Szerkesztő:Bennó/Archívum 49

---

« előző

44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54

következő »

Tudtad...

hogy van nekünk egy ilyen is: Wikipédia:Segítség/A szócikkek karbantartása. (Egyébként nem vmi helyes a cím.) Mondjuk én nem vállalkozom a Tennivalók megírására egyedül, de ez a lap kiindulásnak nem rossz.

Egyébként baromira örülnék ha WP Műhelyben nem magamnak írogatnék! – OrsolyaVirág^HardCandy 2010. június 14., 17:56 (CEST)

Forrásonkénti refek

Hali! Tételesen:

1. Már most, mondjuk 3 könyvnél összefolyik lent a dolog, fent könnyebb szétválasztani - de ez persze az említett szvsz is lehet.
2. Ha neadj isten 3 webes forrást akarsz megadni egy állításra, akkor aztán irdatlan lesz a kavar, azt az isten sem bogozza ki , és ez nem csk szvsz (ezért kérdeztem V. kollégát, hogy akar-e egy ilyen összevonást - több forrás egy cite alá, átláthatóan.
3. Ha egy forrás több helyen is van, akkor minden egyes alkalomal újra ki kell teljesen írni. A könyvnél ez még praktikus lehet, lebontjuk oldalszám szerint, de webes forrásnál ki kell újra írni a cite webet, adott esetben akár ötször is mondjuk.

Ez lehet, hogy csak elvi dolog, de jobban jön ki több jól elkülönülő sorvégi számocska, mint egy forrássorszám alá pakolt több, pontosvesszővel elválasztott hivatkozás, egyszerűen jobban elkülöníti az ember első ránézésre is.

Peligro (vita) 2010. június 16., 09:18 (CEST)

Két dolog keveredik itt szerintem: a teljes leírás meg a rövid hivatkozás. Ha sikerül beüzemelnünk a citesablonok reformját, akkor a jegyzetekben csak ilyenek fognak szerepelni: Kovács (1996), 13. Ez webbel se több, azt ugyanúgy lehet rövidíteni, sőt kell is (linket a rövidített leírásba is lehet tenni). Az elválasztáshoz meg lehet olyan jelet használni, ami eléggé feltűnő ahhoz, hogy jól tagoljon, például: •. Hm? Bennó^iroda 2010. június 16., 11:03 (CEST)

Biztosan meg lehet oldani → Neked erről a dologról egyébként mi a véleményed? Itt kb. úgy csináltam, ahogy te itt fent mondod, csak épp nincs olyan, hogy egy ref alatt több forrás (de az még lehet). Úgy nézem nagyon összevág azzal, amit ötleteltek, annyival megtámogatja, hogy nem kézzel kell keresned a felsorolásból az adott könyvet, hanem egy katt. Meglepően egybevág azzal, amit ti akartok. Ha megnázed pl. a Mikó cikket, behunyod a szemed, elképzeled - ugye mennyit dobna rajta, kinézetre csak épp annyi lenne, hogy a számozott refek kékülnének. Peligro (vita) 2010. június 16., 12:12 (CEST) És itt a webes hivatkozások is rövidítve vannak, és a Források szakaszban vannak kibontva. Peligro (vita) 2010. június 16., 12:13 (CEST)

Szerintem gyönyörű. Voltaképpen hol is van a difi közted és a bontakozó javaslat között? Bennó^iroda 2010. június 16., 12:19 (CEST)

Végül is talán sehol. Én csak az egy ref/több hivatkozás megoldástól berzenkedem, de annyira nem, hogy a kardomba dőljek, ha legyen, akkor legyen. Peligro (vita) 2010. június 16., 12:28 (CEST)

Plusz azt hittem, hogy ti nem szeretnétek ezt a megoldást, és a jegyzetekben megadot kulcsokat kézzel kellene keresni (mint most a Mikónál). Nem tudom a másik két szaki mit gondol erről - de hát csak nem elleneznék, hiszen ez csak pluszt jelent. Peligro (vita)

Dryden

Üdv! De rég lebzseltem erre... Ezt (en:Dryden Flight Research Center) hogy kéne jól leírni? Dryden repüléskutató központ, vagy nagykezőkkel (Dryden Repüléskutató Központ)? --Gyantusz ^vita 2010. június 16., 21:30 (CEST)

Ez intézménynév, nagybetűs: Dryden Repüléskutató Központ. Bennó^iroda 2010. június 16., 21:32 (CEST)

Sejtettem. ; ) Köszönöm! --Gyantusz ^vita 2010. június 16., 21:42 (CEST)

Igaz...

...ó mennyire igaz (argumentumnál). Viszont egyre komolyabb kételyeim vannak a latin irodalommal kapcsolatban, nem kellene-e egy "római irodalmi formák" kategória. Vagy ha ez nem megy (túl nagy volt a birodalom), akkor "ókori latin irodalmi formák/középkori latin irodalmi formák" alkategóriál életre lehelése a "latin irodalmi formák" kategória alatt. Mi a véleményed? Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. június 18., 17:55 (CEST)

Dehogyisnem lehet, ez szerintem csak mennyiségfüggő! Ha már van annyi, akkor bontsd, ahogy jónak látod, csak arra vigyázz, hogy két kategória metszi egymást, a római irodalom a mindenkori római államiság keretei között termelt irodalom (tehát nyelvektől függetlenül), a latin irodalom viszont a területtől és korszaktól függetlenül bármikor latinul született irodalmak. Ha a formák szintjén is meg tudod különböztetni, akkor egyelőre érdemes lenne egy ókori latin irodalmi formák alkategória a latin irodalmi formákon belül, ez egyelőre elég osztás talán? Bennó^iroda 2010. június 18., 18:18 (CEST)

Eióp

Kösz, a számítógépemmel nincs semmi baj, hiszen az etióp wikin megjeleníti az etióp írást, csak a magyaron nem. DE csak explorerrel, Mozillán viszont nem, de a tibeti meg csak Mozillán látható. Ki érti ezt?Peadar ^vita 2010. június 20., 18:56 (CEST)

kérdés

szia! remélem jó helyre írok:)

két kérdésem lenne, ha lehet:) 1. hogy tudok beszúrni egyszerű infoboxokat(film, személy, zenekar) 2. hogyan tudok új sort kezdeni? mert 1 enterrel semmi nem látszódik a végeredményben, 2 vel meg 1 sor kimarad.

ennyire amúgy asszem nem vok béna, mint amilyen gagyi a 2. kérdésem:S

thx a választ Iteq47 ^vita 2010. június 20., 20:39 (CEST)

Mohandász Karamcsand Gandhi

Any elképzelés, hogy a fenti úr miért a tiszteletnevén, s miért nem a rendes nevén szerepel nálunk? Ennyi erővel szerepeltethetnénk Gandhidzsi alatt is. Pasztilla 2010. június 20., 20:56 (CEST)

Igazad van, sőt az is Mahátma, á-val, nem a. Átmozgattam. Bennó^iroda 2010. június 20., 21:00 (CEST)

Hú. Te nem pöcsölsz. Csak kérdezni jövék :-) Pasztilla 2010. június 20., 21:12 (CEST)

Nincs kecmec. A gyereknapnak már egy hete vége. Bennó^iroda 2010. június 20., 21:13 (CEST)

Van Mahatma bőviben Wiki-szerte, ezen el lehet zombulni tízig. Pasztilla 2010. június 20., 21:24 (CEST)

infobox ismét

szia!

megtennéd hogy benézel a Wikipédia:Homokozó -ba és megmondod hogy az első inbox miért nem jó? a másokdikat a sablonokból másoltam, míg az elsőt a Mátrix (film) -ből loptam el, majd kiradiroztam a tartalmát. de nem értem miért nem jó:S thx – Iteq47 ^vita 2010. június 21., 11:48 (CEST)

Azért, mert vannak kötelező paraméterek, amik nélkül nincs értelme használni az infoboxot, de nem is jelenik meg. Beírtam néhány dolgot, így már játszadozhatsz vele. :) Bennó^iroda 2010. június 21., 12:20 (CEST)

9/11

Szia!

Burumbátor vitalapjára írtam egy üzenetet, amire nem kaptam választ, de úgy gondolom, hogy Te is tudnál nekem segíteni. Ez lenne az: ...Még régebben találtam egy Index.hu cikket, amiben új képeket közöltek a támadásokról. A képeket a New York-i rendőrség készítette egy helikopterről. itt találod A kérdésem az lenne, hogy ezek szabadon felhasználható képek, vagy engedélyt kell kérni rájuk? Ha igen, kitől? A rendőrségtől, vagy az MSNBC-től? (Ha esetleg erre te nem tudsz választ adni, kitől kérdezzem?)

A másik dolog, amiért írok, a következő: az itt található sablont elkezdtem elkészíteni, de az az igazság, hogy nem tudom „wikisen” megfogalmazni, csak nagyon hosszú nevek jönnének létre, ami véleményem szerint sem esztétikus, sem pedig helyes. Kérlek, segíts benne egy kicsit, vagy ajánlj valakit, aki tudna ebben tanácsokat adni!

Nem tudom, hogy mennyire vagy járatos az átírásokban, de ugye bin Láden nevét is Oszáma bin Láden formában írjuk. Nem teljesen értem az átírás elveit, ezért ez az utolsó kérdésem: hogyan írjam a következő neveket? Maktab al-Khidamat, Khalid Sheikh Mohammed és Ayman al-Zawahiri. a munkalapot, ahol találod a jelenlegi munkámat: Szerkesztő:Mdönci/9-11 üdv, – Mdönci ^{Mdönci postafiókja} 2010. június 21., 23:08 (CEST)

Sorban :

1. a képekről két helyen érdemes kérdezni: itt és itt;
2. a sablonba benéztem, egyelőre nem találtam semmi botrányosat, megmondanád konkrétabban melyik megoldással nem vagy kibékülve?
3. arabos átírás ügyében itt érdemes segítséget kérni, vagy például közvetlenül itt. Bennó^iroda 2010. június 22., 01:29 (CEST)

köszi!– Mdönci ^{Mdönci postafiókja} 2010. június 22., 12:39 (CEST)

Én meg elnézést kérek, hogy akkor és ott képtelen voltam a kéréseddel foglalkozni... – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. június 22., 07:41 (CEST)

Illyés: Petőfi

A múltkorjában említetted Illyés Petőfi-könyvét, és megihlettél, hogy elolvassam megint. Bár kamaszkoromban szerettem utoljára Petőfit, és cirka huszon-iksz éve rágtam át magam Illyésen, kevés kellemes élményt őrzök erről a rágásról, ráadásul most egy a francia nyelvű megjelentetésre felturbózott bővített kiadás került a kezembe (asszem, 1936-ban keletkezett), és bár Petőfit nem fogom visszaszeretni, de Illyéstől maximálisan le vagyok petézve, ahogy ír és ahogy láttat. Csak eztet akartam elújságolni. Pasztilla 2010. június 22., 11:28 (CEST)

Maximaliter így állok a dologgal a magam is. :) Nekem egy szocsta kiadás van valahol, és az Illyés messze önmagán meg Petőfin túlmutató jelentőséggel szülte meg ezt a míjet szerintem... Bennó^iroda 2010. június 22., 11:32 (CEST)

Petőfin biztos , de a többit nemtom, mert Illyéstől mindig is le voltam petézve, bár a drámáit nem ismerem, de az esszéi és a versei is elég kafák, legyenek bár korai kassákisták, vagy kései naplóversek, van valami végefelé keletkezett verse, Az ajtófélfának támaszkodva vagy valami ilyesmi a címe, mindjárt megkeresem, azt az egy verset viszonylag gyakran elolvasom. Pasztilla 2010. június 22., 11:47 (CEST)

