Ugrás a tartalomhoz

Petrovina

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petrovina
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségJastrebarsko
Jogállásfalu
PolgármesterMihael Zmajlović
Irányítószám10450
Körzethívószám(+385) 01
Népesség
Teljes népesség208 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség37,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
Terület7,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 40′ 27″, k. h. 15° 34′ 44″45.674289°N 15.578799°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 27″, k. h. 15° 34′ 44″45.674289°N 15.578799°E
SablonWikidataSegítség

Petrovina falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Jasztrebarszkához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Zágrábtól 35 km-re délnyugatra, községközpontjától 6 km-re nyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település neve a 1201-ben bukkan fel először Imre királynak István podgorjei ispán (comes Stephanus) és Domonkos zágrábi püspök kérelmére írt, a zágrábi püspökség birtokainak határait megerősítő oklevelében "villa Potogoria" alakban. A zágrábi püspökség birtoka volt. 1235-ben "terulla de Podgoria" néven szerepel István zágrábi püspök egyik oklevelében. Később neve Biskupecre változott, melyet azért kapott, mivel a püspökség birtoka volt. Plébániáját 1334-ben említi először Ivan zágrábi főesperes a zágrábi káptalan statutumában "Biskupech" alakban. A mai Petrovina név csak a 15. században alakult ki, Szent Péter tiszteletére szentelt plébániatemplomáról. Pecsétnyomója 1671-ből származik, ez alapján rekonstruálták Petrovina mai címerét. A település 1804-ben vásártartási jogot kapott. 1857-ben 460, 1910-ben 510 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2001-ben 274 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001
460 549 545 575 568 510 543 485 459 491 458 399 344 388 274

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Péter apostol tiszteletére szentelt plébániatemploma[3] a község egyedülálló műemléke. A templom elődje 1334-ben már állt. A mai gótikus templomot valamikor 1440 körül építették. Legnagyobb értékét a 15. század első felében készített falfestményei adják, melyek ezen országrész egyik legrégebb óta fennmaradt művészeti alkotásai. A falakat és a szentély boltozatát teljesen beborító festmények legrégebben készült részei a Passiónak, Krisztus kínszenvedésének történetét mesélik el. Ehhez kapcsolódnak a Mária és a gyermek Jézus, a trónoló Krisztus és az angyali üdvözlet ábrázolásai. Harangtornyát 1668 előtt építették. Szent Mihálynak és a Fájdalmas Szűzanyának szentelt 17. századi mellékoltárai Északnyugat-Horvátország legszebb manierista oltárai közé tartoznak. Az oldalkápolna Szent Antal oltára 1730-ban készült késő manierista stílusban. A szószék és az orgona 1821-ben készültek.
  • A temetőben álló Krisztus teste kápolna 1668-ban épült.

Források

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]

Rosana Ratkovčić: Gotičke zidne slike u župnoj crkvi Sv. Petra u Petrovini 2008.

Jegyzetek

[szerkesztés]