Bratina
Bratina | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Zágráb |
Község | Pisarovina |
Jogállás | falu |
Polgármester | Tomo Kovačić |
Irányítószám | 10451 |
Körzethívószám | (+385) 01 |
Népesség | |
Teljes népesség | 677 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Népsűrűség | 20,54 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 130 m |
Terület | 33,64 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 37′ 16″, k. h. 15° 49′ 37″45.621000°N 15.827000°EKoordináták: é. sz. 45° 37′ 16″, k. h. 15° 49′ 37″45.621000°N 15.827000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bratina témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bratina falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Pisarovinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágráb központjától 24 km-re délnyugatra, községközpontjától 5 km-re északnyugatra a Vukomerići dombok és a Draganići erdő határán található.
Története
[szerkesztés]A település neve 1598-ban tűnik fel „Bratinna”, „Bratynyna”, „Bratinyina”, illetve „Brhtinnya” alakban.[2] 1783-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Brattinia” néven szerepel. A falunak 1857-ben 898, 1910-ben 1187 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Pisarovinai járásához tartozott. 2001-ben a falunak 691 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]Lakosság változása[3] | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
898 | 1027 | 1028 | 995 | 1184 | 1187 | 1123 | 1221 | 1020 | 1000 | 964 | 898 | 856 | 737 | 691 |
Nevezetességei
[szerkesztés]"Bratinečko Srce" elnevezésű kulturális művészeti egyesületét 2007-ben alapították, ma 70 tagot számlál. Az egyesületnek tamburazenekara, népművészeti együttese van. Elődje a "Sloga" kulturális egyesület 1935-ben alakult.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.