Szerkesztő:Balint36/vasútvonal
Megjelenés
Menetrendi mező alapú
[szerkesztés]Előnyök
[szerkesztés]- igazodik az országos közforgalmú menetrendhez (bár a Wikipédia nem menetrend, emiatt nem a menetrendről, hanem a vasútvonalról írunk, ezért ez nem teljesen nyomós érv)
Hátrányok
[szerkesztés]- rosszul meghatározott: A menetrendi mezőket és a viszonylatukat mindig az aktuális országos közforgalmú menetrendhez igazítják, azaz a vonatok jellemző közlekedési vonalát veszik alapul és nem a vasútvonalakat (mint infrastruktúrát). Mi az utóbbiról írunk cikkeket. Az ilyen rossz meghatározások miatt előfordulnak az alábbi hibák:
- szakadás: Habár a Budapest–Pécs-vasútvonal kiépítésileg és történelmileg is egy egész alkot, két szócikkre lett szétcincálva, aminek az az oka, hogy a menetrendi mező is ketté lett szedve. Csakhogy a menetrendi mező azért lett ketté szedve, mert el akarták különíteni a jellemzően Pusztaszabolcsig közlekedő elővárosi forgalmat a teljes vonal forgalmától. Az pedig nincs megalapozva, hogy csupán a pusztaszabolcsi vonatok kedvéért mi is szétszabjuk a vonalat.
- közbülső állomás: Szintén a forgalom miatt emelnek ki egy vagy több érintett fontosabb állomást a menetrendi mező viszonylatában. Például a 142-es vonalnál Lajosmizsét, az elővárosi vonatok miatt. Na most ha beváltják az ígértet és Lajosmizse helyett Örkény lesz az elővárosi vonatok végállomása, akkor menetrendimezőt valószínűleg ők át fogják írni Budapest–Örkény–Kecskemét viszonylatra. Most akkor nekünk is le kell követnünk? Ha nem, akkor miért tartogatjuk benne Lajosmizsét? Nem lenne egyszerűbb elhagyni? Aztán utána Budapest és Kecskemét között azt csinál a Start, amit akar, minket már nem érint.
- rosszul értelmezett: Ha megnézzük a 40-es számú menetrendi viszonylatát, akkor azt látjuk, hogy [Budapest –] Pusztaszabolcs – Pécs, ami alapján 2016-ban meg is lett csonkítva a Budapest nélküli Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal szócikkre. De mi van, ha azt mondom, hogy hibásan lett leolvasva a menetrendi mező viszonylata? Miért? Hiába, hogy Budapest szögletes zárójelben van, de az is része a menetrendi mezőnek, mert a szögletes zárójel csupán azt jelöli, hogy azon a szakaszon nincs minden vonat jelölve (a példában az elővárosi személyek nincsenek), így a menetrendi mező helyesen 40: Budapest–Pusztaszabolcs–Pécs (forrás: Fülöp Gábor – Horváth Balázs – Prileszky István – Szabó Lajos: Közforgalmú közlekedés I-II.)
- gyakran változhat: Mivel minden a menetrendi mezőkhöz igazodik, amik pedig az éppen aktuális országos közforgalmú menetrendhez (ami ügye mindig változik), így teljes menetrendi mezők számozása és viszonylata változhat meg az éves menetrendváltással. Ügye egy ideig volt kavar (és szócikkátnevezés), hogy a 100c (Szerencs–Nyíregyháza) hova tartozik, mert a Start váltogatta.
HÜSZ alapú
[szerkesztés]Indokolt eltérések
[szerkesztés]- 1d a GYSEV miatt lett leválasztva, nálunk maradhat az 1-es részeként
- 13: ez az eredeti
- 15: Ágfalva oh. – Sopron Sopron–Bécsújhely-vasútvonal része
- 15d: Harka – Harka oh. Sopron–Kőszeg-vasútvonal része
- 17/1 és 17/2 egyben
- 25: leegyszerűsít (Zalaegerszeg forduló), Őriszentpéter oh. Bajánsenyén van
- 29: HÜSZ és történelmi okok
- 42: leegyszerűsít
- 49: ez az eredeti
- 64: ez az eredeti
- 71: Vácrátót a 70-estől megkülönböztetésre marad
- 78: történelmi okok
- 83: jelenlegi hibás cím, Mátranovák-Homokterenye állomásnév, a nagykötő helytelen
- 109: Tócóvölgy Debrecenben van
- 113: itt a HÜSZ összekuszálta, így jobb az eredeti
- 120a: Újszász azért marad, hogy megkülönböztethető legyen a 100a-tól
- 127: itt a HÜSZ összekuszálta, így jobb az eredeti
Előnyök
[szerkesztés]- a vasútvonal mint vasúti infrastruktúrát veszi alapul
- nincs duplikáció, a közös szakaszt csak egy-egy szócikk dolgozza fel, nem pedig minden egyes
- a menetrendi mezők hibás értelmezése miatti gondok itt nincsnek
- amíg a menetrendi mező alapúnál az összetartozó vonalak (pl. Budapest–Záhony) az elővárosi vasúti szolgáltatás miatt szét lettek szakítva (pl. Budapest–Szolnok és Szolnok–Záhony), addig a HÜSZ alapúban összeér, ami össze tartozik
- nem változik (vö. 100c vonal, ami hol ide, hol oda került, és most is bármikor változhat), ha változik, akkor az vasútvonal(rész) megszűntetése miatt történik, amit nem követünk le (ld. 13-as vonal, ahol Pápa marad a végpont)
- jogszabályokban is ezt vették alapul
Hátrány
[szerkesztés]- időigényes áttérés
Megfontolandó
[szerkesztés]- 75-ös két részre bontása: Ipolyság–Balassagyarmat-vasútvonal és Vác–Drégelypalánk-vasútvonal részre az eredeti kiépítése miatt.
- 110: kiépítés szerint.
Kapella2 alapú
[szerkesztés]Indokolt eltérések
[szerkesztés]- 42: leegyszerűsít
- 49: ez az eredeti
- 62: ez az eredeti
- 64: ez az eredeti
- 71: Vácrátót a 70-estől megkülönböztetésre marad
- 78: történelmi okok
- 83: jelenlegi hibás cím, Mátranovák-Homokterenye állomásnév, a nagykötő helytelen
- 92 és 92A: kiépítés szerint
Előnyök
[szerkesztés]Hátrány
[szerkesztés]Megfontolandó
[szerkesztés]- 13-as esetében ez az eredeti kiépítés.
- 15D esetében Sopron–Kőszeg-vasútvonal az eredeti kiépítés.
- 75A: Ipolyság–Balassagyarmat-vasútvonal az eredeti kiépítése miatt.
- 127B kiépítés szerint Kisújszállás–Gyoma-vasútvonal