Stojdraga
| Stojdraga | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Samobor |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Antun Dubravko Filipec |
| Irányítószám | 10432 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 48 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 8,92 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 519 m |
| Terület | 5,72 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 50′ 15″, k. h. 15° 34′ 50″45.837500°N 15.580556°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 15″, k. h. 15° 34′ 50″45.837500°N 15.580556°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stojdraga témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Stojdraga falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Szamoborhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágrábtól 32 km-re, községközpontjától 12 km-re nyugatra a Zsumberk-Szamobori-hegység déli lejtőin, a szlovén határ mellett fekszik. Településrészei Gojki, Gabrovica és Osredek Stojdraški.
Története
[szerkesztés]Stojdragát 1531-ben a török elől ide települő uszkókok alapították, kezdetben neve Mali Kravljak volt. 1580-ban írásos dokumentum említi Tomaš Siverovićot az uszkókok vezetőjét, aki azt kéri Ferdinánd királytól, hogy népének itt Mali Kravljakon földet adományozzon. 1830-ban 11 házában 110 görögkatolikus lakos élt. Görögkatolikus plébániáját 1776-ban alapították, Szent György tiszteletére szentelt plébániatemploma 1847-ben épült. A plébánia történetéről 1910-ben Petar Stanić mrzlopoljei plébános kérésére Juraj Badinovac azt írja, hogy az első plébániatemplomot Mária Terézia császárnő rendeletére a későbbi püspök Konstantin Stanić építtette fel. Ez a legelső templom még fából épült és nem a mai helyén, hanem Drmićnél a Grandovići erdőben állt. A maihoz hasonlóan Szent György tiszteletére volt szentelve és az erdőt ahol állt a nép ma is Sveti Jurajnak nevezi. Ebben az időben a templomnak még nem volt állandó papja, szolgálatát Briježacból érkezett ferences szerzetesek látták el akiknek a nép azért vajat adott. Ezért a lakosság csak vajasoknak ("maslari") nevezte őket. A kereszteléseket, az esküvőket és a temetéseket a szomszédos plébániák plébánosai végezték. A történet szerint a templomot gyakran látogatta Tušćak gróf és családja, akik gazdag adományokkal látták el. A templomtól nem messze építették fel 1925-ben a Horvát Királyság fennállásának ezredévi emlékművét, mely egy nagy keresztet formáz. A falunak 1857-ben 113, 1910-ben 210 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. A falunak 2011-ben 51 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szőlőtermesztéssel foglalkoznak.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 113 | 137 | 168 | 184 | 186 | 210 | 202 | 204 | 192 | 193 | 161 | 162 | 128 | 109 | 91 | 51 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent György tiszteletére szentelt plébániatemploma 1847-ben épült. 1952-ben megújították. A plébánia épülete 1850-ben épült.
- Stojdragán meteorológiai mérőállomás működik, ahol rendszeresen mérik a szél sebességét, a levegő hőmérsékletét és a csapadék mennyiségét. Ez az SPRU-rendszer első olyan állomása, ahol együtt mérik a radiológiai és meteorológiai paramétereket. A rendszert két korszerű szoftvercsomag segíti, a radiológiia paraméterek vonatkozásában a DORAP, a meteorológiai pereéterek tekintetében pedig a DOMET.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Szamobor hivatalos oldala
- A zsumberki közösség honlapja
- Szamobor város turisztikai egyesületének honlapja
- A természetvédelmi park honlapja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
