Gornji Tkalec
| Gornji Tkalec | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Vrbovec |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Vladimir Bregović |
| Irányítószám | 10340 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 125 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 51,66 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Terület | 4,22 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 58′ 13″, k. h. 16° 26′ 58″45.970408°N 16.449425°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 13″, k. h. 16° 26′ 58″45.970408°N 16.449425°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornji Tkalec falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Vrbovechez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágrábtól 42 km-re északkeletre, községközpontjától 10 km-re északra a megye északkeleti határán fekszik.
Története
[szerkesztés]Tkalec nevét 1217-ben említik először, 1233-ban a birtokot a zágrábi püspök a Szent Sír Lovagrendnek ajándékozta. Nevét az oklevelekben többféleképpen is írták, így előfordul "Laga, Kalisa, Kalista, Kališće, Kalec" alakban is. A falu régi Szűz Mária temploma 1425-ben épült. 1490 és 1611 között a zágrábi prépostság birtoka, majd 1611 és 1773 között a rend feloszlatásáig a zágrábi jezsuitáké volt, ezután egészen 1945-ig püspöki birtok. 1500 és 1520 között önálló plébániája volt. 1783 és 1801 között görögkatolikus püspöki székhely. Korai barokk négyszögletes alaprajzú egykori kastélyának ma csak romjai találhatók. A 18. században két szakrális épület is állt a településen. A barokk Szűz Mária templom és az időközben elpusztult Szent Apostolok kápolna. Utóbbi a falun kívül a mai temető területén állt, az egyházi vizitáció szerint értékes kincsei egy ezüstkehely és egy drága miseruha voltak.
A falunak 1857-ben 226, 1910-ben 367 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Kőrösi járásához tartozott. 2001-ben 218 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 226 | 262 | 250 | 283 | 318 | 367 | 338 | 314 | 328 | 335 | 299 | 263 | 245 | 206 | 218 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma[3] a korábbi kastélyépület kápolnája volt. A kastély a 17. században épült. A hosszúkás, téglalap alaprajzú épület eredetileg a jezsuiták, majd a Kőrösi Főegyházmegye tulajdona volt. Árkádos verandája az udvarra nyílt. A romok veszélyessége miatt a kastélyt az alagsor kivételével 1986-ban elbontották, de megmaradt íves nyílású udvari portálja. A kápolna egyhajós épület, téglalap alaprajzzal, belül lekerekített szentéllyel, egyemeletes sekrestyével és a nyugati főhomlokzaton fából készült harangtoronnyal. Boltozata barokk keresztboltozat. A kápolnának egyházlátogatás szerint 1720-ban három oltára, fatornyában két harangja volt. Egyik harangját 1761-ben Zágrábban öntötték. Sekrestyéjében Bazilij Božičović görögkatolikus püspök 1785-ből származó sírköve látható. Vrbovec környékének legfontosabb szakrális épületei közé tartozik.