Ajtófélfának döntve vállamat, nekem kicsit radnótis, ami már önmagában kafa. Pasztilla 2010. június 22., 11:51 (CEST)

Belenézek még az életmű általam ismeretlen részeibe, pl. Ozorai példába, Tüskés Illyés-életrajzába meg ilyenekbe, és ha átment a szűrőn, Isten meg nem menti Illyés Gyula Wikipédia-szócikkét attól, hogy két szerzői ív alatt maradjon a terjedelme. Pasztilla 2010. június 22., 12:18 (CEST)

Állunk e fenyegetés elébe! Bennó^iroda 2010. június 22., 20:08 (CEST)

kép

üdv ismét!

a most következő elakadásom a kép beszúrás:)
pl az elöbbiekben taglalt infoboxokban is vannak képek, és a szerkesztésnél csak egy fájlcímet látok kiterjesztéssel, és így ez nekem nem tiszta. szal nem tudom h hogy kell képet betenni^^
nézgelődtem a kezdős leirasokban, de mint ez az üzenet is mutatja, nem jártam sikerrel.

köszi a türelmet! Iteq47 ^vita 2010. június 22., 18:35 (CEST)

tanácsköztársaság

Áruld el nekem igaz lelkedre, miért kell nekünk ezt nagybetűvel írni? Őszintén szólva sosem értettem, miért pont a Tanácsköztársaság nagybetűs a történelmi események hosszú sorában? (A Magyar Tanácsköztársaság gilt, az legalább felfogható államnévnek.) Pasztilla 2010. június 22., 23:33 (CEST)

Sűrű elnézések a belevakkantásért, de az Magyarországi Tanácsköztársaság. Hamár homár. – Tomeczek ^Słucham! 2010. június 23., 00:10 (CEST)

Thx, való igaz. Bár a szóban forgó témát nem érinti. ;) Bennó^iroda 2010. június 23., 00:13 (CEST)

Az OH. szerint egyrészt lehet simán köznév, ebben az esetben a tanácsrendszeren alapuló államrendet jelenti, és elképzelhető nagybetűsítése, ebben az esetben viszont a fentebb általad idézett teljes névnek a rövidebb változata (kicsit sánta analógia, de mondjuk úgy, mint az Egyesült Államok a teljesebb Amerikai Egyesült Államok helyett, vagy az Egyesült Királyság a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága helyett). Tehát: rövidebb államnév. Bennó^iroda 2010. június 22., 23:36 (CEST)

Hm. Tehát azt mondod, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia → Monarchia típusú képzés állhat a hátterében? Ezzel csak az a bajom, hogy ez a kettő volna tehát a kivétel, mert hiába gondolok én a Magyar Királyságra, mégis a királyság időszakábant írok (és nem is kíván tőlem sem az AkH., sem az OH. a fentihez hasonló levezetést), ugyanez a Magyar Népköztársaság stb. esetén. Pasztilla 2010. június 22., 23:42 (CEST)

Hm. A köznévi használatot azért csak nem írja felül ez a slendrián rövid alakhasználat. Amikor a királyság idejéről írsz, az simán tekinthető egyszerűen az államforma megjelölésének. Innentől simán okoskodás: szerintem a királyságos példa mutatja, hogy tényleg arról van szó, mennyiben képes denotálni a rövidebb alak a teljes formát: a királyság túl sok minden lehet. A Népköztársaság viszont simán képes a Magyar Népköztársaságot jelenteni. Ezek szerint a nagybetűs Monarchia is képes arra, hogy az OMM-et jelölje külön értesítés helyett, a királyság meg nem képes arra, hogy az egyébként is szinte csak szakmai környezetben előforduló Magyar Királyságot jelölje minden további értesítés helyett. Bennó^iroda 2010. június 22., 23:57 (CEST)

Egy szó mint száz: az az érzésem, hogy itt a nyelvhasználat van leképezve és okadatolva helyesírásice, tehát a megkülönböztetés se nyelvtudományi, hanem az úzus diktandója. Bennó^iroda 2010. június 22., 23:58 (CEST)

Ez szépen lett megmondva. Pasztilla 2010. június 23., 08:21 (CEST)

Kép

igazábol lényegtelen a hely és a kép. maga a folyamat érdekel.
a hely legyen mondjuk a Wikipédia:Homokozó-nak a film infoboxa
a kép meg ez

– Iteq47 ^vita 2010. június 23., 08:28 (CEST)

bocs. közben megleltem a vitalapodon linkeltek között a képfeltöltést. próbálok majd csak akkor kérdezni ha magamtol tényleg nem megy:)
üdv Iteq47 ^vita 2010. június 23., 08:34 (CEST)

OK! :) Bátran csöngess a kezdő szerkesztőknek fenntartott kocsmafali szekcióban. Bennó^iroda 2010. június 23., 11:56 (CEST)

Wikimenü, fejléc, egyebek

Halad a dolog, a menüből már csak pár menüpont van hátra. Nézz már rá, hogy az eddigiek szerinted is jók-e, ugyanis picit másképp haladtam, mint ahogy a te listád kinézett (a Tennivalókon szerintem még lesz átrendeznivaló, ugyanis még szerintem nem fedeztem fel az összes idetartozó lapot ). Másik kérdésem az lenne, hogy szerited elég-e a jelenleg meglévő 5+1 téma (lásd: WP:MENÜ), vagy csináljak még? Harmadik: nézz már be a Sablon:Tabset oldalra, van-e olyan része, ami jelenleg nem érthető a laikusok számára? (kivéve az egymásba ágyazásos fejezetet, az még nincs kész) Dani ^vita 2010. június 15., 13:05 (CEST)

Ja, és működés közben a cuccos: Wikipédia:Legtöbbet hivatkozott csonkok, szerintem ezerszer jobban néz ki, mint az eredeti változat ([1]) Dani ^vita 2010. június 15., 13:10 (CEST)

Dani, ezt NE ide írd, hanem a Wiki Műhelybe! Azért Bennón kívül is van még pár kolléga. – OrsolyaVirág^HardCandy 2010. június 15., 13:12 (CEST)

Amennyiben befejeződtek az előkészületek, felkerül minden a kocsmafalra, addig viszont nincs értelme oldalakat vitázni minden apró kérdésről. Dani ^vita 2010. június 15., 13:57 (CEST)

Figyusz má', ennek a háromnegyed éves projektnek a magját Timi, Burum, Szasza és én alkottuk! Bennó 1 volt közülünk! Mi tudjuk és értjük, hogy minek hogyan kéne lennie, ezt nem kettőtöknek kéne megbeszélni! – OrsolyaVirág^HardCandy 2010. június 15., 14:11 (CEST)

No offense, de a jelenleg futó (lassan fél éves) projektnek a kódját tudomásom szerint én írtam (menü+fejléc+tabset+összefoglaló lapok felépítése, kinézete), és magáról az egész koncepcióról is még csak nekem vannak elképzeléseim. Annak, hogy most leálljunk, és mindenféle apró dologról elkezdjük szavazni (pl. színek) semmi értelme nincs, akkor sem, ha te régebben felforgattad az egész Wikipédia-névteret (ami szép munka volt, sok lap helyrejött, csak a lényegi probléma nem oldódott meg, amire most itt az orvosság). A menü felépítése miatt meg nem kell aggódni, mert úgy is változni fog, főleg, hogy még egy rakás lapot el kell majd készíteni/fel kell javítani, hogy értelmes, könnyen navigálható hierarchia épüljön fel, azaz erről is felesleges elkezdeni szavazni. Persze ha már átlátod a projektet, és vannak ötleteid, szívesen fogadom őket. Dani ^vita 2010. június 15., 14:31 (CEST)

Látom tényleg nem érted... Per pill egy háromnegyed éves, 5-6 fős projekt végénél tartunk, amit Te össz-vissz Bennóval akarsz megbeszélni... Nem túlzás ez egy kicsit??? Nem azt mondtam, hogy Kocsmára tedd, hanem a Műhelybe, ez olyan nagy kérés? Nem hinném, hogy a koncepcióról csak neked lennének elképzeléseid, ezt nagyjából mind ismerjük. És ne haragudj, de ha tartalom nem lenne a lapokon akkor aztán tényleg tök mindegy lenne, hogy mennyire jó a menü. – OrsolyaVirág^HardCandy 2010. június 15., 14:41 (CEST)

Orsi, kérlek fogad el, amit Dani mond. Te meg Timi elsősorban egy tartalmi revampot csináltatok, ez pedig egy műszakilag teljesen új felfogása a szerkesztői segédletek, fontos lapok megjelenítésének. Hadd menjen kettesben először a beszélgetés, hiszen a puding is akkor finom, ha előbb két kanál tejben kevered ki és csak utána öntöd fel... – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. június 15., 14:39 (CEST)

Pontosan. Azon kívül, hogy elkészítem az új cuccokhoz tartozó dokumentációt, meg egy-két mintát közösségi lapokhoz, nem nyúlok semmilyen tartalomhoz. Dani ^vita 2010. június 15., 14:48 (CEST)

Komolyan mondom nem hiszem el, hogy ennyire nem érted... Szerinted arra a fenti 3 kérdésedre csak Bennó tud válaszolni? Vagy csak neki kéne? – OrsolyaVirág^HardCandy 2010. június 15., 14:55 (CEST)

Értem a problémádat, viszont te nem érted, hogy miért nem teszem, amit kérsz. Miért vonjak be több embert a folyamatba, mikor egyelőre felesleges? A technikai dolgokról megvannak a konkrét elképzelések, ez a néhány apró kérdés aztán meg tényleg annyira nem életbevágó, hogy a teljes közösséghez (vagy a wikipédia-műhlyhez) kelljen vele fordulni, főleg annak a fényében, hogy mióta elkezdődött a projekt, azóta egyeztetek Bennóval a felmerülő problémákkal kapcsolatban, mádzsárúl ő van a legjobban képben. Dani ^vita 2010. június 15., 15:00 (CEST)

Hát ez tényleg óriási... Ahhoz képest, hogy 5-6 ember dolgozott a projekten... :o – OrsolyaVirág^HardCandy 2010. június 15., 16:23 (CEST)

Ezen nem igazán. Ne keverd a két projektet, semmi közük egymáshoz. Dani ^vita 2010. június 15., 17:47 (CEST)

Dani: kicsi türelmedet kérem, szerintem nagyon jó irányba haladnak a dolgok, csak per pillanat épp nagyon ki vagyok ütve (fejfáj), holnapra rendbejön. Orsi: nem egészen erről van szó, csak arról, hogy a navmenü független a WP-névtérrevíziótól, csak az utóbbi nagyon jót tesz az előbbinek is, illetve szüksége van rá. A puszta alapötletet Timivel ketten jegyeztük, Dani találta ki, hogy hogyan lehet megvalósítani (ezenközben igen jelentősen átalakult az alapkoncepció is), azt a struktúrát pedig, aminek alapulvételével Dani dolgozik, én szedtem össze a WP-névtér átfésülésével. Per pillanat tehát Danin kívül leginkább tényleg még én vagyok képben az ügyben, hogy miről van szó. Ismétlem: ez egy külön projekt, nem a WP-névtér karbantartása. Az alapötleteket el lehet olvasni Dani vitalapján, előzetes látványterveket ti is láttatok. Nyilván lesz majd olyan következő fázis, amikor a (szűkebb-tágabb) nyilvánosság elé lehet és kell állni vele, ez még nem az. Bennó^iroda 2010. június 15., 17:52 (CEST)

Amúgy is tessék: ti, az érdekeltek megtaláltátok ezt itt is, és nyilván lehet itt kommentálni. Bennó^iroda 2010. június 16., 00:18 (CEST)

