Bercsény
| Bercsény | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Trencséni | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Anna Sýkorová | ||
| Irányítószám | 913 24 | ||
| Körzethívószám | 032 | ||
| Forgalmi rendszám | TN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1591 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 184 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 248 m | ||
| Terület | 8,60 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 47′ 09″, k. h. 18° 09′ 47″48.785833°N 18.163056°EKoordináták: é. sz. 48° 47′ 09″, k. h. 18° 09′ 47″48.785833°N 18.163056°E | |||
| Bercsény weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bercsény témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Bercsény (1899-ig Szvinna, szlovákul Svinná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Trencséntől 18 km-re délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A 12. században keletkezett falut 1393-ban „Zyne”, 1439-ben „Zwynna” néven említik. A középkorban a Csák nemzetség és a gróf Cseszneky család kezén lévő trencséni várhoz, majd a báni uradalomhoz tartozott. Neve a szláv svinija (= disznó) főnévből származik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Szvinna, tót falu, Trencsén vmegyében, Gradna mellett: 261 kath. lak. F. u. a báni uradalom. Ut. p. Nyitra-Zsámbokrét.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szvinna, tót falu, Trencsén vmegyében, 380 kath., 3 zsidó lak. A lietavai uradalom birja.”[3]
1909-ben Kisbercsényt csatolták hozzá. A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
A községben több mint 120 éves önkéntes tűzoltó egyesület, művészeti együttes és énekkar működik.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban Bercsény 414 lakosából 345 szlovák, 58 német anyanyelvű és 11 csecsemő; ebből 387 római katolikus, 18 zsidó és 9 evangélikus vallású volt. Kisbercsény (Malá Neporadza) 124 lakosából 94 szlovák, 28 német anyanyelvű és 2 csecsemő; ebből 113 római katolikus és 11 evangélikus volt.
1910-ben 728 lakosából 610 szlovák, 76 német, 38 magyar és 4 más anyanyelvű volt.
2001-ben 1515 lakosából 1492 szlovák volt.
2011-ben 1585 lakosából 1474 szlovák, 4 cseh, 2 magyar, 1 lengyel és 104 ismeretlen nemzetiségű volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt hunyt el 1983-ban Ján Haranta szlovák költő és műfordító. A szlovák katolikus modernizmus képviselője.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1923-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]- Páleník, J. 2009: Potulky stáročiami obce Svinná. Martin
További információk
[szerkesztés]A Trencséni járás települései | ||
|---|---|---|
Trencsén (Trenčín) | ||
|  | |