Ugrás a tartalomhoz

Nyizsnyij Novgorod-i terület

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyizsnyij Novgorod-i terület (Нижегородская область)
Nyizsnyij Novgorod-i terület címere
Nyizsnyij Novgorod-i terület címere
Nyizsnyij Novgorod-i terület zászlaja
Nyizsnyij Novgorod-i terület zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Szövetségi körzetVolgamenti
SzékhelyNyizsnyij Novgorod
KormányzóGleb Szergejevics Nyikityin
Körzethívószám(+7) 831
Rendszám52, 152
Népesség
Teljes népesség3 060 335 fő (2024)
Etnikai csoportokoroszok, tatárok, mordvinok, ukránok, örmények, csuvasok, azeriek, marik
Földrajzi adatok
Terület
Összterület76 624 km²
IdőzónaMSK (UTC+3)
Elhelyezkedése
Nyizsnyij Novgorod-i terület (Oroszország)
Nyizsnyij Novgorod-i terület
Nyizsnyij Novgorod-i terület
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 29′, k. h. 44° 32′56.483333°N 44.533333°EKoordináták: é. sz. 56° 29′, k. h. 44° 32′56.483333°N 44.533333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyizsnyij Novgorod-i terület témájú médiaállományokat.

A Nyizsnyij Novgorod-i terület (oroszul Нижегородская область [Nyizsegaródszkaja oblaszty], 1990-ig Gorkiji terület) az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Nyizsnyij Novgorod. 2010-ben népessége 3 310 597 fő volt.

Földrajz

[szerkesztés]
Domborzati térkép

A Kelet-európai síkság központi részén fekszik. Területe 76 624 km². Határos északon a Kosztromai területtel, északkeleten a Kirovi területtel, keleten Marifölddel és Csuvasfölddel, délen Mordvinfölddel, délnyugaton a Rjazanyi területtel, nyugaton a Vlagyimiri területtel és az Ivanovói területtel.

Fő folyója a Volga, amely északnyugat-kelet irányban szeli át. Volga két részre osztja a területet: az alacsonyan fekvő bal partra (Transz-Volga) és a magasabb jobb partra, ahol a Volgamenti-hátság található. A Volga folyón létesült 1955–57 között a Gorkiji-víztározó a terület északnyugati határán.

A Volga mellékfolyói a területen a bal parton a Vetluga, a Krezsenyec, Uzola és a Linda, a jobb parton pedig az Oka és Csuvasföld felőli határfolyója, a Szura.

Történelem

[szerkesztés]

1708-ban, Nagy Péter cár közigazgatási reformja után Nyizsnyij Novgorod és a környező területek a Kazanyi kormányzóság részei lettek, majd a Nyizsnyij Novgorod-i kormányzóság 1714–1929 között létezett.

A Nyizsnyij Novgorod-i határterület 1930-ban

1929. július 15-én alakult meg a Nyizsnyij Novgorod-i határterület a Mari Autonóm Terület, az Udmurt Autonóm Terület és a Csuvas Autonóm Terület hozzácsatolása révén.

Kezdetben a határterület területét (a nemzeti autonómiákon kívül) 7 körzetre (okrug) osztották. 1930. július 23-án az összes körzetét megszüntették, és közvetlenül a regionális hatóságoknak (rajon) rendelték alá.

1931. január 1-jén a régió lakossága 7 753 900 lakos volt, ebből 1 066 100 fő városi (15,9%), a népsűrűség 29,1 fő/km² volt, az összterület pedig 266 920 km².

1932. február 1-jén az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság úgy határozott, hogy a Kumjoni járást kizárja a Nyizsnyij Novgorod határterületből, a Nyizsnyij Novgorod város pedig Gorkij nevét kapja. A város szovjet időkben zárt város volt.

1934. december 7-én a Gorkiji határterület keleti és északkeleti régióiból (rajonjaiból), valamint a Szverdlovszki terület nyugati régióiból (rajonjaiból) új közigazgatási-területi egységethoztak létre, a Kirovi területet, beleértve az Udmurt Autonóm Területet is.