Na akkor itt a folytatás:

• Eligazítólapok, ahogy én elképzeltem, meg ahogy illene (azaz ne csak egy undorító ömlesztett wikilistát kapjon a szemébe az átlagjúzer, mint pl. itt). Nincs teljesen kész minden építőelem, ez csak egy előbemutató: minta1, minta2 (és ha van ötlet jobb névre, az jó lenne, nekem nem jutott eszembe jobb)
• Archívumfejléc: a sima fejléc archívumokra adaptált változata lapozóval (ez is még nagyon béta, amit wikikóddal ki tudtam hozni belőle, azt látod, de sokkal szebb lesz, ha feldobom egy kis css-sel): minta

Dani ^vita 2010. június 18., 01:58 (CEST)

Ez heniál!! Nagyon jó, akkor ez egy új műfaj lesz, nagyon úgy fest. Bennó^iroda 2010. június 18., 02:30 (CEST)

Az irányelvek és útmutatóknál az volt régen az elképzelés (ami aztán feledésbe merült, mert a szerkesztői létszám stagnálásával a lap veszített a jelentőségből), hogy a {{dióhéjban}}^(?) szövegeket gyűjti ki egy bot, és azokból készül majd egy lista. --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2010. június 19., 23:50 (CEST)

Helyzetjelentés: Nem tudom mennyire figyeltél az elmúlt napokban, de megszületett a {{gomb}}^(?) és a {{gombsor}}^(?) (élesben: itt és itt), valamit jópár sablondokumentáció. Még néhány elem, és elkezdhetjük tervezni az élesítéshez szükséges dolgokat (bevonva akit érdekel a dolog) Dani ^vita 2010. június 23., 15:35 (CEST)

Hmm, erre az előtte-utána dologra nem is gondoltam... csinálok egy mintát, hogy hogy is nézne ki. Dani ^vita 2010. június 23., 16:11 (CEST)

Pár minta: Szerkesztő:Dani/euteszt. Hát, nem tudom melyik lenne a tökéletes kinézet, még gondolkozom rajta. Dani ^vita 2010. június 23., 18:14 (CEST)

Mindenhogy tetszetős, de nekem a régi terv is tetszett (emlékszel, a nyilasos). Bennó^iroda 2010. június 23., 19:29 (CEST)

Igen, emlékszek rá, csak azzal a konkrét változattal nehéz megoldani, ha több előd-utód sablont akarunk egyberakni. A jelenlegi is elég bután néz ki, ha 3 vagy annál több van belőle. De meg lehet próbálni a kettő egyesítését is (azaz megnézzük hogy mi jön ki ezekből a változatokból nyillal ). Dani ^vita 2010. június 23., 19:36 (CEST)

Ma rakom fel a fejléc archívumkezelős fícsörét, ezen gondolkoztam a legtöbbet, hogy hogyan is kellene kinéznie. Nagyjából sikerült kitalálni a koncepciót, azonban még mindig van két megbeszélendő dolog.

• Kellene egy rövid magyarázó szöveg az archívum fülére, pl. hogy "itt találhatóak az x laphoz tartozó korábbi megbeszélések, ami blabla...". Csak hogy pofásabb legyen az egész, ne csak egy odahányt lista. Most nem igazán jutott eszembe értelmes leírás :)
• Mi alapján jelenjenek meg az archívumok? Most egy jó kis vegyesbazár van:

1. archiválás dátuma
2. archívum sorszáma
3. mettől meddig
4. archívum sorszáma (archiválás dátuma)
5. archívum sorszáma (mettől meddig)

Az a szomorú, hogy ez egy lapon belül is keveredik (pl. WP:KF-M), ami elég csúnya. Ki kellene választani egyet, és azt alkalmazni. Az archívum sorszáma kis helyet foglal, az archiválás dátuma informatívabb (mondjuk a hely nem probléma, hiszen el lesz rejtve alapesetben). Gondolkoztam még az egésztől függetlenül archívumindexek létrehozásán is, ennek az ötlete már korábban is felmerült (az egyes archívumokból kiszedni, hogy mik a wikitörténelmi jelentőségű megbeszélések, és azt kilistázni a könnyebb megtalálhatóság érdekében). Megérné, csak az a baj, hogy embertelen munka. Dani ^vita 2010. június 24., 15:10 (CEST)

Az bizony embertelen munka (itt már előkészítettük a jövőnek egyszer, ha...)

Javaslat az archívumhoz: Az archívumban találod a X lapról lementett korábbi fontos, lezárt megbeszéléseket időrendben/stb. Ha fel kívánsz eleveníteni egy témát, ne a lezárt lapon tedd, hanem az X aktuális oldalon stb. vagy valami ilyesmi?

Az archívumindex egy csoda lenne, de addig is, amíg nincs, szerintem a dátum messze informatívabb, mint a sorszám. Bennó^iroda 2010. június 24., 20:27 (CEST)

Vállalat(-)gazdaságtan

Szia! Csak eg rövid ujjgyakorlat miatt kereslek fel: vállalatgazdaságtan vagy vállalat-gazdaságtan? Ergo egybe vagy kötőjellel? Egy most készülő szócikkhez szükséges. Köszi előre is! Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. június 23., 00:58 (CEST)

Szerintem egyik sem, hanem vállalati gazdaságtan. Ha mindenáron a [vállalatgazdaságtan] betűsort akarjuk leírni, akkor is szerintem vállalatgazdaság-tan. Pasztilla 2010. június 23., 08:20 (CEST)

+1 Ehe. Bennó^iroda 2010. június 23., 11:54 (CEST)

Chikán Attila. Emiatt kérdezem. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. június 23., 11:56 (CEST)

Vállalatgazdaság-tan, vállalatgazdaság-tani. Szerintem. Pasztilla 2010. június 23., 12:20 (CEST)

De a jelzős változat sokkal jobban cseng: vállalti gazdaságtan. Jellemző, hogy az OH.-ban nincs benne, csak egy analógiás példa, a néhai politikai gazdaságtan. Bennó^iroda 2010. június 23., 12:25 (CEST)

Mélyen egyetértek, de azzal már nem sok mindent lehet kezdeni, ha a magyar nyelv szemantikai tárházát negligálva kialakítottak maguknak egy ilyen szót. Azt ugyan kevéssé értem, hogy a régi úzus szerént kizárólagosan használt vállalati gazdaságtannal mi a fene bajuk lehetett, az is komenista ármány? Pasztilla 2010. június 23., 12:37 (CEST)

Tudja kánya. Mindenesetre a [vállalatgazdaságtan] leírásának problémáját te már fentebb megoldottad, én csak azt tettem hozzá, hogy elmebajos szülemény: ronda és kellemetlen. ;) Bennó^iroda 2010. június 23., 12:42 (CEST)

Ja, hiszen ott lenne helyette a gyönyörű mikroökonómia. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. június 23., 13:14 (CEST)

Az ilyen szavak egybe- avagy külön- avagy kötőjeles írásmódja félelmetes téma számomra, de a rend kedvéért mégis ideírom: Chikán Attila könyvének címe Vállalatgazdaságtan A fedlapon ugyan Vállalat-gazdaságtan szerepel, de csak azért, mert csak két sorban fért ki a cím, de a könyv gerincén és a belső címlapon már egybeírták, és persze a szövegben is így szerepel. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó – AULA, 1994. ISBN 963 222 539 2) – Hkoala 2010. június 23., 21:40 (CEST)

Még egy apróság: A vállgazd tanszéket már átkeresztelték Üzleti Gazdaságtan Tanszékké, viszont van Vállalatgazdaságtan Intézet. – Hkoala 2010. június 23., 22:01 (CEST)

  Így az éjszaka közepén, megdöglök az ilyen nőktől hozzászólásoktól! --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. június 23., 22:12 (CEST)

– Hkoala 2010. június 24., 08:11 (CEST)

Burum átállt a Vectorba

légyszi, írj valamit! Két perce átálltam a vectorra :DDDD ! De hozzám! Köszi, --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. június 23., 19:45 (CEST)

na, ez az!! az üzenetcsíkom narancssárga, a monobook.css nem konvertálódott egy-az egyben. Vagy csak megint a bétatesztbe keveredhettem? --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. június 23., 19:50 (CEST)

Át kell pakolnod a Special:Mypage/monobook.css-edet ide: Special:Mypage/vector.css, a Special:Mypage/monobook.js-edet pedig ide: Special:Mypage/vector.js. És ha ez mind megvan, akkor még Ctrl + F5. :) És akkor már kész. Bennó^iroda 2010. június 23., 19:52 (CEST)

Az egyiket átkopipészteltem, a másikat átneveztem. Egyik se műxött, de azt az F5-öt kipróbálom, ha addig élek is :) --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. június 23., 19:55 (CEST)

Hát, az átnevezést azt nemtom, de elvileg miért ne működne. A frissítés viszont muszáj. Bennó^iroda 2010. június 23., 19:57 (CEST)

Mondtam már, hogy szeretlek? :) írj valamit nekem, kérlek! --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. június 23., 19:57 (CEST)

A szubcsonkbotot – Burummal ellentétben – nem zavarja a Vector, csak pár napig nem voltam gépközelben, ezért nem ment a bot sem. Azt hittem, még Hunyadym botja is megy, nem gondoltam, hogy ennyire hiányozni fogok. Üdv: Szaszicska ^vita 2010. június 24., 19:58 (CEST)

Azonnalizás

Tambónál leírtam, mi a véleményem róla. --Pagony^foxhole 2010. június 24., 21:30 (CEST)

Kitérés a szkriptről

Ami pedig a vágyott arab szkriptet illeti: lehetetlen, mivel mássalhangzóírás. A rövid magánhangzókat mellékjelekkel ugyan kifejezhetnék, de a legritkább esetben jelölik (és ugyanígy elhagyják a duplázás jelét is). A szkript még akkor se működne jól, ha megetetnének vele egy arab szótárt, mert anélkül, hogy értelmezné a kifejezést, még mindig csak az alternatívákat tudná felsorolni. Hogy egy példát mutassak: كتب. Annyi van leírva, hogy KTB. Ez lehet kataba (ő írt); kutiba (ő le lett írva); kutub (könyvek); kattaba (ő íratott); kuttaba (ő íratva volt); kattib (írass!). Természetesen nem minden szóalaknak van ilyen sok kombinációja, de egy-két alternatíva szinte mindig akad. Szóval aki arab átírót akar csinálni, az fejlesszen hozzá mesterséges intelligenciát is :) – Mathae Fórum 2010. június 25., 17:21 (CEST)

Sose jelölnek mgh-kat, se alulpont, se mellékjel? Akkor a neveket például hogy lehet kiolvasni? Bennó^iroda 2010. június 25., 17:23 (CEST)

A pontozás a mássalhangzók egymástól való megkülönböztetésére szolgál, és azok elhagyhatatlan része (ma már, noha a középkorban elég lazán kezelték a problémát). A mellékjelezést viszont - tankönyveket leszámítva - általában hanyagolják, mert egy olvasó számára a szövegkörnyezetből kiderül, hogy mikor melyik olvasat a megfelelő egy adott szóalaknál. A neveket pedig úgy olvassa ki az ember, hogy egyrészt tudja őket - a keresztneveket nem nagy szellemi erőfeszítés felismerni -, másrészt a vezetéknevek között rengeteg közszói eredetű vagy ismert tulajdon- (főleg földrajzi) névből származó van. A maradékot megmondja a szakirodalom, ha régi illetőről van szó, illetve a saját szóhasználat jelei. – Mathae Fórum 2010. június 25., 17:43 (CEST)

