Ugrás a tartalomhoz

Božjakovina

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Božjakovina
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségBrckovljani
Jogállásfalu
PolgármesterŽeljko Funtek
Irányítószám10370
Körzethívószám(+385) 01
Népesség
Teljes népesség144 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség79,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Terület2,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 49′ 08″, k. h. 16° 17′ 12″45.818900°N 16.286700°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 08″, k. h. 16° 17′ 12″45.818900°N 16.286700°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Božjakovina témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Božjakovina falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Brckovljanihoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Zágrábtól 25 km-re keletre, községközpontjától 1 km-re délnyugatra, a Zelina-patak partján, a megye keleti részén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A Zelina melletti birtokot, melyet eredetileg Szent Mártonnak ("terra Sancti Martini") neveztek még 1206-ban adományozta II. András király a templomosoknak, akiket a horvát köznyelv božjacinak, azaz istenes lovagoknak nevezett. Birtokközpontjukat pedig róluk Božjakovinának nevezték el. A birtok a 14. században lett a johannita lovagoké. A johanniták kolostorának és birtokának neve Bozsjákó éven, egy 1367-es okiratban jelent meg először "monosterii homines ad bona dicti ordinis Bosiako spectantes" alakban. Bozsjákó várát, melyet 1510-ben "castrum Bosyako" alakban említenek először Lejla Dobronić horvát történész a brckovljani Szent Berenck plébániatemplom közelébe, a templomtól keletre Gračec irányába húzódó erdős dombvonulatra helyezi. Gračec nevét is az egykori várral hozza összefüggésbe. Mások az erősséget és a kolostort a prozorjei egykori Szent Márton templom közelébe helyezik. A johanniták távozása után a birtok a vránai perjelség uralma alá került. 1573-ban Tahy Ferenc birtoka lett. 1591-ben a török a várat és a kolostort is lerombolta. 1610 körül a várat újjáépítették, de 1672-ben már újra romos volt. a korabeli leírások szerint nagyrészt fából épített, vízivár jellegű építmény volt. 1592-ben Tahy a birtokot lánytestvérének és sógorának Jankovich Ferencnek zálogosította el. 1597-ben tőlük erővel vette el Zrínyi György királyi tárnokmester és egészen 1671-ig Zrínyi Péter haláláig a család kezén maradt. Ekkor hűtlenség címén a kincstáré lett, majd 1686-ban I. Lipót király 18733 rajnai forintért Draskovich Jánosnak és feleségének Nádasdy Máriának adta el és ezután 197 évig a Draskovichok birtoka maradt. A család a 18. század elején a romos várkastély helyett építtette fel Blahimir kastélyát. Ez az épület valószínűleg sohasem készült el teljesen, romjai mintegy egy kilométerre az új kastélytól délkeletre a Zelina-Lonja-Glogovnica-Česma összekötő csatorna melletti mezőn ma is láthatók. A család végül a zágráb-vrboveci út mellett építette fel új kastélyát, mely ma is áll. 1882-ben Draskovich Tódor a birtok kétharmadát Saj Ferdinándnak adta el, míg egyharmadát, amin a kastély is állt megtartotta. 1896-ban Saj gazdasági nehézségek miatt birtokát eladta az államnak, mely gazdasági iskolát és mintagazdaságot létesített rajta. A kastélyban 1924-ben nyílt meg az iskola, mely a körösi mezőgazdasági iskola és a zágrábi egyetem mezőgazdasági karának intézménye volt.

A településnek 1857-ben 75, 1910-ben 220 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Dugoseloi járásához tartozott. Alapiskoláját 1990-ben építették. 2001-ben 217 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
75 45 38 103 228 220 257 226 263 298 285 265 275 227 216

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Az egykori Drakovich-kastély[3] ma mezőgazdasági iskola. A kastélyt a 18. században a Draskovich család építtette késő barokk stílusban.
  • A település északnyugati részén található kastély[4] egyemeletes, kontytetővel borított, téglalap alaprajzú épület, amelyet a 18. és 19. század fordulóján építettek késő barokk-klasszicista stílusban. A kastély az először 1573-ban említett božjakovinai uradalom részét képező birtok székhelye volt. A mennyezet minden helyiségben vakolt fagerendákból áll. Az udvartól délkeletre a bekötőút mentén egy egykor fákkal szegélyezett álé maradványai találhatók. A kastély egyike a kisnemesség kúriáinak, amelyekben egykor bővelkedett Brcko környéke.
  • Védett műemlék a falu északi részén található egykori fogadó 18. századi emeletes, barokk stílusú épülete.[5] Kőből és téglából épült, sima vakolattal vakolt, négyszögletes alaprajzú, kontytetős épület. A nyugati főhomlokzatot mindkét emeleten hét ablaktengely tagolja, míg a hátsó az ablaknyílások aszimmetrikus elrendezése azt mutatja, hogy nemrégiben felújították. A tér belső szerkezete egyszerű és funkcionális: központi folyosóval és kettős fa lépcsővel a hátsó részen, amely a lakószintre vezet. Az épület megőrizte eredeti felépítését, építészeti kialakítását és stiláris részleteit, és harmonikusan illeszkedik Brckovljan környékének tájképébe, ezért építészeti és tájképi értéke is van.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]