Nyizsnyekamszki-víztározó
| Nyizsnyekamszki- víztározó | |
 | |
| Ország(ok) | Oroszország |
| Vízgyűjtő terület | 366 000 km2 |
| Elsődleges források | |
| Elsődleges lefolyások | Káma |
| Hosszúság | 200 km |
| Szélesség | 15 km |
| Felszíni terület | 1084 km2 |
| Legnagyobb mélység | 20 m |
| Víztérfogat | 2800 km3 |
| Tszf. magasság | 68 m |
| Elhelyezkedése | |
 Nyizsnyekamszki-
víztározó Pozíció Tatárföld térképén
| |
 é. sz. 55° 53′, k. h. 52° 45′55.883333°N 52.750000°EKoordináták: é. sz. 55° 53′, k. h. 52° 45′55.883333°N 52.750000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyizsnyekamszki- víztározó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Nyizsnyekamszki-víztározó (oroszul: Нижнекамское водохранилище) Oroszországban, a Káma folyón kialakított vízlépcsősor „alsó” része, harmadikként megépített nagy víztározója. (Először a Kámai-víztározó, majd a Votkinszki-víztározó készült el).
A tervek
[szerkesztés]A terv relizálása 1963-ban kezdődött. A Nyizsnyekamszki vízerőműt a gáttal Nyizsnyekamszkhoz közel, Naberezsnije Cselni városnál építették fel és 1250 MW végleges teljesítményre tervezték. A gát mögött létesítendő víztározó vízszintjét 68 m abszolút magasságban határozták meg (feltöltött állapotban). Ezzel a vízszinttel számolva a tervezett víztározó befogadóképessége 12,9 km³; hossza 270 km; maximális szélessége 25 km; a vízfelszín területe 2580 km².
A megvalósítás
[szerkesztés]A tározó 1979-re készült el, de feltöltését egy közbenső értéknél, 62 m-es vízszintnél leállították. 1986-ban a szovjet Tervhivatalban úgy vélték, hogy nem célszerű a tározót 68 m-re feltölteni, habár ezzel a vízerőmű teljesítménye több mint duplájára emelkedhetne. (Megjegyzendő, hogy a Kámán lejjebb, Nyizsnyekamszktól kb. 40 km-re ekkor már javában épült a tatárföldi atomerőmű, melynek épülete egyébként szintén befejezetlenül áll.) Az előirányzott 68 m-es vízszint elérését az 1990-es évek elejére tervezték, a Szovjetunió felbomlását követő válság és a környezetvédők erősödő tiltakozása miatt azonban a folytatás elmaradt.
Így a tározó vízfelületének területe a tervezettnél 2,5-szer kisebb lett; ráadásul csaknem a felét sekély, legfeljebb 2 m mély részek alkotják. A megvalósult víztározó:
- befogadóképessége: 2,9 km³
- hossza 185 km a Kámán és 157 km a Belaján
- maximális szélessége 15 km, átlagos szélessége 4 km
- átlagos mélysége 3,3 m, maximális mélysége 20 m
- a vízfelszín területe (feltöltött állapotban) 1080 km².
Ebben a helyzetben a vízerőmű a tervezetthez képest csupán 34%-os teljesítménnyel üzemel. Később (2013-ban vagy már jóval korábban) a vízszintet a biztonságos hajózás érdekében a három érintett köztársaság megállapodása alapján 1,3 m-rel megemelték.[1]
A föderációs kormányzat távlati energiagazdálkodási tervében szerepel a víztározó 68 m-re történő feltöltése, az ehhez szükséges munkák elvégzése. A megvalósítás nem egyformán érintené a köztársaságokat: Tatárföldet, melynek területén van a vízerőmű, Udmurtföldet és Baskíriát, valamint a Permi határterületet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Мы потихоньку подняли отметку на 1,3 метра (Interjú) (orosz nyelven), 2014. december 10. [2015. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 25.)(archivált)
Források
[szerkesztés]- szerk.: V. M. Kotljakov: Szlovar szovremennih geograficseszkih nazvanyij (orosz nyelven). Jekatyerinburg: U-Faktorija (2006)
- Nyizsnyekamszkoje vodohranyiliscse (orosz nyelven). Tatarmeteo.ru. [2016. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 25.)
- Nyizsnyekamszkoje vodohranyiliscse (orosz nyelven). Komanda Kocsujuscsije, 2013. március 17. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
- Olga Gyenyiszova: Подъем уровня Нижнекамского водохранилища не должен ущемлять интересы жителей Удмуртии (orosz nyelven). Udmpravda.ru, 2006. június 7. [2015. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 25.) (archivált)