Jócikk -javaslat allapon

Szia! Raziel megalkotott egy javaslatot [2]. Várjuk a véleményed. Köszi,– Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. június 25., 19:24 (CEST)

Átfutottam, nekem teccik. :) Bennó^iroda 2010. június 25., 19:27 (CEST)

Bár senki nem kérdezett, de én is megnéztem, és nekem is tetszik. Vannak olyan cikkek, amik olyan témát dolgoznak fel teljességben, amiről nem lehet többet írni. Jó gondolat, csak ne kössük össze kiemelt vagy szépcikk szavazásokkal, eljárásokkal. --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. június 25., 20:05 (CEST)

kegyes kérdés

Szia, Bennó! A kolozsvári református kollégium kapuja feletti felirat szövege: "LITTERIS ET PIETATI SACRUM." A forrás, amiből dolgozom, ezt így fordítja: A tudománynak és a kegyeletnek szentelve. Kissé furcsa a kegyelet ebben az összefüggésben; lehetne esetleg kegyességnek fordítani? – Hkoala 2010. június 26., 20:34 (CEST)

Leginkább istenfélelemnek kéne, de a kegyesség is jó (és van hagyománya). Legszívesebben meghagynám pietásnak, hangulatilag és egyébként is az a legautentikusabb szerintem: A tudománynak és a pietásnak szentelve. Inkább a sacrum zavar. A kegyeletnek nem tudom kapásból a szótörténetét, hogy valaha is volt-e neki olyan árnyalata, ami ide megfelelne (lehet, hogy igen), de nem a legszerencsésebb megoldás, az egészen biztos. Bennó^iroda 2010. június 28., 11:28 (CEST)

A pietás tényleg szép szó, de pont ebben az esetben, ahol a fordítást kellene megadni, nem tenném be. Maradok a kegyességnél és köszönöm a segítséget! – Hkoala 2010. június 28., 20:18 (CEST)

Találtam egy másik forrást, amely szerint A tudomány és a kegyesség szentélye - ehhez mit szólsz? – Hkoala 2010. június 28., 21:45 (CEST)

Mondom én, hogy a sacrummal van a nagyobb gond. :) Sokkal inkább jelentse eztet! Bennó^iroda 2010. június 28., 21:46 (CEST)

Blok

Megvan, elment. --Pagony^foxhole 2010. június 28., 20:36 (CEST)

Köszönöm szépen, megjött! Bennó^iroda 2010. június 28., 20:52 (CEST)

Ragozás

Üdv! Az útneveket szoktuk ragozni? Ledo út (en:Ledo Road) és Burma út (en:Burma Road). Az első szó földrajzi név. --Gyantusz ^vita 2010. június 27., 12:26 (CEST)

Hülye és át nem gondolt kérdés volt: Debreceni út, Vámospércsi út. => Ledo-i és Burmai út lesz. --Gyantusz ^vita 2010. június 27., 18:50 (CEST)

Persze hogy szokjuk (Bécsi út, Hatvani út, Fehérvári út), amennyiben tényleg arrafelé is vezetnek. Ezzel szemben ha az utca/út elnevezése nem ilyen direkt kapcsolat eredménye, akkor nyilván marad képző nélkül (Kolozsvár utca). Bennó^iroda 2010. június 28., 11:26 (CEST)

Aha, ez is igaz. Majd kisakkozom. Előbb lefordítom a cikkeket, okosabb leszek utána. ;) Azért kösz. --Gyantusz ^vita 2010. június 30., 00:33 (CEST)

Kiemeltkép-jelölt ;)

Áh, érthető, köszönöm! Ma is okosabb lettem egy kicsit Dani ^vita 2010. június 30., 22:05 (CEST)

Akkor jól sejtem, hogy a Kategória:Kiemeltképjelöltek sem jó? (pedig ezt te követted el, azért is bátorkodtam átnevezni erre ) Dani ^vita 2010. június 30., 22:09 (CEST)

Hajh... hm... :P Vagy nem voltam magamnál, vagy valamelyik sablon hivatkozta, és csak létrehoztuk gépiesen. Mindenesetre igazad van, az se nem stimmel – sajnos BennóBot mostanában bejelentkezni se tud rendesen, pedig ilyeneket régen megcsinált. :( Bennó^iroda 2010. június 30., 22:12 (CEST)

Képaláírás

Azért tettem pontot, mert túlságosan mondatszerű volt az utolsó mondat, és nem pedig címszerű. Ha címszerű lenne, én se tennék. Így viszont lóg a levegőben a vége. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. július 1., 11:44 (CEST)

Deipno... Köszi!

Nagyon jó, köszi a segítséget! – Villanueva ^vita 2010. július 1., 17:37 (CEST)

Sablon

Jól van na, még sose csináltam ilyet, az alatta levőről másoltam :) köszi a javítást! Alensha 2010. július 2., 20:52 (CEST)

Höhhh!! Ezek szerint alatta is valaki vétkezett. ;) Mindjárt utánalátok. Bennó^iroda 2010. július 2., 21:03 (CEST)

Lezárás

Tudok róluk, hogy vannak, csak innen másoltam, és itt ilyen izé keretben voltak… – Hunyadym ^Vita 2010. július 2., 21:10 (CEST)

Futótűzként terjed a vész, látom. ;) Bennó^iroda 2010. július 2., 21:16 (CEST)

Jegyzet évszámmal

Hali! Ha egy jegyzetben meg akarok adni egy könyvet, mondjuk így: "Hodnkinson 2005, p. 111", és történetesen az adott írótól csak egyetlen könyvet használok fel, akkor lehagyhat az évszám, vagy maradnia kéne? Peligro (vita) 2010. július 4., 14:35 (CEST)

Az évszám nem csak azonosításra szolgál, jelzi a forrás frissességét is (ezért szokjuk jelezni, ha utánnyomás vagy sokadik változatlan kiadás), úgyhogy bár nyilván el is lehet hagyni, én azt mondanám, maradjon meg, mert értékes információt hordoz. Bennó^iroda 2010. július 4., 14:45 (CEST)

Ok, akkor marad. Köszi! Peligro (vita) 2010. július 4., 15:31 (CEST)

Licenc probléma

Szia!
Lenne hozzád, mint tapasztalt, sokat tudó wikipédistához egy kérdésem. Arról van szó, hogy milyen lincecet használjak abban az esetben, ha egy barátom képét szeretném feltenni, de ő nem szeretné se közkinccsé tenni, se szabadon másolhatóvá (forrásmegjelöléssel együtt sem), kizárólag a Wikipédiára engedi felhasználni?
Elősre is köszönöm szépen a segítséged! --Hirvenkürpa ^{Mögbeszélés} 2010. július 4., 22:09 (CEST)

Hát ez pont az az eset, amit e tapasztalt, sokat tudó wikipédista nem tud. Az biztos, hogy van rá lehetőség, de közelebbi segítséget az erre szakosodott, médiafájlok körüli problémákkal foglalkozó kocsmafali szekció tud neked adni. Bennó^iroda 2010. július 4., 22:24 (CEST)

Hát segond, azért köszönöm szépen a segítséget, írtam az üzenőfalra.<szép estét!>--Hirvenkürpa ^{Mögbeszélés} 2010. július 4., 22:41 (CEST)

(A) zsoltárok

Kedves Bennó! Bocs, hogy felzaklattalak ezzel a névelődömpinggel. A névelőt Zsolt esetében ugyanonnan vettem, mint ApCsel esetében: így használja a protestáns új fordítás és a Káldi-féle Neovulgáta. Hogy legyen? --Tkarcsi ^vita 2010. július 5., 10:51 (CEST)

Oáááááááááá. Megnéztem a nálam lévő Neovulgátát, és valóban névelőt tesz a zsoltárok elé, ugyanakkor például Királyok első könyve, írja... Szóval nem mondhatni következetesnek (a NV névírása is szörnyen átgondolatlan). Nemtom... Végül is nem lehetetlen, minden csak értelmezés kérdése, egyszerűen szörnyen furcsa volt (és azt hiszem, tudnám védeni a határozatlan címváltozatot). ;) Megkérdem Pasztillát, mit szól ehhez. Bennó^iroda 2010. július 5., 10:56 (CEST)

Nagyjából semmit, én ehhez nem értek, mindenesetre ha eltérő filológiai hagyományok vannak (rkat vs. prot), azon bizonyára el lehet huzakodni egy ideig. A látókört mindenesetre tágítva, a szócikkek címének ész nélküli névelőzését ellenzem. Ki van mondva ez a „birtokos szerkezetet névelőzünk” direktíva, ami rendben is van, csak különbséget illene tennünk köznévi és tulajdonnévi szerkezetek között, és utóbbiak esetében a ńévelő nélküli tulajdonnév egészét tükröztessük a címszóban. Volt például egy állami kitüntetés, amelynek a neve Magyar Népköztársaság Állami Díja volt (neve!, mondom még egyszer), nálunk névelővel szerepel, mert ugye birtokos szerkezet és a wikipédista birtokos szerkezetet álmából felébredve is névelővel lát el (A Magyar Népköztársaság Állami Díja), amit én messzemenően helytelenítek, a névelő ugyanis nem a tulajdonnév része. Érdeklődve várom, hogy az egyéb tulajdonnévi birtokos szerkezetek mikor kapnak nálunk névelőt: MTA Atommagkutató Intézete, Nők Lapja, Apák könyve, Isten rabjai, Fogságom naplója. Pasztilla 2010. július 5., 12:26 (CEST)

A határok szerencsére nem felekezeti határok mentén húzódnak, és a gyakorlat eléggé esetlegesnek tűnik. Inkább arról van szó, és ezért is kérem a véleményedet, hogy a jelek szerint zsigeri probléma, ki mikor érzi szükségét a névelő címbe foglalásának. Jó lenne erről valamiféle WP-konszenzusra jutni. Bennó^iroda 2010. július 5., 12:29 (CEST)

Az biztos, ezt a tohuvabohut akartam én is példázni. A névelő címbe foglalásáról: ismét, ez nem a wikipédista feladata, ha filológiai alapon megállapítható a cím, a tulajdonnév egésze, ahhoz semmilyen körülmények között ne tegyünk névelőt, ezekre az esetekre egyetlen irányelvünk lehet: a címszó azonos a címmel, tulajdonnévvel stb. A névelő kitevésének egyetlen területe szabályozható a Wikipédia szintjén: a köznévi elemekből építkező köznévi címszavak esete, a birtokosszerkezet-diktátumnak is csak ezekre a helyzetekre kellene vonatkoznia. De van más is, tegnap például egy halmozott jelzős szerkezetet mozgattam vissza névelőtlenné, vannak tehát, akik ezeket az eseteket is sutának érzik névelő nélkül. Pasztilla 2010. július 5., 12:43 (CEST)

Csakhogy a Biblia könyvei épp a kettő közötti kategóriába tartoznak: nincs a hagyományos filológiai értelemben vett címük, ezek utólagos névadások, megjelölések, amik praktice címként viselkednek. A fordítási hagyományban hol így, hol úgy fordulnak elő. Az eset erősen hasonlít a bibliai személyek névformájának kezelésére, ahol is a káoszból való kilábalásra szintén WP-irányelvet javasoltam, mert ez másként nem eldönthető. Szerintem ez is az az eset. Magyarán arról van szó, hogy miután tisztességesen megállapítjuk az eltérő hagyományokat, és feldolgozzuk átirányítások formájában, kiderül, hogy elsődleges címként egyiket se tudjuk alkalmazni (a személyek esetében azért nem, mert egyértelműen felekezeti állásfoglalás lenne, ráadásul tudományosan is következetlen; a könyvcímek esetében pedig a hagyomány teljes esetlegessége miatt, ahol is még felekezeti határok se bontakoznak ki). Bennó^iroda 2010. július 5., 13:00 (CEST)

Na, pontosan ez az, amihez nem értek, megítélni nem tudom. Pasztilla 2010. július 5., 13:15 (CEST)

Birtokos szerkezetek határozottsága

Akkor leírom a töprengést, mert azután már biztosan tudsz/tudtok segíteni. Vegyük mindkettőt sorban röviden:

1. Nevek. Nagy próféta, prot. hagyományban Ézsaiás, kat. hagományban Izajás, WP: passz, mert milyen alapon válogassunk. Erre mondanám én azt, hogy héber név, tehát kezeljük a WP:HÉBER szerint, és legyen Jesájá;
2. Címek: minthogy esetleges a fordítási hagyományban a megoszlás, egyszerűen el kéne dönteni a WP használatára, hogy a címbe foglalt zsoltárok és apostolok (két példa) határozottak vagy sem. Érveket mindkét oldalon el tudok képzelni, az apostolok esetében már kis híján meg vagyok győzve, a zsoltároknál viszont nem érzem olyan meggyőzőnek a határozottságot, hiszen egy műfaj, a jeruzsálemi szentély liturgikus énekeinek válogatott gyűjteményéről van szó, amiben nincs tudomásunk a teljességre törekvésről, hasonlít a későbbi énekeskönyvekhez és zsoltároskönyvekhez. Ezért én ebben az esetben a névelőtlenség híve volnék.

