Ugrás a tartalomhoz

Szorocsány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Storčín szócikkből átirányítva)
Szorocsány (Stročín)
A község látképe
A község látképe
Szorocsány címere
Szorocsány címere
Szorocsány zászlaja
Szorocsány zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1317
PolgármesterJán Drimák
Irányítószám089 01
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség561 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság210 m
Terület8,66 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 15′ 54″, k. h. 21° 35′ 47″49.265000°N 21.596389°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 54″, k. h. 21° 35′ 47″49.265000°N 21.596389°E
Szorocsány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szorocsány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szorocsány (1899-ig Sztrocsin, szlovákul: Stročín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Felsővízköztől 5 km-re délkeletre, az Ondava bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Közvetett források arra utalnak, hogy a falu már 1235 előtt is létezett, ezzel a Felső-Ondava völgy legrégibb faluja. Az Aba nemzetség birtoka, a 13. század közepén a szemelnyei uradalomhoz tartozott. 1317-ben „Strachyna” alakban Károly Róbert király adománylevelében említik először, Machal gróf és szepesi várnagy fia, Mikcs mester birtokaként. Ekkor már vámszedési joga volt. A 13. és 14. században uradalmi központ vásártartási joggal. 1379-ben a Czudar család szerezte meg és a makovicai uradalomhoz csatolta. 1414-ben „Oustrachina”, 1427-ben „Struchina” a neve és 48 portája adózott. 1618-ban „Sztrocsin” alakban említik. A 17. század elején fűrésztelep működött a településen. 1787-ben 53 házában 386 lakos élt.

A római katolikus templom

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „STROCSIN. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Duplinhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja középszerű, réttyei, ’s legelőji hasznosak, fájok tűzre van.[2]

1828-ban 68 háza és 514 lakosa volt. A 19. században a Holländerek birtokában állt. Lakói állattartással, fuvarozással, idénymunkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztrocsin, tót-orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fil. 359 romai, 140 görög kath., 18 zsidó lak. Ut. posta Bártfa.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

A falut mindkét világháborúban jelentős károk érték.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 334, többségben ruszin lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.

A görögkatolikus templom

2001-ben 476 lakosából 424 szlovák és 41 cigány volt.

2011-ben 538 lakosából 383 szlovák és 100 cigány.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt, 1700 körül bővítették és barokk stílusban építették át. A 19. század elején klasszicista stílusban átépítették, később megújították.
  • Görögkatolikus templom.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]