatartozásról szóló kérdésre a népszámláláskor.

1926-os
népszámlálás 		1939-es
népszámlálás 		1959-es
népszámlálás 		1970-es
népszámlálás 		1979-es
népszámlálás 		1989-es
népszámlálás 		2002-es
népszámlálás
Tatárok 1,263,383 (48,7%) 1,421,514 (48,8%) 1,345,195 (47,2%) 1,536,430 (49,1%) 1,641,603 (47,6%) 1,765,404 (48,5%) 2,000,116 (52,9%)
Oroszok 1,118,834 (43,1%) 1,250,667 (42,9%) 1,252,413 (43,9%) 1,382,738 (42,4%) 1,516,023 (44,0%) 1,575,361 (43,3%) 1,492,602 (39,5%)
Csuvasok 127,330 (4,9%) 138,935 (4,8%) 143,552 (5,0%) 153,496 (4,9%) 147,088 (4,3%) 134,221 (3,7%) 126,532 (3,3%)
Egyéb 84,485 (3,3%) 104,161 (3,6%) 109,257 (3,8%) 112,574 (3,6%) 140,698 (4,1%) 166,756 (4,6%) 160,015 (4,2%)

A köztársaság hivatalos nyelvei az orosz és a tatár. 2002 óta a hivatalos írás a cirill.

Közigazgatás

[szerkesztés]

Városok

[szerkesztés]

Köztársasági jelentőségű városok[2]

[szerkesztés]

Egyéb (járási jelentőségű) városok

[szerkesztés]

Járások

[szerkesztés]

A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:

Magyar név Orosz név Székhely Lélekszám
Agrizi járás Агрызский район Agriz
36 626
Akszubajevói járás Аксубаевский район Akszubajevo
32 161
Aktanisi járás Актанышский район Aktanis
31 971
Alekszejevszkojei járás Алексеевский район Alekszejevszkoje
26 236
Alkejevói járás Алькеевский район Bazarnije Mataki
19 991
Almetyjevszki járás Альметьевский район Almetyjevszk
51 100
Apasztovói járás Апастовский район Apasztovo
21 627
Arszki járás Арский район Arszk
51 667
Atnyai járás Атнинский район Bolsaja Atnya
13 650
Aznakajevói járás Азнакаевский район Aznakajevo
29 694
Baltaszi járás Балтасинский район Baltaszi
33 879
Bavli járás Бавлинский район Bavli
14 161
Bogatije Szabi-i járás Сабинский район Bogatije Szabi
31 038
Kajbici járás Кайбицкий район Bolsije Kajbici
14 898
Bugulmai járás Бугульминский район Bugulma
22 261
Buinszki járás Буинский район Buinszk
25 101
Cseremsani járás Черемшанский район Cseremsan
20 361
Csisztopoli járás Чистопольский район Csisztopol
19 406
Jelabugai járás Елабужский район Jelabuga
10 904
Jutazai járás Ютазинский район Urusszu
21 615
Kamszkoje Usztyje-i járás Камско-Устьинский район Kamszkoje Usztyje
16 904
Kukmori járás Кукморский район Kukmor
52 021
Laisevói járás Лаишевский район Laisevo
36 516
Leninogorszki járás Лениногорский район Leninogorszk
22 700
Mamadisi járás Мамадышский район Mamadis
45 005
Mengyelejevszki járás Менделеевский район Mengyelejevszk
30 377
Menzelinszki járás Мензелинский район Menzelinszk
29 359
Muszljumovói járás Муслюмовский район Muszljumovo
21 884
Novosesminszki járás Новошешминский район Novosesminszk
14 179
Nurlati járás Нурлатский район Nurlat
27 519
Nyizsnyekamszki járás Нижнекамский район Nyizsnyekamszk
37 860
Pesztreci járás Пестречинский район Pesztreci
29 023
Ribnaja Szloboda-i járás Рыбно-Слободский район Ribnaja Szloboda
27 630
Szarmanovói járás Сармановский район Szarmanovo
36 681
Szpasszki járás Спасский район Bolgar
20 554
Sztaroje Drozzsanoje-i járás Дрожжановский район Sztaroje Drozzsanoje
25 753
Tukaj járás Тукаевский район Naberezsnije Cselni
36 561
Tyetyusi járás Тетюшский район Tyetyusi
24 875
Tyuljacsi járás Тюлячинский район Tyuljacsi
14 273
Verhnyij Uszlon-i járás Верхнеуслонский район Verhnyij Uszlon
16 641
Viszokaja Gora-i járás Высокогорский район Viszokaja Gora vasútállomás telep
43 207
Zainszki járás Заинский район Zainszk
15 978
Zelenodolszki járás Зеленодольский район Zelenodolszk
60 878