Ezt szerintem csakis konkrét könyvenként lehet eldönteni, és aztán lefektetni valahová, hogy ne legyen percenként átnevezve meg vissza. Bennó^iroda 2010. július 5., 13:23 (CEST)

Hmmm, úgy olvasom, hogy szerinted a névelő az apostolokra és a zsoltárokra vonatkozik, ez szerintem tévút, a könyve meg a cselekedetei a határozott névelő denotátuma. A birtokos megjelölése (apostolok, zsoltárok) ennek bővítménye (mi? → kinek a mije?). Ugyanilyen indokkal nem szokták a vérmesebbjei sem irtani a Bennó modora szerkezeteket, mert nem a birtokost, hanem a birtokot névelőzzük, amely voltaképpen éppen a birtokos megjelölésével válik határozottá, legyen bár a birtokos határozatlan („a kenguruk erszénye piros”, nem „kenguruk erszénye piros”). Majd este ennek utánaolvasok, de alighanem igazam van. Pasztilla 2010. július 5., 13:59 (CEST)

Kieg.: Éppen ezért érzi az ember a határozott névelőt szükségesnek birtokos szerkezetek bevezetéséhez, és gondolom ezért is lett nálunk irányelv. Pasztilla 2010. július 5., 14:02 (CEST)

No, megnéztem, mit gondol a hivatásosság erről a kérdésről (Magyar nyelv. Főszerk. Kiefer Ferenc. Budapest: Akadémiai. 2006.). Csak röviden. A birtokszó a birtokos szerkezet alaptagja, a birtokost jelölő főnévi kifejezés pedig a determináns, amely mindig határozottá teszi a kifejezés egészét. Sőt, ez akkor is így van, ha a determináns határozatlanságát az egy névelővel fejezzük ki (azaz például egy kutya gazdája). Azt pedig, hogy a birtokos szerkezetek minden esetben határozott szerkezetként viselkednek, onnan tudjuk, hogy a szerkezet, amennyiben igei állítmánnyal bővítjük, mindig tárgyas ragozást vonz, ami tudvalévőleg a határozott szerkezetek igei bővítménye, szemben az általános/alanyi igeragozással. Azaz:

• Alanyi ragozást vonzó határozatlan névszói szerkezet: Egy kutyát keresek.
• Tárgyas ragozást vonzó határozott névszói szerkezet: A kutyát keresem.

Ha ugyanezt a névszói birtokos szerkezetekre próbáljuk ráfeszíteni, azt találjuk, hogy a birtokos szerkezetek minden esetben határozott szerkezetként viselkednek, azaz a determináns valóban határozottá teszi a szerkezetet, amely így tárgyas ragozást vonz:

• Egy kutya gazdáját keresem.
• A zsoltárok könyvét lapozom.

A nyelv csodaszép.

Néhanap még én is elképedek tenmagamtól, hogy séróból kinyomtam ugyaneztet. Sablon:Önhitt Pasztilla 2010. július 5., 17:53 (CEST)

No. Most akkor boldog vagy boldogtalan vagy? Muszáj tunnom, mert holnaptól aztán tényleg nem leszek hadra fogható. Pasztilla 2010. július 5., 22:14 (CEST)

Félig boldog vagyok (meg elfoglalt), csak nem akartam elhamarkodottan reagálni. Az utolsó példáddal például az a bajom, hogy éppen azt nem dönti el, vajon részévé lesz-e ez a névelő a címnek, mert akár belefoglalom, akár nem, a két megoldás csak írásban különbözik. És éppen ez a baj(a azoknak, akik szeretnék a címbe foglalni a névelőt). Bennó^iroda 2010. július 5., 23:06 (CEST)

Hmmmm. Az továbbra is filológiai kérdés. Én nem erről beszéltem, hanem a nyelvtani érveléseddel helyezkedtem szembe, miszerint te az apostolok és a zsoltárok határozatlanságával érveltél a határozott névelő ellen. A cím kérdéséhez a határozott névelő létjogosultságának megindoklása semmivel nem járul hozzá. Pasztilla 2010. július 5., 23:14 (CEST)

Csakhogy félreértettél, és erről szól(t volna) a hosszabb válaszom: a határozott voltuk kizárólag a címbe foglalás szempontjából érdekes, nem a birtokos szerkesztés miatt. Az érvelők problémája kizárólag az, hogy a könyvben a zsoltárok foglaltatnak, vagy szimplán zsoltárok, és hogy az az apostolok cselekedeteiről vagyon szó, vagy az apostolok cselekvéseiről. :) A szakmai részletekre még visszatérek, ha Isten is úgy akarja, van, ami nem tetszik abban a levezetésben, sántítni tűnik. Bennó^iroda 2010. július 5., 23:39 (CEST)

Bibliai tulajdonnevek írásmódja

Csak pici hozzáfűzés. A bibliai tulajdonneveket azért volna érdemes az eredeti héber / arám / görög alakokban írni (és persze csomó redirekt ezekre), mert ezzel a) elkerülhetőek a felekezeti határvillongások (én sajnos érzek ilyet egy ideje, azért is szólok ilyenhez ritkán, meg át se nevezek semmit), b) ez így tökéletesen tudományos, c) ez a nevük . (pl olyan, hogy Szofoniás nincsen (S(z)ofóniás se), ő Cefanjá vagy Cefanjáhú. Annak megvan a maga oka, mért lett ez a névalak (mert nincs a görögben/latinban 's', stb. - ezt pl. érdemes lenne a cikkekbe majd beírni.) • A könyvek elől meg elhagynám a névelőt, egyszerűen mert lexikonszerűbb. (Még annyit ide, hogy a bibliai könyvek és tulajdonnevek nevezéktana, egyrészt teljesen felekezeties, másrészt mint olyan nem létezik, valamint hótt trehány. Ebbe beleértendők a magyar nyelvű lexikonok is, mivel szinte mind valamilyen felekezeti megoldást részesít előnyben. Ezekhez meg sztem nem érdemes ragaszkodnunk.) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. július 5., 14:17 (CEST)

A fő probléma (sztem) a következő lesz: Van jópár, a magyarba is átment bibliai tulajdonnév (Sofóniás, Ésaiás (Ézsajásnak?) / Izajás (így soha nem ejtették), Betlehem, Jeruzsálem,...), viszont van egy rakás, ami nem ment át (a héberes forma szerepel), és van egy nagy határterület a kettő között. Hogy fogjuk eldönteni, melyikre mi legyen az érvényes? Ez több ezer nevet jelent. Tényleg érdemes az elején fixálni, mi hogy legyen. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2010. július 5., 14:33 (CEST)

Szócikk ellenőrzés!

Szia! Köszönöm a gyors és kimerítő választ! Egy apró megjegyzésem van, ha nem ellenőrzött a lap nem érhető el a laptörténet. Üdv.! – Kispados ^vita 2010. július 5., 19:02 (CEST)

Szia! Szerintem így van az új változat bevezetése óta, a nem ellenőrzött lap története nem jön fel. Nem tévedhetek, hiszen az volt az első, hogy bele akartam nézni, mert gondoltam hogy valaki belépett az én "építés alatt" figyelmeztetésem ellenére. Üdv.!– Kispados ^vita 2010. július 5., 20:19 (CEST)

Ez tényleg erősen valószínűtlen (mert miért lenne?), mindenesetre a műszaki KF-en érdemes megkérdezni. Bennó^iroda 2010. július 5., 20:29 (CEST)

Megnéztem kijelentkezve is, nekem látszik az ellenőrizetlen lapok laptörije is. Bennó^iroda 2010. július 5., 20:31 (CEST)

Van egy lefele mutató nyíl a fülek mellett, a csillagtól jobbra, arra kattintva jönnek elő azok a fülek, amik nem férnek ki a képernyőn. Valószínűleg oda került a laptörténet. – Hunyadym ^Vita 2010. július 5., 20:34 (CEST)

És azért csak ellenőrizetlen lapoknál van probléma, mert akkor bekerül egy új fül is (jelenleg "ellenőrzésre váró változtatások" néven, de ezt egyébként sürgősen le kellene cserélni), és emiatt nem fér el a képernyőn a laptörténet, és átkerül a listába. – Hunyadym ^Vita 2010. július 5., 20:38 (CEST)

Nagykötőjel

Tíz perc alatt csak egyet sikerült találnom, a homoszexualitás szócikkben:

Szociológiai/szociálpszichológiai megközelítés

Szociológiai–szociálpszichológiai megközelítés

Szólok, ha ismét ilyesmire akadok. Üdv, ZJ ^vita 2010. július 1., 15:44 (CEST)

A daktiloszkópia cikkben gondolatjel szerpel:

Romanek József – Solymosi Józsefné – Tauszik Nagyezsda:

Romanek József–Solymosi Józsefné–Tauszik Nagyezsda: így jó. ZJ ^vita 2010. július 1., 16:12 (CEST) Te látod, ami az én vitalapomon van???

Rosszul fogalmaztam. A kérdés arra vonatkozott, hogy hogyan tudod meg, ha a saját vitalapomon válaszolok a kérdésedre. Szerintem mindenki csak a saját vitalapjára kapott válasz esetén kap E-mail-t. ZJ ^vita 2010. július 2., 15:37 (CEST)

Most látok egy példát: hanyagoljuk az előszó/utószó és hasonló finomságokat

-> hanyagoljuk az előszó–utószó és hasonló finomságokat ... ZJ ^vita 2010. július 1., 19:44 (CEST)

Az üzenet nem Neked szólt. De Pasztilla olyan furcsa nevet választott magának, hogy azt hittem ez nem az egyik szerkesztő neve, hanem az egyik szócikk címe. ZJ ^vita 2010. július 2., 16:13 (CEST)

Azt írod: Szociológiai-szociálpszichológiai és fekete-fehér. Elgondolkodtatott. Valóban, a halmazok egyesítése (únió) és metszete (interszekció) nem követhető egyérteműen a nyelvtani vagy és és fogalmakkal. A fekete és fehér fogalomkörnek nincs közös része; a szociológiának és a szociálpszichológiának viszont van (határterületi tudomány). Sajnos a Gyurgyák Szerkesztők kézikönyve nincs fent a NET-en, de egy kivonatban megtaláltam a nagykötöjelre vonatkozó (és korlátozó) hivatkozást. Üdv, ZJ ^vita 2010. július 2., 21:14 (CEST)

• "A cikk/szakasz nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült"

Az ilyen szövegeket szeretném helyesbíteni, azaz: eltávolítani az osztás jelét. Aktuálisan nem a nagykötőjel hiányzik, de fogalmam sincs hova írhattam volna a kérésemet. Ezért oda írtam üzenetet. ZJ ^vita 2010. július 7., 18:20 (CEST)

Osztás jele

Hozzászóltam két helyen is; valószínűleg rossz helyre ment a megjegyzés:

"A cikk/szakasz nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült"

Ez a példa megint az értelemzavart fejezi ki, hogy t.i. az írója nem tudja eldönteni: most két halmaz egyesítéséről, vagy közös részéről van szó. Sőt! Ez most implikáció. Mert a szakasz részhalmaza a cikk fogalmának. Hozzáteszem: a forrásokat ritkán jelöljük meg szakaszonként, vagy fejezetenként, hanem inkább az egész szócikkre egyesítve.