1936. december 5-én a Gorkiji határterületet felosztották a Gorkiji területre, a Csuvas ASZSZK-ra és a Mari ASZSZK-ra.

Népesség

[szerkesztés]

Nemzetiségi megoszlás

[szerkesztés]

A lakosság döntő többsége orosz nemzetiségű, de más nemzetiségek is lakják, főleg tatárok és mordvinok.

Nemzetiségi összetétel:

1959-es népszámlálás 1989-es népszámlálás 2002-es népszámlálás 2010-es népszámlálás[1]
oroszok 3 381 991 (94,18%) 3 522 148 (94,69%) 3 346 398 (94,96%) 3 109 661 (93,93%)
tatárok 66 996 (1,87%) 58 603 (1,58%) 50 609 (1,44%) 44 103 (1,33%)
mordvinok 63 891 (1,78%) 36 709 (0,99%) 25 022 (0,71%) 19 138 (0,58%)
ukránok 29 314 (0,82%) 33 344 (0,9%) 24 241 (0,69%) 17 657 (0,53%)
örmények 1 086 (0,03%) 1 822 (0,05%) 10 786 (0,31%) 13 294 (0,4%)
csuvasok 4 282 (0,12%) 12 206 (0,33%) 11 364 (0,32%) 9 765 (0,29%)
azeriek 662 (0,02%) 3 153 (0,08%) 8 309 (0,24%) 8 494 (0,26%)
marik 5 177 (0,14%) 7 942 (0,21%) 7 757 (0,22%) 6 415 (0,19%)
összesen 3 590 813 3 719 614 3 524 028 3 310 597

Települések

[szerkesztés]
A Nyizsnyij Novgorod-i terület nagyobb települései

A Nyizsnyij Novgorod-i terület városai a következők, a városi rang elnyerésének évével, a 2010. évi népességgel és a közigazgatási beosztással:

Magyar név Orosz név Rang Mióta Lélekszám Közigazgatási beosztás
Nyizsnyij Novgorod Нижний Новгород város 1221
1 250 619
Dzerzsinszk Дзержинск város 1930
240 742
Arzamasz Арзамас város 1578
106 362
Szarov Саров város 1951
92 047
Bor Бор város 1938
78 058
Ksztovo Кстово város 1957
66 657
Ksztovói járás
Pavlovo Павлово város 1919
60 698
Pavlovói járás
Viksza Выкса város 1934
56 201
Vikszai járás
Balahna Балахна város 1536
51 519
Balahnai járás
Zavolzsje Заволжье város 1964
40 460
Gorogyeci járás
Kulebaki Кулебаки város 1932
35 759
Kulebaki járás
Bogorodszk Богородск város 1923
35 499
Bogorodszki járás
Gorogyec Городец város 1152
30 658
Gorogyeci járás
Szemjonov Семёнов város 1779
24 473
Szemjonovi járás
Liszkovo Лысково város 1922
21 880
Liszkovói járás
Szergacs Сергач város 1779
21 386
Szergacsi járás
Sahunyja Шахунья város 1943
20 921
Sahunyjai járás
Navasino Навашино város 1957
16 416
Navasinói járás
Lukojanov Лукоянов város 1779
14 951
Lukojanovi járás
Pervomajszk Первомайск város 1951
14 568
Pervomajszki járás
Cskalovszk Чкаловск város 1955
12 368
Cskalovszki járás
Ureny Урень város 1973
12 304
Urenyi járás
Vorszma Ворсма város 1955
11 620
Pavlovói járás
Volodarszk Володарск város 1956
9 928
Volodarszki járás
Perevoz Перевоз város 2001
9 201
Perevozi járás
Vetluga Ветлуга város 1778
8 954
Vetlugai járás
Knyaginyino Княгинино város 1998
6 708
Knyaginyinói járás
Gorbatov Горбатов város 1779
2 278
Pavlovói járás

Közigazgatás és önkormányzatok

[szerkesztés]
A Nyizsnyij Novgorod-i terület járásai

A Nyizsnyij Novgorod-i terület élén a kormányzó áll:

  • Valerij Pavlinovics Sancev: 2005. augusztus 8. – 2017. szeptember 26. Ekkor idő előtti felmentését kérte.
  • Gleb Szergejevics Nyikityin: 2017. szeptember 26. – a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott. Megbízatása a következő kormányzói választásig szólt.[2]
Kormányzónak megválasztva 2018. szeptember 9-én, hivatalba lépett szeptember 26-án.[3]

A közigazgatási járások neve, székhelye és 2010. évi népességszáma az alábbi:

Magyar név Orosz név Székhely Lélekszám
Ardatovi járás Ардатовский район Ardatov
26 428
Arzamaszi járás Арзамасский район Arzamasz
43 723
Balahnai járás Балахнинский район Balahna
77 598
Bogorodszki járás Богородский район Bogorodszk
65 677
Bolsoje Bolgyinó-i járás Большеболдинский район Bolsoje Bolgyino
12 035
Bolsoje Muraskinó-i járás Большемурашкинский район Bolsoje Muraskino
10 508
Buturlinói járás Бутурлинский район Buturlino
14 471
Cskalovszki járás Чкаловский район Cskalovszk
21 963
Dalnyeje Konsztantyinovó-i járás Дальнеконстантиновский район Dalnyeje Konsztantyinovo
22 474
Gaginói járás Гагинский район Gagino
12 444
Gorogyeci járás Городецкий район Gorogyec
91 577
Gyivejevói járás Дивеевский район Gyivejevo
16 618
Knyaginyinói járás Княгининский район Knyaginyino
11 922
Kovernyinói járás Ковернинский район Kovernyino
19 951
Krasznije Baki-i járás Краснобаковский район Krasznije Baki
22 524
Krasznooktyabrszkij járás Краснооктябрьский район Urazovka
11 729
Ksztovói járás Кстовский район Ksztovo
112 823
Kulebaki járás Кулебакский район Kulebaki
52 377
Liszkovói járás Лысковский район Liszkovo
39 964
Lukojanovi járás Лукояновский район Lukojanov
32 384
Navasinói járás Навашинский район Navasino
24 296
Pavlovói járás Павловский район Pavlovo
100 960
Perevozi járás Перевозский район Perevoz
16 519
Pervomajszki járás Первомайский район Pervomajszk
20 455
Pilnai járás Пильнинский район Pilna
21 960
Pocsinki járás Починковский район Pocsinki
30 668
Sahunyjai járás Шахунский район Sahunyja
39 625
Sarangai járás Шарангский район Saranga
12 450
Satki járás Шатковский район Satki
27 018
Szecsenovói járás Сеченовский район Szecsenovo
15 446
Szemjonovi járás Семёновский район Szemjonov
49 152
Szergacsi járás Сергачский район Szergacs
31 296
Szokolszkojei járás Сокольский район Szokolszkoje
14 139
Szosznovszkojei járás Сосновский район Szosznovszkoje
19 546
Szpasszkojei járás Спасский район Szpasszkoje
10 998
Tonkinói járás Тонкинский район Tonkino
9 007
Tonsajevói járás Тоншаевский район Tonsajevo
20 219
Urenyi járás Уренский район Ureny
30 106
Vacsai járás Вачский район Vacsa
19 979
Vadi járás Вадский район Vad
15 626
Varnavinói járás Варнавинский район Varnavino
13 366
Vetlugai járás Ветлужский район Vetluga
16 330
Vikszai járás Выксунский район Viksza
84 845
Volodarszki járás Володарский район Volodarszk
58 807
Vorotinyeci járás Воротынский район Vorotinyec
19 411
Voszkreszenszkojei járás Воскресенский район Voszkreszenszkoje
21 645
Voznyeszenszkojei járás Вознесенский район Voznyeszenszkoje
17 352

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Информационные материалы об окончательных итогах Всероссийской переписи населения 2010 года. [2020. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 31.)
  2. Kremlin.ru (2017-09-26. Hozzáférés: 2018-07-31)
  3. Rezultati viborov glav regionov Rosszii 09-09 (Aif.ru, 2018-09-10. Hozzáférés: 2018-09-15)

Források

[szerkesztés]