Politikai élet

[szerkesztés]

A köztársaság első elnöke Mintimer Sajmijev (tatár: Mintimer Şäymiev, oroszul: Минтимер Шарипович Шаймиев) volt, aki 1991-től töltötte be ezt a tisztséget. Utoljára 2005. március 25-én választották újra, négyéves időszakra. 2010. március 25-től a köztársaság elnöke Rusztam Minnyihanov.[3]

2022. decemberében Tatárföld Államtanácsa elfogadta a köztársaság alkotmányának módosításait, amelyek értelmében a köztársaság legfőbb méltóságát az eddigi elnök helyett raisznak (vezető, fő) fogják nevezni. Ezt a szövetségi törvény írja elő, de a régió mindeddig ellenezte az átnevezést. A 2025-ig hivatalban lévő Rusztam Minnyihanov még megtarthatja az elnök elnevezést.[4]

Tatárföld egykamarás parlamenttel (Däwlät Sovetı, Государственный Совет) rendelkezik, ahol 100 képviselőnek jut hely: 50 a pártok képviselőinek, és 50 az ország különböző részéből küldött képviselőknek. Az országgyűlés elnöke Farid Muhametsin (tatár: Färit Xäyrulla ulı Möxämmätşin, oroszul: Фарид Хайруллович Мухаметшин).

Gazdasága

[szerkesztés]

Tatárföld Oroszország egyik leggazdagabb köztársasága, főként az olajiparnak köszönhetően. Az 1960-as években a Szovjetunió egyik vezető olajellátója volt. A bruttó hazai termék (GDP) 45%-a az iparból származik. a két legnagyobb iparág az olajipar és a gépipar (Kamaz).

Tatárföld 2006-os GDP-je 24 milliárd amerikai dollár volt.[5]

Kultúrája

[szerkesztés]
Öçpoçmaq
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Egyik jellegzetes étele az öçpoçmaq, ami hússal és burgonyával töltött, háromszög alakú sült tészta.[6][7]

  • besbarmak, főtt tészta ló- vagy birkahússal, hagymaszószban
    besbarmak, főtt tészta ló- vagy birkahússal, hagymaszószban

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Tatárföld nem kap különleges státuszt. [2012. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 21.)
  2. ↑ Tatárföld lakott települései besorolásának hivatalos listája[halott link] (minjust.tatarstan.ru, 5., 7. o.; 2020-01-20. Hozzáférés: 2020-06-26)
  3. ↑ Prezigyent RT Rusztam Minnyihanov.... Tatar-Inform, 2010. március 25. (Hozzáférés: 2012. február 26.)
  4. ↑ Руководителей Татарстана будут называть "раисами". Но Минниханов останется президентом (bbc.com/russian, 2022-12-23)
  5. ↑ www.tatar.ru. [2007. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
  6. ↑ Исай Фельдман. Кухня народов СССР (orosz nyelven). Час (1990). Hozzáférés ideje: 2019. április 19. 
  7. ↑ Похлёбкин В. В. Кулинарный словарь (orosz nyelven). Эксмо (2015). Hozzáférés ideje: 2019. április 19. 

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Tatarstan
A Wikimédia Commons tartalmaz Tatárföld témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tatárföld&oldid=26413943”