Na, ezt a hozzászólást hova küljem, ahol minden adminisztrátor olvassa (és nyelvi, stilisztikai vonatkozása van)? Megírtad, de elfelejtettem, hová. Üdv, ZJ ^vita 2010. július 7., 18:53 (CEST)

redirek

Egy azok közül, amik az átirányításra hivatkoznak: Szerkesztő:KovacsUr/Moduláris kezdőlap. Vajon a lapon szereplő többi sablon hogy törlődött? - Kontos ^vita 2010. július 7., 21:52 (CEST)

Nálad válaszoltam a (költői) kérdésre. Bennó^iroda 2010. július 7., 21:55 (CEST)

Végülis nem olyan fontos, csak gondoltam ha rend legyen, akkor legyen valóban rend. - Kontos ^vita 2010. július 7., 21:58 (CEST)

Célozás

Arra teccik célozni, hogy legyen átirányítás a latinos alakokról a görögösre eztán? Jó ötlet, hogy nem jutott eszembe :)) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. július 8., 17:52 (CEST)

, igen, bár nem célzásnak szántam, ha belefutok, ótomatice szokom pótolni. A redirek nagyban fokozzák a megtalálhatóságot. Bennó^iroda 2010. július 8., 18:05 (CEST)

Akkor az atthiszra lesz redir az atthisról :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. július 8., 18:07 (CEST)

Keleti nevek helyesírása

Kedves Bennó bácsi! Akkor neked is idemásolom az Akadémai Helyesírás irányelveit, magyar nyelvű szövegre csak az irányadó, bárki bármit mond:

Az MTA állásfoglalása a helyesírás szabályairól a nem latin betűs keleti nyelvek esetében a következő:

„Hazánkban akad ugyan olyan keleti ábécé, melyet sokan ismernek, de azok száma, akik e keleti nyelveket tudományosan nemzetközi szinten kutatják, a legnépesebb szakon is alig haladja meg a félszázat; egyes ritkább keleti nyelvek tudós kutatóinak a száma meg éppen nem éri el a tíz főt sem. Hazai orientalistáink zöme tudományos eredményeit leginkább idegen nyelven közli, itthon és külföldön. Ennek ellenére mindegyikük tudja, hogy kötelessége szakját anyanyelvén is művelni, gondoskodnia kell a megfelelő magyar műszavak megalkotásáról; mindezen felül szükségük van magyar tudományos átírásra.

A körülmények gondos mérlegelése után arra a megállapodásra jutottunk, hogy a szűk körben használt, kevesek által értett tudományos átírást el kell vetnünk [...]. Mi nem kevesekhez, de mindenkihez akarunk szólni, olyan egyszerű írásmóddal, amelynek megértéséhez anyanyelvünk ismerete egymagában elégséges. [...] Általában igyekeztünk a magyar fonetizmushoz igazodni.

Kezdettől fogva tisztában voltunk ugyanis azzal, hogy a vizsgált keleti neveknek és szavaknak nemcsak a helyes magyar írásmódját kell rögzítenünk az olvasó és az író számára, hanem azok helyes magyar kiejtését is, úgy, hogy az a rádió- és tévébemondó, az előadó és hallgatóság igényét szintén kielégítse. [...]

Gondos mérlegelés után úgy döntöttünk, hogy mellőzzük a közvetítő nyelvek használatát,” (Ligeti Lajos (főszerk.): Keleti nevek magyar helyesírása, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981., 9–10.)

Ezt még a wiki se írhatja felül, nem velem vitázol Bennó bácsi!:) A wiki egyetlen rendelete se iktathatja ki a magya helyesírást.Peadar ^vita 2010. július 10., 15:17 (CEST)

Kedves Bennó bácsi! (Ez is helyesírás: a bácsi kisbetűs, csak a Bennó tulajdonnév::) Ha végre egyszer valamiben egyetértenénk, miért velem vitázol, a te szavadnak nagyobb súlya van, mint nekem, ha én vetek fel valamit, még azok is támadnak, akik egyetértenek velem:)

Elbeszélünk egymás mellett, mert itt keveredik a helyesírás és az átírás kérdése, természetesen az átírásban igazad van, bárki bárhogy átírhat egy nem latin betűs szót, pl. egy szótárban a szavakat, de ha megadja a magyar megfelelőjét, pl. egy tulajdonnévnek, ott márbe kell tartani a helyesírás szabályait. Ne aggódj, nem fognak lecsukni, ha nem tartod be, csak nem körültekintően jársz el. Ha meg egy könyvet nem az MHSZ szerint adnak ki, az a kiadó, főszerkesztő, lektor felelőssége. Én is láttam könyvet, ami hemzsegett a hibáktól, és még csak nem is elsősorban helye-sírásiaktól, hanem tárgyi tévedésektől. Ilyenkor azt kérdeztem, hol a lektor, mit csinált a pénzéért? Ez a könyvet minősíti, és ilyenkor az ember elgondolkozik, hogy megvegye-e, megbízzon-e abban a tudásban, amit az közvetít.

Nem véletlenül idéztem Ligetit, mi is magyar embereknek készítjük a wikit, így elvárható, hoy szerencsétlenek el tudják olvasni, amit írunk ékes magyar nyelven. És úgy, hogy nem kell részt venniük pl. egy pinjin gyorstalpalón. Egyébként sansz van rá, hogy megint úgy fogadtak itt el valamit, amiről egyeseknek fogalmuk sem volt, csak mentek a többség után. A te felelősséged is, miért szavaztad ezt meg, bár engem nem érdekel, mert nem érint. Hiszen mint mondottam, csak az MHSZ lehet kötelező érvényű számomra.Peadar ^vita 2010. július 10., 17:17 (CEST)

Bár Vungaduhoz írtad, de inkább itt reagálok. Te írtad: "Amúgy sem értem, miért volna kedvesebb a szívünknek, ha valamit törvényként követünk, annál, mint ahogy most van, hogy értelmes választás útján követjük?" Te szavaztad meg, bár nem értettél vele egyet, és nem értelmes választás útján, mert ami miatt támadtok, ez a követendő: "Te csak az irányelveik szerint nem megfelelően jártál el." (Burumbátor megjegyzése nekem), tehát Bennó bácsi nem pontosan fogalmaz, és mindig annak a véleményét fogadja el, ahonnan a szél fúj.Peadar ^vita 2010. július 10., 18:47 (CEST)

Bennó bácsi, ez nem olyan, hogy megnyomunk egy gombot, a szócikkeknek csak egy címe lehet egyszerre, de nem értelek, miért védesz még mindig körömszakadtával egy rossz döntést, amivel magad se értesz egyet, ennyit én se érek!:)Peadar ^vita 2010. július 10., 19:59 (CEST)

Az érved meggyőzött, ha tulajdonnév része, lehet nagybetűs.Meg lehet engem győzni:)Peadar ^vita 2010. július 10., 20:43 (CEST)

Köszönöm a tárgyilagos hozzáállást.:) Igazán rendes tőled. Ha már beleszóltál, hass oda kérlek a jövőben, hogy DD tartsa magát távol tőlem, mert egyértelmű, hogy csak vitát szít, nem pártatlan, tudnivaló kinek a pártját fogja, és ezzel megsért másokat, holott neki kerülnie kellene, hogy csak az egyik félt pártolja. Ha erre nem képes, maradjon ki a vitából, de tőle nem tudom elfogadni a rendre utasítást. Nem akarok panaszkodni, nem tenném, mégha mondtam, hogy panasszal is élek, nem vagyok haragtartó, de kikérem magamnak az ilyen támadásokat. Ha nem megfelelő a viselkedésem, bárki rendre utasíthat, egyedül DD-től nem fogadom el, főleg, hogy egyértelmű, hogy az ellenfelet pártolja, és azt eltűri, ha velem szemben bántó. Én dolgoznék, de ezt nem hagyhatom szó nélkül.Peadar ^vita 2010. július 10., 22:18 (CEST)

Kiemelésre váró cikkek sablonja

Szia, Szajci irányított hozzád egy problémával: a kiemelésre váró lapok vitalapjára rákerül egy sablon, ami többek között tartalmazza ezt a mondatot: "A szócikk megfelelője kiemelt lett a(z) XY Wikipédián, az onnan származó információkkal bátran kibővítheted a magyar lapot." Amikor ennek értelmében egy szerkesztő megtette azt, hogy az XY wikin kiemelt cikkből átvett mondatokat (a sablon ugyanis pontosan erre bíztat), akkor pedig mindenki nekiesett, hogy igazából csak az ottani forrásokat szabadna felhasználni. Ezen okból a sablon szövegét szét kellene szedni valahogy így:

• "A többi wikin szereplő szócikkek forrásait is érdemes felhasználni" (ehhez viszont a másik cikknek nem kell kiemeltnek lennie, én is rengeteg jó forrást találtam más nyelvű csonkokban)
• "A minőség összehasonlításához érdemes megnézni az XY wiki kiemelt szócikkét"

Ha mégis máshoz forduljak a kérdéssel, akkor kérlek írd meg, hogy kihez! Köszi és üdv Sudika ^Messaġġ 2010. július 12., 10:33 (CEST)

kérdés

szia Bennó!

Azt szeretném megtudni tőled, hogy hogyan kell egy cikk elejére egy kis "egyértelműsítő" sort betenni?
pl: ezt hasnonló kéne a magyar wikire:az együtteshez a személyről, és fordítva. jó a válasz is, meg ha megcsinálod abból is tudok tanulni:)
thx Iteq47 ^vita 2010. július 16., 13:14 (CEST)

Itt egy minta egy még bonyolultabb esetről: Büszkeség és balítélet. A következő benne a releváns szöveg (ha megnyitod szerkesztés üzemmódban, az infobox rész alatt találod): {{egyért2|Jane Austen regényéről|Büszkeség és balítélet (egyértelműsítő lap)}} Lehet lépegetni tovább ott, cikkről cikkre. :) A Mansonban gyak. uez van angolul. – Pagony^foxhole 2010. július 16., 13:29 (CEST)

Ortodox

Welcome back, Maci! Itt is van egy kis adalék :) Best, – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. július 21., 10:58 (CEST)

Új műhely

Szia! Mivel rengeteget segítettél helyesírási kérdésekben ajánlom figyelmedbe a frissen megnyílt Operaműhelyt. Szívesen látunk a tagok között – Istvánka ^posta 2010. július 21., 17:03 (CEST)

OTRS

Üdv! Köszönöm a strongot is, a supportot is. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. július 22., 12:45 (CEST)

Szent

Howdie . Szeretném megérdeklődni, hogy magyarul Lecce város védőszentjének neve Szent Oronzo vagy Szent Orontius. Így is úgyis találtam már forrásaimban! Olaszul Oronzo, ángolosul Orontius! Köszi előre is – Istvánka ^posta 2010. július 23., 13:56 (CEST)

Viszonylag egyszerű: leccei Orontius I. századi, tehát a névalakja is aszerint írandó, amennyiben nem olyan név, aminek van honos hagyománya. Tehát: Szent Orontius. :) Bennó^iroda 2010. július 23., 16:36 (CEST)

Ali kalifa

Szia, Bennó, hétfői kezdőlapra tételhez készül elő a cikk, Ogodej vitalapján olvashatók a kurrens történések. Abban én biztos vagyok, hogy itt: A másik ellenfél az Omajjád Muávija, a meggyilkolt kalifa rokona és Szíria emírje volt -- az omajjádot kisbetűvel kell írni, de mi a helyzet az Omajjádokkal? Kvázi családnévként kell kezelni? – Pagony^foxhole 2010. július 23., 18:39 (CEST)

Első blikkre az a tippem, hogy nagyon is képes családnévként viselkedni egy ilyen állandósult jelző, de megkérdeznék mást is. Bennó^iroda 2010. július 25., 12:12 (CEST)

Szerintem csak az Omajjádok vagy az Omajjád-dinasztia fogható fel ugyanolyan tulajdonnévként, mint nálunk a Hohenzollern meg a többi dinasztianév, különös tekintettel arra, hogy már eleve egy személynévből (Omajjá, Abbász) továbbképzett alakról, jelzőről van szó (omajjád = 'Omajjá leszármazottaival, az Omajjá törzzsel kapcsolatos, hozzájuk tartozó' jelentésben), ami gyakorlatilag az államalakulat nevében visszatulajdonnevesült (Omajjád Kalifátus). (Ebből kiderül, hogy én még az omajjádokat is kisbetűvel írnám, akárcsak a mamlúkokat mondjuk. Arról nem tudok, hogy az európai uralkodói nevekhez hasonlatosan a név részeként kezelnének bármely dinasztiajelzőt az arabusoknál (Omajjád Muávíja), szerintem a fentiben a személy hovatartozását pontosító jelzőről van szó. Szóval egyetértek azzal, hogy az omajjád – esetleg az Omajjádok és az Omajjád-dinasztia kivételével – határozottan jelzőként viselkedik: omajjád kor, omajjád művészet, omajjád hadvezér, omajjád Muávíja. És ugyanez az Abbászidák~abbászida stb. esetében. Pasztilla 2010. július 25., 12:43 (CEST)

Akkor egyetértunk. Bennó^iroda 2010. július 25., 12:45 (CEST)

Akkor teljes az egyetértés, köszönöm! – Pagony^foxhole 2010. július 25., 14:41 (CEST)

Parlamentáris köztársaság

Szia, ránéznél erre? Valami hajmeresztően gépi szöveggé kezd válni, minél tovább "szerkeszti" az anon. Különben is borzasztó, még a szubcsonk státust sem érdemli meg. – Pagony^foxhole 2010. július 25., 18:49 (CEST)

Minthogy kiemelten fontos cikkről van szó, megpróbáltam megmenteni, ami van, most már csak validálni kéne a tartalmát! ;) Bennó^iroda 2010. július 25., 19:48 (CEST)

Mediopasszív

Küldtem neked egy e-mailt, majd légy szíves kifejteni az álláspontodat! Köszi! – Mex 2010. július 26., 08:34 (CEST)

Nem olyan egyszerű, bár annyira nem is bonyolult. A nyelvtörténet meg van egyezve magával abban, hogy az ún. passzív ragozás "eredetileg" mediális értelmű, és minden olyat felölelhet, ami egyszerűen csak annyi fejezne ki, hogy az alany nem érdekes, nem tudjuk vagy nem fontos, illetve nem körvonalazható (ún. fontossági passzívum). Példa: Hic vivitur ex rapto – errefelé rablásból élnek a népek, szó szerint: itt az élődés rablásból van :) Ilyenkor még olyanoknak is lehet mediumuk, aminek épeszű ember nem gondolná. De gondolj olyan határeseti igékre, mint a születik, az esik az eső állítmánya stb., egy szó mint száz, az a gondolkodás, ami a passzívumot formálisan passzív alanyhoz kötné, nem képes magyarázni ezeket a sokkal összetettebb jelenségeket. Nagyon leegyszerűsítve annyit mondhatunk, hogy a medium világába tartozik minden, aminek nincs konkrét cselekvő alanya, vagy homályosabb a helyzet annál, semhogy ilyesmi megjelölhető lenne. A formális passzívum pedig csak egy szelete ennek a mediopasszív világnak, az a része, melyben megjelölhető egy ún. passzív alany.

Egy nem igei példa: et fit magna lapidatio, azaz és lett ottan nagy kődobálózkodás (ti. az utcán) – itt sincs cselekvő alany, mert valahogy nem is az a fontos, nem is tudni, ki kezdte, egyszerűen "benne volt a levegőben", az atmoszférában, elszabadultak a kavicsok. ;) Mennyivel több ez, mint az mondani: megdobálták egymást (ami egyébként az ún. általános alany formája, nem is véletlenül, mert csak álcázza, hogy nincs konkrét cselekvő alany). Nem áll minden mögött cselekvő személyes alany. Bennó^iroda 2010. július 27., 11:28 (CEST)

Köszi! Akkor nem is írtam akkora hülyeséget azzal, hogy amit ma a spanyolban úgy hívnak, hogy oración impersonal con se, az valójában a latin mediopasszív maradványa. Mert abban a mondatban pl. hogy se trata bien a los pobres ’jól bánnak a szegényekkel’, a se trata (bár a spanyol nyelvtan szerint itt a se elvesztette a névmási funkcióját és csak a személytelenség morfémája) egy mediopasszív igealak, jól gondolom? Lefordítva szó szerint egyébként vmi olyasmi lenne, hogy ’jól bánatik a szegényeket (!)’, szóval nincs alanya a mondatnak, de van tárgya. – Mex 2010. július 27., 18:09 (CEST)

Pontosan! És az a tárgy többféleképpen fejezheti ki magát. Igazából innen szemlélve az a ritkább, amit szabályosnak tanulunk, tehát hogy amikor a passzív állítmányhoz megvan a passzív alany és a valamilyen nyelvtani formában kifejezett aktív cselekvő (többnyire eszközhatározóval, illetve annak a rokonaival). Bennó^iroda 2010. július 27., 18:37 (CEST)

Nagyon köszi! Se te agradece!– Mex 2010. július 27., 19:12 (CEST)

Latin

Holá, segítségért jöttem. Van ez a Gábor nevű 15. századi magyar költő, szinnyei ír róla pár magyar sort, meg közöl egy 15. századi méltatást, persze latinul:

Poesis est signum vitae, et hinc est, quod gens, quae sua caret poesi, ipse quoque careat quasi vita nationali, et hinc est denique, quod celebriores quaequae gentes suos habuerint et habeant poetas in signum vitae nationalis. Nemo est, qui ignoraverit poetarum graecorum latinorumque elegantiam quam imitari student omnes gentes nostrae aetatis cultiores, quin et ipsi quoqoe Pannones, inter quos memorari meretur Gabriel ille Ungarus, qui elegantissimas quasque cantilenas versusque nativa sua lingua in delectamen concivium suorum adeo feliciter concinnavit, ut iis ipse quasque serenissimus D. D. Matthias Pannonum Rex eruditissimus semet saepius inter ocia recreasse feratur. Idem, ut mihi ex ea regione per confratres meos relatum est, nititur nunc invictissimi dicti Domini Regis sui virtutes, bellaque suo et latio sermone decantando, memoriam tanti Regis numquam emorituram futuris transcribere seculis.

Megtennéd, hogy esetleges unalmas perceidben lefordítod? Azt hiszem, kivágná a biztosítékot, ha egy az egyben betenném a cikkbe latinul :) Nagyon köszönöm, előre is. Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. július 27., 10:19 (CEST)

A költészet az élet jele. Innét van, hogy annak a népnek, melynek nincsen költészete, valahogyan nemzeti élete sincsen, és az is innét van, hogy a híresebb népeknek mind megvannak és meg is lesznek a maguk költői mintegy a nemzet életének jeléül. Senki sincs, aki legyintene a görögök és a latinok költőinek ragyogó tehetsége láttán, amelyre korunk minden kultúrnépe törekedni tartozik, bizony a pannonok népe is. Kiknek soraiban említésre érdemes ez a magyari Gábor, aki ugyancsak remek dalokat, verseket szerzett össze honfitársainak gyönyörűségére, olyan tehetséggel, hogy azt beszélik, költeményei közt maga a dicsőséges és igen tudós Mátyás király is gyakran lelt felüdülésre, mikor dolgai engedték. Ugyanez a költő, amint nekem az arról a vidékről való barátaim hírül hozták, most az említett legyőzhetetlen király úrnak a jellemét, hadakozásait terjedelmes költeményben előadni, s az ilyen királynak sosem múló emlékezetét a jövendő századokra írásban hagyományozni igyekszik.

Javítottam egy vesszőhibát és egy nunquamot a standard alakra. Szép szöveg. :) Bennó^iroda 2010. július 27., 10:52 (CEST)

Nagyon köszönöm :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. július 27., 10:57 (CEST)

USDA talaj taxonómia

Hali, szerinted mit kéne tenni ezzel a helyesírási borzadmánnyal? – Pagony^foxhole 2010. július 27., 21:44 (CEST) Viszonylag könnyű ügy: a talajtaxonómia egybeírandó, az USDA pedig jelöletlen összetételt alkot vele (USDA-féle talajtaxonómia v. az USDA talajtaxonómiája), tehát kiskötőjeles. USDA-talajtaxonómia. Át is neveztem. Bennó^iroda 2010. július 27., 21:58 (CEST)

Köszönöm, én is így csináltam volna persze, tkp. arra számítottam, hogy az egész értelmetlen, laikusok számára vakhangot se mondó cím is föl fog bőszíteni, és kezdesz vele valamit. – Pagony^foxhole 2010. július 27., 22:03 (CEST)

Hö. Akkor azt kell mondani. Gyepes vén admin csak a szóból ért, azt írta nagyságod: helyesírási borzadmány, szemügyre vettem hát ebből a szempontból. ;) Amúgy sem állítanám, hogy kapásból tudnék a talajtaxonómiára közérthetőbb megnevezést. Van olyan? Bennó^iroda 2010. július 27., 22:06 (CEST)

Hát nyilván nincs, de megfejelve a roppant közismert USDA-val... :) – Pagony^foxhole 2010. július 27., 23:00 (CEST)

Mondjuk, simán Talajosztályozás. Aztán a cikk fejtegetheti tovább. – Pagony^foxhole 2010. július 27., 23:05 (CEST) A szakkifejezés vs. közérthető terminus régi gond, emlékezetes nagy vita zajlott például fotográfia és fényképészet között. Bennó^iroda 2010. július 27., 23:15 (CEST)

Amiből aztán végül fényképezés lett. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. július 27., 23:54 (CEST)

Az még csak hagyján, de a zseniális átnevezőnek a bevezetőt már nem volt érkezése javítani, úgyhogy az most szépen ellentmond a lap címének... Bennó^iroda 2010. július 28., 00:22 (CEST)

Huhh -- nem szóltam egy szót se! :) – Pagony^foxhole 2010. július 27., 23:37 (CEST)

Kategóriakatasztrófa

Plz nézz be a műszakira! Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2010. augusztus 24., 09:23 (CEST)

re díjak helyesírása

Szia! Majd hét végén rendesen áttanulmányozom a leírást, nagyon jó, hogy van ilyen! Szerintem ki kellene rakni WP-névtérbe, hogy könnyebben megtalálható legyen és valamilyen alkalmatos helyről (WP:NÉV?) meghivatkozni. (Egyébként nagyon remélem, hogy Pasztillánál nem tudsz "eláztatni". – Hkoala 2010. szeptember 2., 15:08 (CEST)

katredir

Szia! Bocs, csak azt hittem azért nem törölted őket, mert voltak rájuk hivatkozások. Vannak akik szó nélkül visszadobják ezért. Javítottam a linkeket és gondoltam most már törölhetők. De ha nem, akkor az alábbi kategóriákat, melyeket tegnap töröltek, vissza kellene állítani és ezekből is katredireket csinálni:

• Kategória:Ősnövények
• Kategória:Őshalak
• Kategória:Őskétéltűek
• Kategória:Ősmadarak
• Kategória:Ősemlősök

Még egyszer bocsánat, és előre is köszönöm. - Kontos ^vita 2010. szeptember 2., 15:40 (CEST)

Akkor visszaállítod a fenti kategóriákat? - Kontos ^vita 2010. szeptember 6., 22:22 (CEST)

Bullák

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Bennóm, a pápai bullákat nem tennéd allapra, ha már napokig készül? Beleolvastam, aztán láttam, hogy nagy része angol, ez szócikknévtérben rendesen frusztráló lehet annak az érdeklődőnek, aki nem ért angolul. Te ráadásul admin vagy, könnyen tudod mozgatni a lapokat a névterek közt. Alensha 2010. szeptember 6., 02:34 (CEST)

Allapra tettem. Bennó^iroda 2010. szeptember 6., 14:16 (CEST)

Canterburyi mesék

Az OH kifejezetten Canterbury meséket ír elő, míg ellenben a canterburyi az így van, -yi-vel. Ha az OH-t követjük, át kell nevezni. – Pagony^foxhole 2010. szeptember 5., 21:25 (CEST)

Na, erre az OH.-megoldásra megint nem lesz egyszerű gombot varrni. Pasztilla 2010. szeptember 6., 09:43 (CEST)

Hát ez az. Fel is tettem a kérdést illetékes fórumon. Az OH. nem ránézésre világos döntéseivel az a gond, hogy a szójegyzék ugyebár indoklást nem mellékel, ami a szabályértelmezésnek pedig alfája és ómegája volna (persze tízszer akkora volna a mű, de milyen jó lenne, legalább pontokra hivatkozni – fölvetettem már az ötletet a szerkesztőinek, hátha egyszer lesz ilyen kiadás).

A Canterbury mesék forma megőrzésének oka az ún. szerzői helyesírás tiszteletben tartása lehet, de ez esetben szimpla kortárs normakövetésről vagy egyszerű normaszegésről van szó inkább, és nem arról, hogy Chaucer mester vagy valamelyik kanonikus fordítója ebben a formában rögzítette volna a mű címét. Várjuk tehát a választ. Bennó^iroda 2010. szeptember 6., 11:46 (CEST)

Várom én is a választ. Az AkH.-utalózás szükségessége több ízben, több fórumon (belső fórumokon is) fel lett vetve, de a szerzők az utalózási munka nehézségeire, kiterjedtségére és bonyolultságára hivatkozva mentették ki magukat alóla. (Ami igaz, egy minden igényt kielégítő utalózás embertelen munka lenne, de alkalmasint elfogadható középút is volna valahol.) Pasztilla 2010. szeptember 6., 13:42 (CEST)

Nesztek, megkaptuk a választ. Nem vagyok kibékülve. Pasztillám, te foglalkoztál több ízben a helyes KF-en is a hagyományőrző helyesírási területek problémáival (műcímek, periodikumok, egyesületek nevei), jó lenne, ha valahol össze tudnád foglalni, amire jutottunk, és amire jussunk, mert nagyon úgy fest, hogy házi szabályozás kellene. Bennó^iroda 2010. szeptember 6., 14:00 (CEST)

Az érdemi válasz nagyjából úgy hangzik, hogy a címek a családnevek utáni második legkonzervatívabb terület (rumci szerint), és ezért ő speciel tiszteletben tartaná a kanonikus jellegű fordításokban elterjedt műcímírásokat (hogy mi a kanonikus, azt a helyesírási szótárak döntik el persze). Hm... A válaszának második, érdekesebb része az, hogy viszont világosan leszögezi, az intézménynevek szerinte nem tarthatnak igényt hasonló hagyományőrzésre (lásd. Ferencvárosi Tornaklub). Bennó^iroda 2010. szeptember 6., 14:12 (CEST)

Akkor talán az Erdélyi Múzeum-Egyesület is reménykedhet a túlélésben? – Hkoala 2010. szeptember 6., 14:32 (CEST)

Nem, Koalám, az intézménynév, épp most szögeztetett le a Legmagasabb Helyről, hogy az intézménynevek semmi ilyesmire nem tarthatnak igényt (ha csak le nem zárult a történelmük, és úgy nem döntünk, hogy igenis őrözzük a hagyományt). ;) Bennó^iroda 2010. szeptember 6., 14:35 (CEST)

A hagyománytisztelettől függetlenül megint felmerül az a kérdés, hogy műcímek, még ha hibásak is, ha lexikontétellé válnak, megváltoztathatók-e. Én ennek a mostani példának a fényében azt mondanám: nem. Hiszen ha megváltoztatjuk, akkor már pro forma nem is arról írunk, ami a tárgyunk. A Canterbury mesék 192? és 1987 között min. 5-6-szor jelent meg ezzel a címmel, mit ad Isten, az 1987-eshez Nádasdy Ádám írt utószót. Az más kérdés, hogy ha az 192?-as/es kiadást nem nézzük is, 1950-ben, az első "felszabadulás" utáni kiadás idején a magyar könyvkiadás még igencsak tanulta a rendszerezett helyesírást, sőt az 1954-es szabályzat még meg sem született. Hogy aztán az Európa miért (hagyománytiszteletből? bezárul a kör) cipelte egészen 1987-ig ezt a rontott címet, az megérne egy misét, de mi nem jutnánk előbbre vele. – Pagony^foxhole 2010. szeptember 6., 17:48 (CEST)

Pedig csak úgy per pletyka, nem tudod véletlenül, miért maradott? Amúgy hát igen, ez itt a kérdés, hogy a kanonizálás nem az autoszuggesztió testvéröccse-é, addig mondjuk és addig hagyjuk változatlanul, amíg kanonikussá nem érik. WP-s szempontból én is berzenkednék az össze-vissza kivételek ellen, lehet, hogy contra OH. abban kéne maradnunk, ilyenkor teszünk a kánonra? Bennó^iroda 2010. szeptember 6., 18:46 (CEST)

Nem tudom, de gyanítom, hogy merőben adminisztrációs kérdés volt: új kiadása annak, ami ez és ez. Egyébként én a magam részéről ezt tartom kulcsmondatomnak: Hiszen ha megváltoztatjuk, akkor már pro forma nem is arról írunk, ami a tárgyunk. A bevezetőben kiemelt helyen mindig fűzhetünk kommentárt az ilyenekhez. – Pagony^foxhole 2010. szeptember 6., 18:53 (CEST)

Hát nem tudom. Én nem mennék el idáig egy merőben akcidentális, az éppen aktuális izék által meghatározott helyesírási gyakorlat és a mű szubsztanciájának azonosításában? :) Legfeljebb szent könyvek esetén? Bennó^iroda 2010. szeptember 6., 19:11 (CEST)

Egyetértek Bennóval, ez a „Név azonos-e azzal, amit jelöl?” dilemmája, amelyre az én válaszom is „nem”. A Verne Gyula vagy Jules Verne alakok használata nem azt implikálja, hogy két különböző emberről beszélünk. Ami igaz Verne Gyulára, az igaz Jules Verne-re is, és fordítva, csak éppen ebben az adott pillanatban más jelölés használata dívik, mint száz éve. Pasztilla 2010. szeptember 7., 12:47 (CEST)

Három fejezet

Köszöntelek! Lecce titkait fürkészem Istvánka felbujtására, és ott találtam valamit, ami feltehetőleg számodra ismerősebb terület: a három fejezet körüli vitát. Tisztelettel venném, ha megosztanád velem a véleményedet, hogy ezt nem lenne-é célszerűbb egy külön, saját szócikkbe áttenni. Nem tudom, hogy mennyire jelentős dologról van szó, de nekem első pillantásra úgy tűnik, hogy elég nevezetes ahhoz, hogy saját lapja legyen, még ha nem túl hosszú is az a lap. Üdvözöl: -- 2010. szeptember 5., 21:29 (CEST)

Ez egy abszolút jelentős dolog, és igen, jó lenne külön cikkbe venni, és egy kicsit ki is bővíteni. De a neve inkább háromcikkely-vita vagy háromfejezet-vita, voltaképpen állásfoglalások vitatott pontjairól van szó. Bennó^iroda 2010. szeptember 6., 14:33 (CEST)

Létrehoztam hát, és egyelőre megpróbáltam érthetőbbé tenni (valahogy ez Istvánkának nem sikerült elsőre). Mivel azonban járatlan vagyok a témában, nagy segítség lenne, ha megnéznéd, nem írtam-e benne valami kapitális butaságot. (Nagyon nem volt nyilvánvaló, hogy ki kivel van, és milyen libát, illetve, hogy mikor zár a non-stop közért. Vagy valami hasonló.) Köszönöm a segítséged! -- 2010. szeptember 6., 20:44 (CEST)

Köszmösz én is – Istvánka ^posta 2010. szeptember 7., 12:09 (CEST)

Beszédhangok szócikkei

Kedves Bennó,

Rápillantanál erre a szócikkre: Hátul képzett, alsó nyelvállású, ajakkerekítéses magánhangzó? Úgy értem, olyan szemmel, hogy ha ennek mintájára készíteném el további hangzók cikkeit, az megfelelne-e. (Újra meg újra beleütközöm, hogy a különféle nyelvek, nyelvtanok, írásmódok szócikkeiben az egyes szerkesztők – magamat is beleértve – ezerféle ad hoc módon utalnak az egyes hangzókra.)

Könnyebb lenne most ezen az egy cikken kijavítani, amit ki kell, és aztán ahhoz tartani magunkat, mint utólag az összesen, pláne ha netán valami nagyobb lélegzetű módosítást javasolsz, amit cikkenként sok helyen javítani kell. (Esetleg belepillanthatsz pár másik WP-be is, bár ez a cikk emlékeim szerint eleve az angol alapján készült.) Annak idején átvettem vele együtt egy-két ördöngös sablont is, de ezeket utóbb szerkesztőtársaim kiszedték belőle (amint a laptörténetben látható). Talán valóban nélkülözhetők minálunk.

Köszönöm előre is! Ádám ✉ 2010. szeptember 4., 23:17 (CEST)

Bizony jó lenne, ha összeszednéd valahol egy táblázatba a leginkább használatos megnevezéseket. Bennó^iroda 2010. szeptember 6., 14:22 (CEST)

Mármint a hangoknak (ill. képzéshelyeiknek és -módjaiknak) itt és itt linkelt megnevezéseire gondolsz? Ezeket már évekkel ezelőtt összeszedtem. A kérdésem a cikkre magára irányult, hogy szolgálhat-e ebben a formában alapul, mintául a beszédhangokról szóló többi szócikkhez. Ádám ✉ 2010. szeptember 6., 17:12 (CEST)

Ahá! Szerintem tökéletes, egyvalamin volna érdemes gondolkodni, nem tudnánk-e rövidíteni vagy egyszerűsíteni a szócikkek címén. De különben príma. Bennó^iroda 2010. szeptember 8., 20:11 (CEST)